Brighton helyszín

Ian McEwan: Mézesmadzag
Jane Austen: Letters of Jane Austen
Eimear McBride: Kisbohémek
Bethan Roberts: My Policeman

Idézetek

Londonna>!

Emlékszem, elvittem Brightonba, csak hogy tengert is lásson. Csodás nap volt. Pancsolás. Hal, sült krumpli. Haza akarta vinni az óceánt, ebből nem engedett. Úgyhogy vonatozhattam vissza Londonba egy kis vödör sós vízzel.

231. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Brighton
Nazanszkij >!

Brightonba jövet a vonaton újraolvastam a publicisztikáját. Szépirodalmi szövegeivel ellentétben a cikkek józan, szkeptikus, eléggé tanáros hangot ütnek meg, mintha Haley ideológiailag együgyű olvasókat tételezne fel. Az 1953-as keletnémet lázadásról szóló írását így kezdi: „Senki ne higgye, hogy a munkásállam szereti a munkásait. Utálja őket”, majd megvetően szól Brechtnek arról a verséről, amelyben a költő felveti – miután a nép eljátszotta a kormány bizalmát –, hogy ezúttal nem volna-e egyszerűbb, ha a kormány feloszlatná a népet, és újat választana helyette. Haley szerint Brecht azzal, hogy nyilvánosan kiállt a sztrájkokat brutálisan leverő szovjetek mellett, „nyalt” a német államnak. Pedig az orosz katonák belelőttek a tömegbe. Kevés ismeretem volt Brechtről, de valahogy mindig azt hittem, a jó oldalon áll. Nem tudtam, igaza van-e Haleynek, és hogyan békítsem össze a szókimondó újságírót a legbelsőbb emberi titkokat ismerő, furfangos szépíróval, és tartottam tőle, hogy a személyes találkozás után még kevésbé fogom tudni.
Egy harciasabb cikkében ledorongolja, puhánynak, gyávának nevezi a nyugatnémet írókat, amiért agyonhallgatják a berlini falat. Rühellik, hogy van fal, de közben félnek, hogy ha nyíltan írnának róla, rájuk sütnék, hogy rokonszenveznek az amerikai külpolitikával. Pedig milyen nagyszerű, milyen megkerülhetetlen irodalmi téma a fal, amely egyesíti a geopolitikai tragédiát a személyessel. Ha létezne londoni fal, minden brit író tudna mit mondani róla. És Norman Mailer vajon keresztülnézne-e egy Washingtont két részre osztó falon? Philip Roth jobbnak látná-e nem észrevenni, hogy a newarki házak ketté vannak szelve? Nem ragadnák-e meg a lehetőséget John Updike hősei, hogy a kétfelé osztott New England válaszfala fölött kössenek házasságot? Ez az elkényeztetett, agyontámogatott irodalmi kultúra azonban, amelyet éppen a pax Americana védelmez a szovjet elnyomással szemben, utálja a szabadságát biztosító kezet. A nyugatnémet írók úgy tesznek, mintha nem létezne fal, ezért elvesztíik minden erkölcsi hitelüket. Haley az Index on Censorshipben jelentette meg ezt a cikket, és a La Trahison des Clercs* címet adta neki.

* Julien Benda: Az írástudók árulása (1927; előszóval: 1946) – a címazonosság nyilvánvalóan Bendára utal.

145–146. oldal, 11 (Scolar, 2015)

Dilaida P>!

I had a sudden itch to run after him, kiss his hand and tell him he was braver than any soldier, to wear that much make-up in an English seaside town, even if that town did happen to be Brighton.

Kapcsolódó szócikkek: Brighton
nagytimi85>!

I assure you that I dread the idea of going to Brighton as much as you do, but I am not without hopes that something may happen to prevent it.

Kapcsolódó szócikkek: Brighton