boszorkány személy
Idézetek
– Bolond vagy te, nem boszorkány!
– Azt csak tudom, mi vagyok – morogta.
– Nem, nem vagy boszorkány! – kiáltottam, és leengedtem a kezem az ölembe, mert könyökölve nem tudok ordibálni. – A boszorkányok hajlott hátú öregasszonyok! Füveket gyűjtenek, seprűn lovagolnak, a Gellért-hegyen buliznak, és… na, most figyelj: nem léteznek!
Kinyitotta a száját, de esélye sem volt megszólalni.
– És sem a mesékben, sem a filmekben, sem az Óperenciás Tengeren és az Üveghegyen túl nem volt egyik se férfi! A gonosz vénasszonyok mézeskalács házakban laknak, és gyerekeket sütögetnek! Szerencsét próbáló legényeket dolgoztatnak a ház körül, szétvágják a szegény ember legkisebb fiát, aztán összerakják élesztőfűvel és… mit tudom én, de hogy te nem vagy az, az tuti!
65. oldal, A szelfibot, a macska meg a társkereső
– Hogy esnél bele egy csipkebokorba!
Józsi alól hirtelen kiszaladt a lába. Nem éppen csipkebokorba esett, de a föld is elég keményet ütött. A csuklóját dörzsölve állt talpra, és lassan Hollus árnyékszerű alakja felé fordult. Biztos volt benne, hogy a férfi őt figyeli, bár a sötétben nem látta az arcát.
– Ne kötözködj a boszorkánnyal – mondta nyugodtan Hollus.
– Rohadj meg – így a fiú.
Hollus megfordult, és miközben elindult, odavetette neki:
– Vigyázz, mit mondasz! Az átok visszaszáll, ha olyanra szórod, aki nem szolgált rá.
Józsi szorongva nézte a férfi hátát a félhomályban. Ennek a fele sem tréfa, gondolta, a csávó valami telepátiás dologgal kigáncsolta őt. Vagy hipnózissal.
150. oldal
– Drágám, majd akkor fizetek ki ennyit egy ilyen göncért, ha manók potyognak az égből! Menjünk innen!
A nő nem mozdult. Könnybe lábadt szemmel nézett az égre, hogy az istenekhez fohászkodjon. Sírásra húzódó szája egyszer csak felfelé görbült.
– Jiiiihááááá! – jött a magas, sipító orrhang a piactér fölül.
– Húúúúúhúúúúú! – egészítette ki egy másik.
Az egyre hangosabb visításra a férfi felkapta a fejét, és még látta, amint két apró teremtmény becsapódik a lepénysütő ponyvájába. Elkerekedett szemmel meredt a felszálló lisztfelhőre, melyet rögtön felkapott a piacon átsiető szél. Fásult mozdulatokkal nyúlt az erszényébe, az orra alatt pedig ezt dörmögte:
– Még hogy nem boszorkány…
31. oldal, Első rész, II.
– Mikael Pelzfuss – kérdezte –, hiszed-e, hogy létezik boszorkányság és boszorkányok?
Keresztet vetettem, és így válaszoltam:
– Isten őrizzen engem attól, hogy kételkedjek olyasmiben, amit a Szentegyház tanít, hiszen nem vagyok én eretnek. Természetesen léteznek boszorkányok, de feleségem, Barbara ártatlan.
– Hiszed-e hát – folytatta –, hogy a boszorkányok, akiket a Szentegyház elítélt, egyáltalán nem szenvedtek ártatlanul, hanem a legszörnyűbb bűn és a sátánnal folytatott fajtalankodás miatt csak igazságos büntetésüket nyerték el? Lesütöttem előtte a tekintetemet, és töprengtem, de kisvártatva kénytelen voltam csendesen így felelni:
– El kell hinnem, mert a Szentegyház nem tévedhet. De azért valami nyugtalanul lázadozott a szívem mélyén, és válasz közben nem tudtam a szemébe nézni.
I. kötet - 474. oldal
Az első találkozáskor senki nem jön rá, hogy boszorkánnyal van dolga. Sőt, egy ideig maguk a boszorkányok sem tudják, hogy kicsodák is tulajdonképpen. Éppolyanok, mint bárki más. Énekelnek, ha énekelni van kedvük. Szemüveget csináltatnak, ha romlik a szemük. fogyókúráznak, ha kövérnek érzik magukat, és sálat tekernek a nyakukra, ha fáj a torkuk.
78. oldal / A madártoll meséje
Az egyik szolgalegény Szent György-nap éjszakáján az erdőben lovat őrzött. Bocskorába beleakadt a páfrány virágja. De a legénynek erről nem volt tudomása. Mikor reggel hazament, azt kérdezi a gazdaasszonyától: Miért van magának olyan nagy szarva mint az ökörnek? – Az asszony – aki boszorkány volt – elcsodálkozott, hogy a szolgája látja a szarvát. Rövid idő múlva ismét megszólalt a legény: Asszonyom! Azt mondja a tyúk, ha nem ád neki enni, akkor nem tojik több tojást. Az asszony kíváncsi volt, hogy miért látta meg a szolgája a szarvát és miért értette a tyúkok szavát. Ezért kikutatta a szolga ruháját, és a bocskorában megtalálta a páfrány virágját. Kivette a bocskorból és eldobta. Többet nem is „látott” a szolgalegény.
75. oldal, matolcsi történet
A sagákban is az áll: Opt er flagd í fögru skinni. A boszorkáknak legtöbbször szép a bőre.
68. oldal
A boszorkányok mindig kaphatók arra, hogy édességet egyenek, bármekkora mennyiségben.
291. oldal (Metropolis Media, 2016)