Cade Winston személy
Idézetek
– A cipő hülyeség. Miért viselik az emberek?
Cade felnevetett.
– Hogy ne lépjenek rá egy szögre, és ne kapjanak tetanuszt.
– Tetanusz. Tenatusz. Tentaszusz. Milyen furcsa szó!
Ezen is nevetett, ezért én is nevettem, habár fogalmam sem volt, mi olyan vicces.
– Imádnivaló vagy. Gyere, viszlek a hátamon, hogy vigyázzak a lábadra.
– Éljen!
Leguggolt, én pedig felugrottam a hátára, és így imbolyogtunk végig az utcán. Amikor beértünk a parkolómba, rázendítettem egy saját költésű dalra, ami valahogy úgy hangzott:
– Cade az én hősöm! Nős az én hősöm!
– Hogy érted azt, hogy nős? Soha nem voltam nős!
– Cade a legjobb barátom! Egyszer elkérte a kabátom! A kocsija össze szokott törni! Szeretném megölelni!
– Majd akkor ölelgesd, ha kettesben lesztek! – mondta Rusty.
– Rusty meg egy köcsög! Olyan szép, mint az ördög!
– Hálás vagyok, hogy a múlt az múlt, a jövő pedig a mienk, hogy mi alakítsuk.
Néha azonban az ember csak akkor tudja meg, mit keres, amikor nekiütközik, és hanyatt vágódik tőle a földön. Különben is, mi értelme az életnek, ha mindig ugyanazon az úton járunk?
43. oldal
– Nekem ne mondd! Megígértem, hogy hazautazok karácsonykor, de olyan keveset kapok a munkámért, hogy örülhetek, ha egy rámenlevest ki tudok fizetni januárban. Felegyenesedtem, és még mindig a kezemet néztem, úgy kérdeztem meg:
– Mi van, ha én segíthetek neked hazajutni karácsonykor?
– Bocs, de nem hiszem, hogy a főnököd örülne, ha átvállalnám tőled a táncolást a Kecskelábban.
Olyan hangosan nevettem fel, hogy a kocsiban mindenki ránk nézett.
– Istenem, ezért még fizetnék is, hogy megnézzem.