bűn fogalom

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Paulo Coelho: A zarándoklat
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
Joanne Harris: Ötnegyed narancs
Szerb Antal: Utas és holdvilág
Truman Capote: Hidegvérrel
Anne Rice: Interjú a vámpírral
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Berkesi András: Sellő a pecsétgyűrűn
Raana Raas: Az ogfák vöröse
Kertész Imre: Kaddis a meg nem született gyermekért
Lovik Károly: A kertelő agár
Georges Simenon: Maigret védekezik
Stephen King: Carrie
Agatha Christie: És eljő a halál…
Mario Puzo: A Keresztapa
Végh Antal: Gyémánthó
Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe
Raymond Khoury: Az utolsó templomos lovag
Domokos Mátyás (szerk.): A magyar novella antológiája I-II.
Asne Seierstad: A kabuli könyvárus
Oscar Wilde: Teleny
John Steinbeck: Érik a gyümölcs
Michel Houellebecq: A csúcson
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Victor Hugo: A nyomorultak
Ethan Hawke: Hamvazószerda
Publius Cornelius Tacitus: Tacitus összes művei
Lev Tolsztoj: Anna Karenina
Jónás Tamás: Önkéntes vak
Hamvas Béla: A bor filozófiája
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Kurt Vonnegut: Éj anyánk
Hamvas Béla: Karnevál
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Biblia
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
William Shakespeare: Macbeth
Thomas Merton: Hétlépcsős hegy
Hamvas Béla: A babérligetkönyv / Hexakümion
Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű
William Shakespeare: Antonius és Kleopátra
William Shakespeare: II. Richárd
William Shakespeare: III. Richárd
Charles Lamb – Mary Lamb: Shakespeare mesék
Philip Pullman: A borostyán látcső
A. S. Neill: Summerhill
Dante Alighieri: Isteni színjáték
Albert Camus: A lázadó ember
Cseri Kálmán: A Tízparancsolat
Heller Ágnes: Ímhol vagyok
Rob MacGregor: Indiana Jones és az özönvíz legendája
Charlotte Brontë: A lowoodi árva
Italo Svevo: A vénülés évei
Honoré de Balzac: Elveszett illúziók
Dénes Zsófia: Élet helyett órák
Romain Gary: Lady L.
Ancsel Éva: Százkilencvennégy bekezdés az emberről
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Friedrich Dürrenmatt: A bíró és a hóhér
Vermes Géza: A zsidó Jézus
Jókai Mór: Akik kétszer halnak meg
De Sade márki: Szodoma százhúsz napja
Jules Verne: Észak Dél ellen
Raana Raas: Árulás
Kazuo Ishiguro: Árva korunkban
Agatha Christie: Ház a sziklán
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Denis Diderot: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája
Giuseppe Tomasi di Lampedusa: A párduc
Galgóczi Erzsébet: Vidravas
Agatha Christie: The Thirteen Problems
Jack Kerouac: Gerard látomásai
John Steinbeck: Egerek és emberek / Lement a Hold / Szerelem csütörtök
Frank E. Peretti: Ez élet sötétsége
Gary Chapman: A szeretet másik arca – a harag
Oscar Wilde: A kritikus mint művész
Elina Hirvonen: Hogy ő is ugyanarra emlékezzen
Agatha Christie: A titokzatos stylesi eset / Függöny
Carol Natsis – Meryl Potter (szerk.): Misztikus történetek gyűjteménye
Françoise Sagan: Jó reggelt, búbánat! / Szereti Brahmsot?
Gyökössy Endre: Én vagyok az, aki veled beszélek…
Kaczvinszky József: Kelet világossága 1. – Bevezetés a Yogába
Patrick Rothfuss: A szél neve
Viktor E. Frankl: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben
Petronius Arbiter: Satyricon
Edith Hamilton: Görög és római mitológia
John Douglas – Mark Olshaker: Sötétség
Ambrose Bierce: Ördögi kislexikon
A Katolikus Egyház Katekizmusa
R. D. Laing: Az élmény politikája – Az édenkert madara
Kornel Filipowicz: Nietschke úr kertje
Csabai László: Szindbád, a detektív
Pavel Florenszkij: Az ikonosztáz
Ilja Konsztantyinovszkij: Gyermekrablók
Gore Vidal: Julianus
Karen Marie Moning: Keserű ébredés
Edward Bulwer-Lytton: Pompeji utolsó napjai
Pálfalvi Lajos (szerk.): Huszadik századi lengyel novellák
Agatha Christie: Halloween és halál
Darren Shan: A holtak vonulása
Arisztotelész: Politika
Silvano Agosti: Pinokkió visszatér
Balla D. Károly: Halott madárral
Persius – Iuvenalis: Szatírák
Charles Baudelaire: Baudelaire válogatott művei
Michal Choromanski: Féltékenység
Robert Low: Az ordas tenger
Oscar Wilde: Lady Windermere legyezője / Bunbury
Oscar Wilde: A readingi fegyház balladája
Arthur Rimbaud: Egy évad a pokolban
Szántai Zsolt – Szántai F. Andrea (szerk.): Az élet rendje
Chuck Palahniuk: Kárhozott
Raana Raas: Elágazó utak
Örkény István: Április
John Vaillant: A tigris
Trux Béla: A templomos lovag
Katherine Howe: A boszorkányoskönyv
Joanne Harris: Csokoládés barack
Ellen G. White: A nagy küzdelem
Thea von Harbou: Halhatatlanok szigete
Barak László: És ha mégis ringyó?
Csang Hszin-hszin – Szang Je: Kínai könnyek
Belső Nóra: Utak egymástól
Sienai Szent Katalin: Dialógus
Irene Adler: A fekete dáma
John Green: Csillagainkban a hiba
Nicolas Chamfort: Aforizmák
Honoré de Balzac: A Nucingen-ház
Raana Raas: Ellenállók
Parinoush Saniee: A sors könyve
Kocsis L. Mihály: Végszavazás a halállal
Elsebeth Egholm: Rejtett hibák
Cassandra Clare: A hercegnő
Malala Juszufzai – Christina Lamb: Én vagyok Malala
Mark Lawrence: Tövisek Császára
Előd István: Katolikus dogmatika
J. R. Moehringer: Sutton
Cseri Kálmán: Emberek a kereszt körül
Szentírás
Háy János: Napra jutni
Cassandra Clare – Sarah Rees Brennan: Vámpírok, pogácsák és Edmund Herondale
Jaume Cabré: Én vétkem
Dmitry Glukhovsky: Futu.re
Ann Voskamp: Ezernyi ajándék
Nicky Gumbel: Questions of Life
Grigorij Kanovics: A bolondok könnyei és imái
Szent-Gály Kata: Fény és Vallomás
Derek Prince: Démonok és szabadulás
Ravasz László: Krisztussal a viharban
Anselm Grün: Megbékélés Istennel
Katherine Webb: Ha eljő az éj
Michael Crichton: A 13. harcos
Darren Shan: Zom-B Alvilág
Agatha Christie: A kis szürke agysejtek
Jevgenyij Vodolazkin: Laurosz
Száraz Miklós György: Apám darabokban
Slavoj Žižek: Zűr a Paradicsomban
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! / Flipper, 1973
Paulo Coelho: A kém
Antoine Leiris: Csak azért sem gyűlöllek titeket
Donna Leon: Az aranytojás
Kent Haruf: Kései párbeszéd
Böjte Csaba: Arra születtél, hogy ajándék legyél
Kate Morton: A tóparti ház
Polgár Ernő: A Szent István parki fák
Borzási István: Hegyek és völgyek Istene
Peter Lee: Igazságháborúk
Joanne Harris: A St. Oswald fiúiskola
Per Olov Enquist: Példázatok könyve
Allen Eskens: Temetni jöttünk…
James S. A. Corey: Perszepolisz felemelkedése
C. W. Gortner: A vatikáni hercegnő
Kele Fodor Ákos: A szív vége
Brian McClellan: A birodalom bűnei
David Grann: Megfojtott virágok
Ray Bradbury: Az illusztrált ember
Miriam Toews: Nők beszélgetnek
Garth Ennis: John Constantine, Hellblazer: Káros szenvedélyek
Jenn Lyons: Királyok Veszte
Sara Collins: Frannie Langton vallomásai

Idézetek

Papusz>!

Mások bűne sosem kisebbíti a tiédet.

5. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Bokra · bűn
Kuszma P>!

Minden gyermek, különösen az, akinek testvére van, hamar megtanulja, hogy bármilyen baleset vagy szándékos károkozás esetén a felelősségre vonást meg lehet úszni. Ehhez az embernek mindössze a következőt kell tennie: tagadja, hogy bármit is tud az esetről; állítja, hogy nem is volt jelen; valaki mást nevez meg felelősnek; tagadja a bizonyítékokat, amelyek a személyes részvételére utalnak, függetlenül attól, hogy azok mennyire meggyőzőek; szövetségeket hoz létre a gyanútlan és ártatlan harmadik szereplőkkel szemben; szokatlan természeti eseményekre hivatkozik, például arra, hogy a fizika törvényei az adott esetben nem működtek, és végül, mindezeket addig hajtogatja, amíg az ítélet meg nem születik, és a büntetéseket ki nem mérik. Utána lehet folytatni mindent, mint korábban, és kis szerencsével legközelebb is meg lehet úszni a dolgot. Most, hogy felidézem ezeket az útmutatásokat azokból az időkből, amikor két fiútestvéremmel nevelkedtem, eszembe jut, hogy bár a legtöbb ember idővel meghaladja ezeket, vagy legalábbis a legsúlyosabb szélsőségeket, de kitűnő hasznát veszi ezeknek olyan valaki, aki karriert akar magának az alantas politikában, vagy a magas pénzügyek terén.

196. oldal, Az egész a te hibád!

Peter Lee: Igazságháborúk A klímaváltozás, a katonai beavatkozás és a pénzügyi válság politikai kérdései

Kapcsolódó szócikkek: bűn · felelősség
2 hozzászólás
ayachii>!

– Egyes turisták azt gondolják, hogy Amszterdam a bűn városa, holott valójában a szabadság városa. Csakhogy a szabadságban a legtöbb ember a bűnt látja.

148. oldal, Tizenegyedik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Amszterdam · bűn · szabadság
Málnika P>!

De a kikényszerített megbocsátás valódi megbocsátásnak számít-e?, kérdezi Ona Friesen. És ha azt hazudjuk, hogy megbocsátottunk, de nem szívből tesszük, az nem nagyobb bűn-e, mintha nem bocsátanánk meg? Nem létezhet-e a bűnnek olyan fajtája, olyan kategóriája, melyet csak Isten bocsáthat meg, melybe beletartozik a gyermekeink ellen elkövetett erőszak, olyan tett, melyet egy szülő nem képes megbocsátani, melynek megbocsátásáért Isten, az ő bölcsességében, teljes egészében magára vállalja a felelősséget?

38. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűn · Isten · megbocsátás
Frank_Spielmann I>!

– De azt mondta, letartóztatták és bíróság elé állították?
– És agyonlőtték – mondta Wirtanen.
– Plágiumért?
– Nem. Eredetiségért – mondta Wirtanen. – A plágium csak csacska ballépés. Mi rossz van abban, ha valaki megírja, amit más már úgyis megírt? A főbenjáró bűn, az igazi eredetiség, mely gyakran kegyetlen és rendkívüli büntetést von maga után, még a végső kegyelemdöfés előtt.

A visításán kívül mindent...

Kapcsolódó szócikkek: bűn · eredetiség · plágium
Belle_Maundrell>!

Mert egy ember nem föltétlenül abban a pillanatban a legbűnösebb, mikor felemeli a fegyvert, hogy megöljön valakit. A bűn előbb van, a bűn a szándék.

83. oldal (Helikon, 2001)

Kapcsolódó szócikkek: bűn
Perszephoné P>!

A bűn az olyasmi, ami ráíródik az ember arcára. Néha beszélnek titkos bűnökről. Hát ilyesmi nincsen. Ha egy nyomorult embernek bűne van, az megmutatkozik a szája vonalán, szemhéja hajlásán, még a keze formáján is.

156. oldal, Tizenkettedik fejezet (Lazi, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: bűn
Fay >!

Mi nem a szüleink vagyunk, Gabriel. Nem kell cipelnünk az ő döntéseik és az ő bűneik tervét.

289. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűn · Cecily Herondale · döntés · Gabriel Lightwood
mate55 P>!

Nincs rosszabb bűn, mint az, amit sosem lehet helyrehozni, a bűn, amit sosem gyónhatsz meg.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűn · Carl Iverson
egy_ember>!

A konfirmációs iskolában azt tanították, hogy a bűn különböztet meg minket az istentől. Jelentkeztem és megkérdeztem, hogy lehet ez. Nem egy önző önimádó az isten, aki saját képére alkotta az embert és aztán, anélkül, hogy választási lehetőséget adott volna, elhatározta, hogy megbünteti azokat, akik nem szeretik? Hát nem kegyetlenebb és önhittebb az isten bármely diktátornál?

Kapcsolódó szócikkek: Anna Louhiniitty · bűn · Isten
4 hozzászólás