Brendan Sabah személy
Idézetek
– Miért ébresztettél fel?
Meglepetten vágta rá:
– Hibernálva akartál volna maradni?
– Nem, úgy értettem, hogy miért te ébresztettél fel? hol van anya?
Újabb hosszú csend következett.
– Hát ööö… – nagyot sóhajtott. – Nem tudom, hol van az anyukád. Te tudod, ki vagy?
– Persze, hogy tudom! – vágtam rá határozottan, de a hangom még mindig rekedt volt és reszketeg. Újra köhögtem, próbáltam leküzdeni a hibernáció okozta kimerültséget.
– Hát, én nem tudom. Én Brendan vagyok, és téged hogy hívnak?
– Rosalinda Samantha Fitzroy – feleltem kimérten. Elég ideges voltam, bosszantott a helyzet. Ki volt ez a fiú? Még soha életemben nem kellett megmondanom senkinek sem, hogy ki vagyok!
Brendan egy lépést hátrált, majd eltűnt a szemem elől.
11-12. oldal
– […]Tudnálak kedvelni és igazán elmerülni abban, hogy veled törődök, de ha ezt tenném, tudom, hogy egyre többet és többet öntenék magamból a lelked mélységeibe, és még csak közel sem tudnám őket megtölteni. Rose, neked egyszerűen többre van szükséged, mint amit én nyújtani tudnék. Olyan sok fájdalom van benned, amit én nem tudnék begyógyítani, pedig biztosan ezt akarnád, de ráncos öregember lennék, és meg is halnék még jóval azelőtt, hogy a dolgaid elkezdenének jobbra fordulni. Végül mindketten csak sérülnénk.
259. oldal