Calcifer személy

– Menj aludni, te bolond! – hallatszott Calcifer álmos hangja. – Részeg vagy.
– Ki, én? – háborgott Howl. – Biztosíthatlak benneteket, barátaim, hogy tökéletesen józan vagyok! – Feltápászkodott, és megpróbált büszke léptekkel felvonulni az emeletre. Kezével folyamatosan a falat kereste, mintha attól félne, hogy ha nem ér hozzá, az elszelel. A szobája ajtaja viszont kifogott rajta. – Micsoda jó kis hazugság volt ez! – dicsérte meg magát, majd nekiment a falnak.

280. oldal

A kandalló felé fordultak, ahonnan egy ismerős, kék arc vigyorgott rájuk a fahasábok közül.
– Nem kellett volna visszajönnöd – mosolygott a tűzdémonra a varázsló.
– Amíg szabadon járhatok-kelhetek, szívesen maradok köztetek – felelte Calcifer. – Meg egyébként is… odakint zuhog.

320. oldal

– Biztos vagy abban, hogy teljesen őszinte vagy hozzám? – kérdezte Sophie.
– Hát…. nem egészen – ismerte be a démon. – De így akarsz maradni, amíg meg nem halsz?

48. oldal III. fejezet, amelyben Sophie belép a kastélyba, majd alkuba bocsátkozik (Pongrác, 2011)

– Itt meg mi történt? – ámult el Howl, mikor a harmadik napon hazaért. – Mintha sokkal világosabb lenne…
– Sophie – felelte Michael igencsak gyászos hangon.
– Tudhattam volna – jegyezte meg Howl, mielőtt eltűnt a fürdőszobában..
– Észrevette! – suttogta a fiú Calcifernek. – Lehet, hogy az a lány végre beadja a derekát!

73. oldal (V. fejezet Amelyben a takarításé a főszerep)

– Mióta érzed szükségét, hogy hízelegjenek neked? – kérdezte Howl maró gúnnyal.
– Mióta rájöttem, milyen kellemes, ha azt mondják nekem, hogy jó és kedves vagyok – felelte Calcifer.

XXI. fejezet

Végül a démon egy lágy, könnyed dalba kezdett.* Sophie képtelen volt felismerni benne bármely általa ismert nyelvet, de a „serpenyő” szót jól ki tudta venni néhányszor. Igazán bódító kis dalocska volt… Sophie azzal a gyanúval merült mély álomba, hogy most megbabonázták, de nem törődött vele különösebben.

*Calcifer dala nem más, mint egy híres walesi dalocska, a „Sosban Fach” (Little Saucepan), amelyet gyakran énekelnek rögbimeccseken.

50. oldal, 3. fejezet

Ezután a kémény következett: Sophie egy régi lepedőt szögezett a kandallóhoz legközelebbi gerendákra, és kényszerítette Calcifert, hogy hajtsa le a fejét, amíg ő a kéményt takarítja. Calcifer ezt utálta a legjobban. Kaján örömmel vigyorgott, amikor fekete korom lepte el a szobát, és Sophie kezdhette újra a takarítást.
Ez volt Sophie gyengéje: lelkiismeretes volt, de nem módszeres.

69. oldal

– Nem hiszem, hogy gonosz lennék – ellenkezett Calcifer.

85. oldal

– Mit csinálsz? – kiáltott fel Michael és Calcifer egyszerre, halálra rémülten.
– Kitakarítok – felelte Sophie határozottan. – Ez a hely kész disznóól!
– Erre egyáltalán nincs szükség! – tiltakozott hevesen Calcifer.
– Howl ki fog rúgni! – dünnyögött Michael is.

63. oldal, 5. fejezet

Ám legnagyobb döbbenetére a madárijesztővel találta magát szemben. A gitár is baljósan pendült meg, Sophie pedig levegőért kapkodva markolta meg a széke karfáját.
[…]
Calcifer kíváncsian lesett ki a kandallóból, Michael pedig csak mozdulatlanul meredt az ajtó felé.
– Ez tényleg egy madárijesztő! – állapították meg egyszerre, igencsak meglepetten.
– Nem mondjátok – lihegte Howl.

112-113. oldal