Cassandra Vernham személy

Madeline Hunter: Lady Cassandra meghódítása

Idézetek

miaow P>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Levél? Miféle levél?
– Nagyon is jól tudja, miféle levél. Az a dühös, követelőző,sértegető iromány, amelyben azzal vádol. hogy hétpróbás gazember, csaló… és mi is még? Ó, igen,hazug vagyok! Az a levél, amelyet tegnap a könyvtáramból lopott el.
A lord látta, hogy Cassandra a ruhája nyakkivágásának a szélétől a hajvonaláig elpirult.
– Ó! – mondta a nő. – Az a levél.

54. oldal

miaow P>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Miért érzem úgy, mintha sarokba szorított volna?
– A nőkkel ezt csak nagyon eldugott helyen és igencsak más céllal szoktam megtenni.

55. oldal

miaow P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Ambury leugrott a kocsiról, és lesegítette Lydiát.
– Elkísérem az ajtóig. Ha Southwaite rajtakap minket, majd azt mondjuk, hogy mindketten ugyanazon az összejövetelen találtuk magunkat.
– Nem fog észrevenni minket. A szolgák nem árulkodnak rólam, ő pedig már órák óta ágyban van. Minden este ezt teszi. Lefekszik Emmával. – Cassandrához fordult. – Azt hiszem, a bátyám kielégíthetetlen. A férfiaknál gyakori az ilyesmi?
– Eleinte, azt hiszem, talán – mondta Cassandra az ablakon át.
– Nem hiszem, hogy egy olyan férjet szeretnék, aki kielégíthetetlen. – Lydia a fejét rázta. –
Szegény Emma!
Yates nem a társalgás, hanem a szóban forgó férj és a párbeszédet folytató hölgyek miatt érzete magát kínosan.

99-100. oldal

miaow P>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Cassandra jó akart lenni. Tényleg. De ez az ember a legrosszabbat hozta ki belőle, amikor ilyen arrogáns hangot ütött meg vele szemben.
– Legyen nyugodt, nem kell elmagyaráznia, mi a kötelességem. Az anyám már rég teljesítette ezt a kiváltságos feladatot. Nemcsak tökéletes nevelésben részesültem, de a férjemmel át is ismételtük a tanagyagot a közelmúltban. – Előhalászta az óráját, és ránézett. – Valójában alig pár órája leckéztetett meg utoljára… És az igazat megvallva, mindezt meglehetősen felejthetetlenül tette.
Southwaite elpirult. Úgy tűnt, készen áll arra, hogy elmagyarázza, másfajta kötelességre gondolt, mint Cassandra.
Emma kuncogott. Erre a gróf még jobban elpirult.
– Semmiképpen sem szeretném részletezni – mondta a férfi. – Ha bármiféle gyakorlásra lenne szüksége, azt Amburyre bízom.

217. oldal