Brooklyn (New York City, USA) helyszín

Robert Capa: Kissé elmosódva
Frank McCourt: A tanárember
Cassandra Clare: Csontváros
Woody Allen: Annie Hall
Boldizsár Iván: New York percről percre
Lev Grossman: The Magicians
Dan Wells: Partials – Részben ember
Lauren Graham: Egy nap talán
Lev Grossman: A varázslók
Will Corona Pilgrim: Spider-Man: Homecoming Prelude
Lionel Shriver: A Mandible család
Don Winslow: Az egység
Ella Frank – Brooke Blaine: Halo
Cassandra Clare – Wesley Chu: A mágia vörös tekercsei
Adam Christopher: A sötétség fejedelme

Idézetek

Réka_Körtvélyi>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Persze, hogy nem ölte meg. Nézz csak rá! Ez egy mondi, Hodge, ráadásul annak is gyerek még. Kizárt dolog, hogy elkapott egy Falánkot.
– Nem vagyok gyerek – vágott közbe Clary. – Tizenhat éves vagyok. Vasárnap lesz a születésnapom.
– Éppen annyi idős, mint Isabelle – mondta Hodge. – Őrá mondanád, hogy gyerek?
– Isabelle a történelem egyik legnagyobb Árnyvadász családjának leszármazottja – felelte szárazon Alec. – Ez a lány viszont New Jerseyből származik.
– Brooklynból! – Clary kikelt magából. – És akkor mi van? Megöltem egy démont a saját házamban, te meg kezded játszani a seggfejt, mert nem vagyok valami elkényeztetett gazdag piperkőc, mint te meg a húgod?
Alec döbbenten nézett a lányra. – Minek neveztél?
Jace felnevetett. – Van abban valami, amit mond, Alec – mondta. – Inkább azoktól a külvárosi démonoktól kéne tartanod…
– Nem vicces, Jace – szakította félbe Alec, és talpra kászálódott. – Hagyod, hogy itt álljon, és kigúnyoljon?
– Igen – felelte kedélyesen Jace. – Jót fog tenni neked. Próbáld meg úgy felfogni, mintha a képzésed része lenne, hogy ezt is el kell viselned.
– Lehet, hogy parabatai vagyunk – mondta Alec mogorván –, de a pofátlanságod kezd az agyamra menni.

72. oldal, Első rész: Leszállni az éjbe - 5. A Klávé és a Szövetség

Chöpp >!

Brooklynban régi hagyományai vannak az utcai világítás fénykörében üvöltöző családoknak, a szomszédoknak a szemük se rebben. De azért odafigyelnek. Más szórakozásuk nemigen van.

271. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Brooklyn (New York City, USA)
Belle_Maundrell>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

– Itt nincsenek kihagyhatatlan turistalátványosságok, nincsenek elegáns vacsorák, amikhez repülő szerkezetek kellenek, és végképp nincsenek szekták meg gyilkos boszorkánymesterek – súgta Alec fülébe. – Itt csak az otthon van.
– Jó visszajönni – mondta Alec. – Hiányzott a kilátás ebből az ablakból.
– Igen – bólintott elgondolkodva Magnus.
Annyi ablakot látott már annyi városban. Soha eszébe nem jutott, hogy egy kilátás hiányozhat.
– És Izzy is hiányzott.
Magnus Alec marcona húgára gondolt, akit a fiú az élete árán is megvédett volna.
– Igen.
– Meg Jace is.
– Eh – mondta Magnus.
Elmosolyodott Alec arcának támasztva az arcát. Tudta, hogy a fiú érzékeli a mosolyát, még ha nem is látja. Igaz, hogy soha nem hiányzott még neki kilátás, de jólesett, hogy ez most igen. Különös érzés volt kinézni a homokkó lakóépületekre, a kék égre, a Brooklyn híd ívére, Manhattan csillogó tornyaira, és arra gondolni, hogy ez az a hely, ahová mindig visszatér, mert család és barátok várják.

397-398. oldal, Epilógus - Ez a város az otthonom

shadowhunter1975 P>!

Brooklyn meglepte azzal, hogy közönséges látvánnyá fokozta le a magas épületeket, Manhattanben viszont sokként érte, hogy azok az óriási épületek itt kicsinek tűntek volna. A sziget valóságos fémhegy volt, olyan magasra nyúlt a felhők közé, hogy szó szerint karcolni látszott az eget.

150. oldal, Tizennegyedik fejezet (Fumax, 2012)

Frank_Waters I>!

De-de hát én viszonylag normális vagyok, ahhoz képest, hogy Brooklynban nőttem fel.

Woody Allen: Annie Hall Forgatókönyv

Kapcsolódó szócikkek: Brooklyn (New York City, USA)
shadowhunter1975 P>!

Amikor megérkezik a metró, leülök a kocsiban és mély levegőt veszek. A kedvenc részem a D-vonal Brooklyn és Manhattan közé eső szakasza, mert itt egy idő után a szerelvény előbukkan a föld alól, és magasan a folyó fölött végigzakatol a Manhattan hídon. Néha felteszem a fülhallgatómat és zenét hallgatok, vagy a New York Times keresztrejtvényét fejtem, és előfordul, hogy csak olvasok, de bármivel foglalkozzam is éppen, nagy balszerencsének tartanám, ha elfelejtenék felpillantani akkor, amikor a vonat áthalad az East River fölött, mielőtt újra visszabújna a föld alá.

42. oldal, 2. fejezet (Gabo, 2013)

Kapcsolódó szócikkek: Brooklyn (New York City, USA) · Manhattan · New York
_Katie_ P>!

– Brooklynban nőttem fel – mondja Sykes. – A Marcy lakótelepen.
Malone ismeri a történetet – benne volt az újságokban, és még a rendőrség honlapján is szerepel: „A telepről a kapitányságra – egy fekete rendőr a bandák közül az NYPD felsőbb köreibe küzdi fel magát.” Hogy Sykes hogyan változtatott az életén, hogyan szerzett ösztöndíjat a Brownra, aztán pedig hogyan jött vissza, hogy „segítsen”.
Malone kibírta anélkül, hogy elsírja magát.
Persze, nehéz lehet magas rangú fekete zsarunak lenni. Mindenki másképp néz az emberre – a körzetben lakók nem tekintik egészen feketének, a rendőrök pedig nem tekintik egészen kéknek.

55-56. oldal (HarperCollins 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Brooklyn (New York City, USA)
Nazanszkij>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Az ír iskolában a fiúk a New Yorkban fölszedett amerikai kiejtésemért gúnyoltak. Persze lehetetlen úgy elutazni, hogy a kiejtésünket otthagyjuk a másik országban, és amikor emiatt csúfolódnak a többiek, az ember nem is tudja, mit tegyen vagy gondoljon, míg végül elkezdenek piszkálni, és nyilvánvalóvá lesz, hogy föl akarnak mérgesíteni. Egyedül vagyok negyven srác ellen, mind a limericki sikátorok lakója, és elfutni nem lehet, mert rögtön azzal jönnek, hogy síró-picsogó, meg hogy buzi gyerek, ami egy életre rám ragadna. Azt mondják, hogy gengszter vagyok vagy rézbőrű, mire elkezdek verekedni, a verekedés meg addig tart, míg valaki alaposan orrba vág, akkor pedig vér folyik az egyetlen ingemre, ami miatt rettenetesen ki fogok kapni anyámtól, fel fog állni a székéről, odalép hozzám a tűz mellől, és ad egy kiadós kokit a fejemre – és ezt még csak a verekedésért kapom. Hiába is magyaráznám, hogy csak amiatt volt ez az egész vérzés, mert megvédtem az amerikai kiejtésemet, márpedig ennek a kiejtésnek elsősorban ő, az anyám az oka. No nem, mondja majd erre, most kezdhet vizet forralni, és moshatja ki a véres ingemet, és próbálhatja megszárítani a tűznél, hogy másnap legyen mit fölvennem az iskolába. De nem nagy ügy az egész, mert néhány hónap múlva úgyis lekopik rólam az amerikai kiejtés, és hál’Istennek olyan vérbeli limericki akcentusom lesz, amire apámon kívül mindenki büszke lenne.
[…] Az ember azt hinné, hogy a négyévesen megszerzett tökéletes limericki kiejtésem miatt már békén hagy a többi fiú, de nem – most elkezdik utánozni apám észak-ír tájszólását, és azzal jönnek, hogy apa is valami protestánsfajzat, mire apámat meg kell védenem, s megint állhatok anyám elé véres ingben, ő pedig azt kiabálja, hogy ha csak még egyetlenegyszer ki kell mosnia ezt az inget, akkor biztosan az ujjai közt mállik szét az egész. Akkor volt a legrosszabb, amikor reggelre nem száradt meg, nedvesen kellett fölvennem, és úgy mentem iskolába. Mire hazaértem, tele volt az orrom, és az egész testem reszketett a nedvességtől, csak az már az én verítékem volt. Anyám oda se figyelt rám a nagy aggódásban, és ordibált velem, hogy jaj, miért is volt olyan kegyetlen hozzám, miért kellett elzavarnia az iskolába abban a nedves ingben, amelyik úgyis egyre pirosabb a sok verekedéstől. Ágyba dugott, és régi kabátokkal meg a saját pokrócával takart be, míg el nem múlt a hideglelésem, és álomba merültem, miközben ő apával tárgyalt a földszinten, és azt magyarázta neki, gyászos nap volt, amikor hazaindultak Brooklynból, hogy a szegény gyerekek a limericki iskolaudvaron szenvedjenek.
Két napig nyomtam az ágyat, majd megint mehettem iskolába az immár halvány rózsaszín ingben. Az osztálytársaim kijelentették, hogy a rózsaszín a nyámnyila alakok színe, és érdeklődtek, nem vagyok-e lány.

38–39. oldal, Első rész – A pedagógia rögös útjain, 2 (Magvető, 2007)

Frank McCourt: A tanárember Önéletrajz pedagógus koromból

Kapcsolódó szócikkek: Brooklyn (New York City, USA) · Limerick · New York
Molymacska>!

Ha pedig beárulsz neki, hogy cigizni láttál, a pokol legmélyebb bugyrába száműzlek. Ahol ugyan még sosem jártam, de ha csak a fele igaz a szóbeszédnek, csaknem olyan rémes hely, mint Brooklyn.

28. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Brooklyn (New York City, USA)
lolajos>!

Értem-e már New York szerkezetét? – […]. Amikor nemmel felelek, a taxis […] hátrafordul és rám ölti a nyelvét.
[…] Látja a nyelvemet? – kérdezi, és közben két csodát művel. Kinyújtott nyelvvel beszél és hátrafordított fejjel vezet. […] A nyelvem a Manhattan […]. Kétoldalt – és még el is ereszti fél kézzel a kormánykereket – a foghúsom, az ínyem, az ajkam, az, ami Manhattan körül lóg, Bronx, Brooklyn, Staten Island, Queens, amit akar. Érti? Ez itt – és kissé felkunkorítja a nyelve hegyét – a Manhattan déli csücske, ott van a Wallstreet; az a Downtown. Érti?

Az első órák, 16. oldal