Buddha személy

Jól ismertük a momót. Gőzölt tésztába göngyölt húsdarab volt, amit imádtak a tibetiek. Mivel akkor már több mint három éve vegetáriánusok voltunk […], és ezen nem is akartunk változtatni, részletesen elmagyaráztam neki, hogy nem eszünk ilyesmit. […] Azt válaszolta, hogy maga Buddha is azt ette, amit kapott. […]
A következő hetekben ismét kerültük a húst, sőt Karmapát is megkértük, hadd tegyünk fogadalmat, hogy nem fogunk többé húst enni, ő azonban ebbe nem ment bele. Egyértelműen azt szerette volna, hogy rugalmasak legyünk. Ma úgy vagyunk ezzel, mint a legtöbb elfoglalt buddhista a világban: elfogadjuk, amit kapunk, de magunk csak kevés húst veszünk.

156-157. oldal (Jaffa, 2009)

A bi­ro­da­lom ko­ráb­ban még so­sem lá­tott ilyen em­be­re­ket, akik azt hir­det­ték, hogy csak az ő val­lá­suk az iga­zi. Kon­fu­ci­usz, Budd­ha és Lao-ce kö­ve­tői év­szá­za­do­kon át él­tek együtt bé­ké­ben és nyu­ga­lom­ban, mind­egyik tisz­te­let­ben tar­tot­ta a má­sik ta­ní­tá­sa­it. Ezek a ke­resz­té­nyek azon­ban nem: ők min­den is­tent el­ve­tet­tek, ki­vé­ve a sa­ját­ju­kat. És mos­tan­ra már min­den­ki tud­ta, hogy aho­va a ke­resz­té­nyek men­nek, ott ha­ma­ro­san meg­je­len­nek a ku­fá­rok és a ha­di­ha­jók is.

Buddha és közvetlen követői tanításaikat valószínűleg az ardhamágadhi nyelv egy prákrit korszakban beszélt dialektusán fogalmazták meg, s az e nyelven írt őskánont Észak-Indiában szanszkritra, Dél-Indiában pálira fordították.

93. oldal - páli

Néha az emberek olyan jelentőségteljessé teszik a meditációt, hogy amikor a gyakorlatba fognak, feszültté válnak. Épphogynem arra várnak, hogy valami történjék, hogy valami hirtelen elfogja őket. Amikor ez nem következik be, csalódnak. Ne várj semmi történésre, inkább légy elégedett a most-ság egyszerűségével. A Buddha te vagy, nem pedig leszel. Hogy „vagy”, ez nagyon fontos.

12. oldal

A remény mint Buddha: kövér. Vagy mint Jézus: sovány.
Az embert tettre ihleti az isteni tökély
babrál vele lazít vagy szorít egyet az övén.

Akár a nagy Kínai fal

A buddhizmus egy nagyhasú Buddhát ábrázol, rosszabb, mint Paolo Villagio, és nem fogják fel, hogy egy Istennek nem lehet ilyen hordóhasa, ehelyett hisznek benne, sőt, imádkoznak hozzá.

154. oldal

Buddha szerint a szenvedés megszüntetéséhez, a boldogsághoz a középút vezet, ami elkerüli mindkét szélsőség csapdáját, a vágyak kielégítésében való tobzódást, ami sosem hoz teljes kielégülést, mert csak újabb vágyak forrása lesz, csakúgy, mint az önsanyargatást, ami tönkretesz testet és lelket.

41-42. oldal, „A szenvedés gyökere a szellemi vakság” (Open Books, 2021)