burgonya, krumpli növény

– Aztán begyújtottam a tűzhelyet. Föltettem főni a krumplit. És utána tudjátok, hová mentem?
– Hová?
– Sárga boglárkát szedni. Szedtem egy egész csokorral. Aztán leszedtem a szirmait, és megfűszereztem vele a krumplit. Azt hittétek, hogy ez vaj? Szó sincs róla. A hegyekben nem vajon főznek, hanem virágokon. Világos?
– Világos – válaszoltuk teli szájjal.

Természetes, organikus, Marson növesztett burgonya. Ilyet aztán nem hallasz minden nap, mi?

149. oldal

Derkovits Gyula, a festő, csendben, szerényen és nyomorban halt meg – pontosan úgy, ahogy élt. Ne szépítsük a dolgot: Derkovits Gyula éhenhalt. Az utóbbi időben hetenként három pár virslit fogyasztott el feleségével együtt, némi kenyérrel és pár darab burgonyával.
Festett néhány képet, melyeket sohasem felejt el, aki látta, magát a festőt azonban meglehetősen elfelejtették. Szín- és formamegoldásait méltányolták, de kalóriamegoldásait nem tartották fontosnak.

159. oldal

– A mindenit! Ez a legszebb krumpli, amit életemben láttam.

91. oldal

A rock and roll olyan, mint a krumpli: Amerikából jött, meghonosodott, és életszükséglet lett.
BONCZ GÉZA

191. oldal

A mesterségesen tenyésztett halakat is antibiotikumokkal és halliszttel táplálják (ami ugyanolyan ártalmas, mint a húsliszt a marháknak). A genetikailag módosított málna nem fagy meg télen, mert beleoltották egy hideg tengeri halfajta génjét. A génmanipuláció révén a krumpliba csirke, a pamutba skorpió, a dohányba hörcsög, a fejes salátába dohány és a paradicsomba emberi gén kerül.
    Ezzel párhuzamosan szaporodik a harmincévesek körében a vese-, méh-, mell-, végbél-, pajzsmirigy-, bél- és hererákosok száma, és az orvosok nem tudják, mi ennek az oka. A gyerekek sem ússzák meg: egyre több a leukémiás és az agydaganatos, a nagyvárosokban ismétlődnek a járványszerű légzőszervi megbetegedések…

67. oldal

Nagy kérdés, hogy egyetlen növénynek volt-e valaha akkora hatása a világtörténelemre, a társadalomra és a nyugati ember haskörfogatára, mint a Solanum tuberosumnak, azaz a burgonyának.

251. oldal A gumó, amely jóllakatta Európát

Csekély számú forrásaink szerint a burgonya valamikor a 18. század közepén került hazánkba, ám ami Erdélyt illeti, pontosan tudjuk, hogy ott 1769-ben termett először. Gyarmathi Sámuel (1751-1830) nyelvész és orvos írja emlékirataiban, hogy „Göttingából én hoztam Erdélybe legelébb a sárga krumplit, az úgynevezett zucker krumplit…”. Felvilágosult kortársai szerint ezzel Gyarmathi többet használt az országnak, mint a finn-magyar nyelvi rokonságról írt dolgozatával.

Apjok sem ette, nagyapjok nem is látta, 25. oldal

Valami hitvány ember őseivel dicsekedett, mire valaki azt mondja:
– A ki őseivel dicsekszik, előttem olyannak tetszik, mint a burgonya, annak is a java föld alatt van.

53. oldal