Camille Belcourt személy

Cassandra Clare: Az angyal
Cassandra Clare: Bukott angyalok városa
Cassandra Clare: A herceg
Cassandra Clare – Maureen Johnson – Sarah Rees Brennan: The Bane Chronicles
Cassandra Clare: Elveszett lelkek városa
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Vampires, Scones, and Edmund Herondale
Cassandra Clare: Mennyei tűz városa
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Vámpírok, pogácsák és Edmund Herondale
Cassandra Clare – Maureen Johnson: A Dumort Hotel bukása
!

Camille by Cassandra Jean

!

Camille (devianart.com)


Idézetek

csillagka P>!

– Emlékszel? – kérdezte halkan Camille. – Emlékszel Londonra? A bálokra de Quinceynél? Emlékszel Will Herondale-re? Tudom, hogy igen. Ez a Lightwood fiú még hasonlít is rá.

Kapcsolódó szócikkek: Camille Belcourt · Magnus Bane · Will Herondale
1 hozzászólás
Virág_Blogger>!

– Hölgyem, az én társaságomban minden éjszaka kaland. Kérem, folytassa értekezését a divatról. Ez az egyik kedvenc témám.
Lady Camille elmosolyodott.
Magus diszkréten visszafogott hangon folytatta.
– Vagy ha úgy gondolja, esdekelve kérem, folytassa értekezését a vetkőzésről. Ez a legkedvesebb témám mind közül.

Kapcsolódó szócikkek: Camille Belcourt · Magnus Bane
ValerinLanz P>!

– Ó, az isten szerelmére! Mi ez az egész, Magnus? Soha nem láttalak olyan boldognak, mint Aleckel voltál. Ha szerelmes vagy, általában nyomorultul érzed magad. Nézd csak meg Camille-t, őt gyűlöltem. Ragnor is gyűlölte…
Magnus az asztalra ejtette a fejét.
– Mindenki gyűlölte – folytatta könyörtelenül Catarina. – Számító volt és sunyi, megvezette szegény cuki fiúdat. Ez tényleg elég hozzá, hogy véget vess miatta egy teljesen jó kapcsolatnak? Olyan ez, mintha ráuszítanál egy pitont egy nyuszikára, és dühöngenél, ha a nyuszika veszít.
– Alec nem nyuszika, hanem árnyvadász.

5. fejezet: A bosszú mértéke

ScarlettBlair P>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Te hagytál el engem – jegyezte meg Magnus. – Házi kedvencet csináltál belőlem, aztán elhagytál. Ha a szerelem étel lenne, éhen haltam volna, olyan kevés csontot vetettél oda nekem.

239. oldal, 13. Fiatal nő holttestére bukkantak

Kapcsolódó szócikkek: Camille Belcourt · Magnus Bane
Fummie>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Az alattvalókat nem lehet kizökkenteni – mondta Magnus. – Imádják a vámpírgazdáikat, akármit is viselnek. Természetesen a vendégek azért is bámulnak, mert tudnak a kapcsolatomról Camille-lal, és kíváncsiak, mit csinálunk a könyvtárban… kettesben. – Ezzel kacéran húzogatni kezdte a szemöldökét Tessa felé.

236. oldal, 10. Sápadt királyok, hercegek

Kapcsolódó szócikkek: Camille Belcourt · Magnus Bane · Tessa Gray
FreeAngel>!

(…) mindannyiunknak vannak titkai. Eltitkolunk ezt-azt a szerelmünk elől, mert a legjobb énünket akarjuk megmutatni neki, de azért is, mert ha igaz szerelemről van szó, azt szeretnénk, ha a másik kérdések nélkül is megértene mindent.

243. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alec Lightwood · Camille Belcourt
Hirdetés
floretit97>!

Tessa az ajkába harapott – és elfintorodott a hirtelen jött, erős fájdalomtól. Camille vámpírfogait olyan ösztön irányította, amit ő nem érthetett. A fogak minden előzetes jel nélkül csúsztak elő, és csak akkor vette észre őket, amikor fájdalmasan belemartak ajka érzékeny bőrébe. Vér ízét érezte a szájában – saját vére sós forróságát. Kezét az ajkához szorította, és amikor elvette onnan, az ujjbegyeit vörös pöttyök lepték el.
– Ne piszkáld! – szólt Will, miután letette az almát, és felállt. – Észre fogod venni, hogy nagyon gyorsan gyógyulsz.
Tessa a nyelvével megpiszkálta bal oldali metszőfogát. Megint lapos volt, mint bármilyen közönséges fog. – Nem értem, mitől jönnek csak úgy ki.
– Az éhségtől – felelte Jem. – Vérre gondoltál?
– Nem.
– Arra gondoltál, hogy megeszel engem? – kíváncsiskodott Will.
– Nem!
– Senkinek nem lenne egy rossz szava sem – mondta Jem. – Átkozottul idegesítő.

Kapcsolódó szócikkek: Camille Belcourt · Jem Carstairs · Tessa Gray · vámpír · Will Herondale
Zakuro>!

A nő hangjából kiérződő gúny hatására Magnusban elpattant valami. Eszébe jutott, milyen rettenetesen érezte magát, amikor megérkezett a levél Szentpétervárról. Mégis reménykedve várta, hogy Camille visszatérjen, hátha tud valamiféle magyarázattal szolgálni. Hátha bocsánatot kér. Hátha megkérdezi, hogy tudja-e még szeretni. Most azonban rá kellett jönnie, milyen keveset jelentett valójában a nőnek, és ettől elborult az agya. Egy pillanatra nyilván teljesen elvesztette az eszét; más magyarázat nem létezhetett arra, amit ezután tett.
– Nem számít – mondta. – Most már itt van nekem Will.

Kapcsolódó szócikkek: Camille Belcourt · Magnus Bane · Will Herondale
[névtelen]>!

– Semmilyen szag nem érződik rajta.
Jem ijedtnek tűnt. – Te nekiálltál szaglászni?
Camille, aki a következő ajtóban várt rájuk, hátrafordulva mosolygott. – Az a helyzet, hogy minden szavatokat hallom – közölte. – Tény és való, hogy a vámpíroknak nincsen semmilyen szaguk. Így jobb ragadozók lehetünk.
– Meg persze a hallásuk is kitűnő – bólintott Jem

192. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Camille Belcourt · Jem Carstairs · vámpír · Will Herondale
_foolsgold_>!

– Camille – szólt Magnus. – Rég találkoztunk.
A nő elmosolyodott. A bőre fehérebb volt, mint Magnus emlékezett rá, és sötét erek hálózata kezdett megjelenni alatta. A haja még mindig ezüstszínű volt, a szeme pedig zöld, akár egy macskáé. Semmit sem veszített a szépségéből. Ahogy Magnus ránézett, megint Londonban érezte magát. Látta a gázlámpákat, érezte a füst, a por és a lovak szagát, a köd fémes csípését és a Kew Gardens virágait. Látott egy fekete hajú és kék szemű, Alecre emlékeztető fiút. Egy hosszú, barna hajú, és komoly tekintetű lányt. Ő jelentette az állandóságot egy olyan világban, ahol Magnus kezei közül végül minden kicsúszott.

238. oldal