butaság, ostobaság fogalom

Stendhal: Vörös és fekete
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Marcus Tullius Cicero: Philippicák Marcus Antonius ellen
Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek
Louis-Ferdinand Céline: Utazás az éjszaka mélyére
Daniel Kehlmann: A világ fölmérése
Salman Rushdie: Hárún és a mesék tengere
Frank Herbert: A Dűne eretnekei
Sveva Casati Modignani: Vanília és csokoládé
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A kamasz
Stephen King: A rémkoppantók
Ivan Szergejevics Turgenyev: Apák és fiúk
Ayn Rand: Az ősforrás
Rabindranath Tagore: A boldogság ígérete
Vaszary János: Kaland a vörös hajú lánnyal
Jaroslav Hašek: Amikor a bolsik betiltották a karácsonyt
Alekszandr Szolzsenyicin: Rákosztály
Erich Maria Remarque: A paradicsomban is ott a pokol
Bozó Lake Norbert: Mezítelen hasonmás
Mark Twain: Vizet mindenki iszik
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca
Hans Hellmut Kirst: Tisztgyár
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Isaac Asimov: Alapítvány
Robert Merle: Két nap az élet
Michael Ende: A Végtelen Történet
Robert Merle: A sziget
Isaac Asimov – Martin H. Greenberg (szerk.): Gyilkos idő
Platón: Szókratész védőbeszéde / A lakoma
Robert Fulghum: Már az óvodában megtanultam mindent, amit tudni érdemes
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Simone de Beauvoir: Egy jóházból való úrilány emlékei
Szapu Magda: A zűrkorszak gyermekei
Terry Pratchett: Kisistenek
Terry Pratchett: Piramisok
Pierre La Mure: Moulin Rouge
Philip Pullman: A titokzatos kés
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne
Thomas Harris: A bárányok hallgatnak
L. M. Montgomery: Bagolykacaj
William Makepeace Thackeray: Hiúság vására
Borisz Vasziljev: A hajnalok itt csendesek
José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása
Száraz Miklós György: Lovak a ködben
Francine Rivers: Az ártatlanság gyermeke
Herman Melville: Moby Dick
Danilo Kiš: A holtak enciklopédiája
Jókai Mór: Rab Ráby
Márai Sándor: Napló 1943–1944
Platón: A lakoma
Lion Feuchtwanger: Az Oppermann testvérek
Szobotka Tibor: Menyasszonyok, vőlegények
Böszörményi Gyula: Fiókszavak
Szögyal Rinpocse: Tibeti könyv életről és halálról
Németh László: Lányaim
Alexandre Dumas: Emma Lyonna
Augusta Gregory: Istenek és harcosok
Popper Péter: Az önmagába térő ösvény
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Sánta sors
Pedro Zarraluki: Újrakezdés
Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom
Ordas Iván: Simonyi óbester
Natsuo Kirino: Kín
Esther Vilar: A férfi joga két nőre
Szép Ernő: Emberszag
Robert Pinget: Kalóz Grál
Egon Friedell: Az újkori kultúra története I-VI.
Agatha Christie: The Thirteen Problems
Euripidész: Euripidész összes drámái
Oscar Wilde: A kritikus mint művész
Baltasar Gracián: Az életbölcsesség kézikönyve
René Guénon: Beavatás és spirituális megvalósítás
Edda
Ljuben Dilov: A szkafander súlya
Lucius Annaeus Seneca: Seneca prózai művei I-II.
Edward Rutherfurd: Írország ébredése
Fejes Endre: Vidám cimborák
Matthijs van Boxsel: A butaság enciklopédiája
Kosztolányi Dezső: Álom és ólom
Honoré de Balzac: A vidéki orvos
Frithjof Schuon: Az emberi állapot gyökerei
Szabó György (szerk.): Sötétben tündöklőbb a fény
Jaan Kaplinski: A szem
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Gustave Flaubert: Flaubert levelei
Libba Bray: Az az édes, távoli harang
Szalai Vivien: Hamis gyönyör
Ivan Szergejevics Turgenyev: Tavaszi vizek
Montesquieu: Montesquieu hagyatékából
Czine Mihály (szerk.): Erdélyi csillagok
Alain de Botton: A filozófia vigasza
Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere
Hans Hellmut Kirst: Farkasok
Iványi Gábor: Hajléktalanok
Marcus Tullius Cicero: Az öregségről / A barátságról
Szophoklész: Szophoklész drámái
Simone Elkeles: Perfect Chemistry – Tökéletes kémia
Schirilla György: Vegetáriánuskönyv
Jo Nesbø: Denevérember
Örkény István: Április
Heinrich Heine: Útirajzok
Rideg Sándor: Tűzpróba
Cato – Publilius Syrus: Latin mondások
Latin mondások
Colum McCann: Hadd forogjon a nagyvilág
Ann Aguirre: Menedék
Andrzej Sapkowski: Tündevér
Mark Frost: A Paladin-prófécia
Kocsis L. Mihály: Végszavazás a halállal
Andrej Gyjakov: A fény felé
Jonas Jonasson: Az analfabéta, aki tudott számolni
Karina Halle: On Every Street
Elif Shafak: Becsület
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A királynő palástja
Maurice Druon: Korona és méreg / Az ősi törvény
John Joseph Adams (szerk.): Sherlock Holmes lehetetlen kalandjai
Esterházy Péter – Marianna D. Birnbaum: Az évek iszkolása
Simon Winder: Danubia
Spiró György: Diavolina
André Maurois: Az élet művészete
Agatha Christie: A kis szürke agysejtek
Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét
Paul Johnson: Az amerikai nép története
Kötter Tamás: A harcból nincs elbocsátás
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Lakatos Levente: A tiltás gyönyöre
Réti László: Falak mögött
Hendrik Groen: Lesz ez még így se
Ljudmila Ulickaja: Jákob lajtorjája
Carlos Ruiz Zafón: Marina
Bernard le Bovier de Fontenelle: Holtak párbeszéde
Kasie West: Szívességből szerelem
Szív Ernő: Az irodalom ellenségei
Ian Tregillis: Géplélek
Anna Banks: Nemezis
John Cure: Rekviem egy halott lányért
Michael Hjorth – Hans Rosenfeldt: Méltatlanok
Margaret Atwood: Alias Grace
Hamvas Béla: Velázquez
J. S. Carol: Gyilkos társas
Ifj. Veress István (szerk.): Téridő – ugróknak
Guy de Maupassant: Guy de Maupassant összes versei
Al Jourgensen – Jon Wiederhorn: Ministry
Marie Lu: The Young Elites – Az ifjú kiválasztottak
Marissa Meyer: Heartless – Szívtelen
Kylie Scott: It Seemed Like a Good Idea at the Time
Sylvain Neuvel: Védtelen halandók
Róbert Katalin (szerk.): Meghitt pillanatok
Ed McDonald: Kárhozat
Kylie Scott: Lies
Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve
R. F. Kuang: Sárkányköztársaság
Django Wexler: A birodalom ágyúi
Titus Livius: Róma története a Város alapításától (XXI-XXX. könyv)
Angus Watson: Zengő vas
Amélie Nothomb: Szíved gyötörd
Kepes András: A boldog hülye és az okos depressziós
Kálnoki Izidor: A kapitány meséi
Jim Butcher: Tetemes gondok
Brian McClellan: A birodalom vére
Andrzej Sapkowski: Narrenturm
Django Wexler: A pokoli zászlóalj
Yrsa Sigurðardóttir: Vesztőhely
Billy O'Callaghan: Szerelmem, Coney Island
Fredrik Backman: Győztesek
Ecsédi Orsolya: Juli vagyok, könyvmoly
Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz
Jo Nesbø: Vérhold
Borsa Brown: Bajban Dubajban
Robert Galbraith: A hömpölygő sír
Douglas Preston – Lincoln Child: A csontok rejtélye

Idézetek

Csoszi>!

Ostobaságot még unalomból sem érdemes csinálni.

75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
5 hozzászólás
sybarita>!

Szeretnék én is hinni valamiben. Igen, ha tudni akarod, ez a lényeg: hinni! Bármiben! Bármilyen sületlenségben! Fő az, hogy hinni lehessen! Ez ad értelmet az életnek. Te – te istenben hiszel. Alexandre a lakókocsiban. Dhéry a bezsebelendő milliókban és Pinot a golyószórójában. Én – én nem hiszek semmiben. De hát végülis mit bizonyít ez? Azt, hogy fiatal koromban nem voltam elég okos, és nem értettem meg, milyen hasznos ostobának lenni.

Carmilla >!

Sajnos az ostobaság additív, az értelem nem az. Az ostobaság kedveli a tömeget, az értelem egyedül tör utat magának. Az erőszak és a durvaság nemcsak additív, hanem hajlamos rá, hogy egyesüljön és szorosan összefonódjék; így olyan ereje van, ami messze nincs arányban valódi súlyával.

Additivás és a kettéosztott világ

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
1 hozzászólás
FreeAngel P>!

[…] az ostoba meg a tudatlan közt az a különbség, hogy a tudatlan képes tanulni.

243. oldal VI. Titkos fiók, 18. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · tanulás · tudatlanság
Avraham>!

Igen, ez a legnagyobb szenvedés, ez, amit az ember intelligenciájára mértek. Ezt a sűrű butaságot nyelni, ezt a mocsok ködöt színi levegő helyett, a hazugságot, a butítást, a butaságot. Tűrni tehetetlenül, hogy hogy züllesztik ennek a tehetséges országnak az elméit, hogy sorvasztják itt el az értelmet, a humort, a szellemet. Mikor heverjük ki azt a kárt, amit ennek a nemzetnek a fejében és a lelkében tettek. Van különben valami magyarázat arra nézve, hogy hogy hihet el értelmesebb ember is ilyen vad szamárságokat. Kíván a zsidóról minden csúnyát hinni, igazolni szeretné a gyűlöletét, és a lekiismeretét elaltatni, mikor elragadja az állást, a boltot, a földet a zsidótól.

138. oldal (Osiris)

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság
3 hozzászólás
Gothic I>!

– Lenyűgöző, nem igaz, hogy a hősies és az ostoba néha egy és ugyanaz?

120. oldal

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · Cheshire Cat · hősiesség
Lélle P>!

Ami nem sikerült, azt mindig ostobaságnak látjuk!

437. oldal, Hatodik rész - 7. fejezet (Kossuth, 2006)

5 hozzászólás
padamak>!

Jobb, ha csukva tartod a szád, és ostobának hisznek, mint ha kinyitod, és eloszlatsz minden kétséget.

77. oldal - Légy jó, és magadra maradsz (Lazi Könyvkiadó, Szeged, 2007)

Mark Twain: Vizet mindenki iszik Mark Twain füveskönyve

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · hallgatás
1 hozzászólás
Tmea>!

Eszébe jutott, amit egy pszichológiai könyvben olvasott. Miszerint a férfiak tudat alatt butának bélyegzik meg azt a nőt, akinek jókorák a mellei. Pedig a valóság az, hogy a nagy mellektől a férfiak butulnak el egy pillanat alatt.

Szalai Vivien: Hamis gyönyör Egy luxusprostituált vallomásai

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · mell
IrodalMacska>!

Ahogy Flaubert mondta: Ritkán mutatkozik meg annyira a butaság, mint a veszekedésben, ahol onnan ismerszik meg az ostoba, hogy mániákusan ragaszkodik hozzá, hogy az övé legyen az utolsó szó.

181-182. oldal

Kapcsolódó szócikkek: butaság, ostobaság · veszekedés