börtön helyszín

Jógikus szemszögből nézve a kozmikus vagy Brahmá-tojás egy börtön. Az illúzió (májá) hatása alatt álló emberek többsége a legkisebb mértékben sem fogja fel önmaga által fenntartott rabságát. De akiben már hajnalodik a tudás fénye, az megláthatja, vagy inkább megtapasztalhatja a világ korlátok közé szorító voltát. Érzékennyé válik a tényre, miszerint az anyagi létet minden porcikájában átjárja a szenvedés (dukha). Nem feltétlenül találja meg azonnal a kozmikus börtönből kivezető utat, de ahogy egyre inkább telítődik bölcsességgel, úgy nő az anyagi világmindenségen túl lévő Valóság érzékelésének képessége. Ekkor megérti, hogy az Abszolút, bár felette áll térnek és időnek, örökkévaló önvalója (átman) formájában saját magában is benne tartózkodik, és ezzel meg is találta a felszabadulás rejtett kapujához vezető utat. Más szavakkal: a börtön kapui sohasem voltak zárva. Ahogy azt az advaita-védánta jeles tanítója, Sankara is kifejtette népszerű Vivéka-csúdámanijában (571):

Az ostobák tévesen a kötöttségeken és a felszabaduláson elmélkednek, de ezek csak az elme állapotai, hiszen bár a felhő is árnyékot vethet a szemre, mégis maga a Nap világítja meg. Ugyanígy a soha nem változó Valóság is mentes a kettősségektől, mert maga a ragaszkodástól mentes tudatosság.

51. oldal

Amint eltűnt a börtönőr, a börtön is megnyílott, és többé sohasem zárult be.

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

– Ez egy jó állás. Ha a saját dolgukkal törődnek, és nem csinálnak semmi marhaságot, egy életre biztonságban tudhatják magukat.
Biztonságban? A börtönben legfeljebb, ott van biztonságban az ember. Jó pár négyzetméter, és még lakbért sem kell fizetni, se rezsit, se jövedelemadót, se gyerektartást. Nem kell levizsgáztatni az autót. Nem büntetik meg az embert ittas vezetésért. Nem veszít a lóversenyen. Ingyenes az orvosi ellátás. Kellemes, azonos érdeklődési körű társaság. Templom. Seggbe kúrás. Ingyenes temetés.

92. oldal

Az isten szerelmére, író uram – mondod te – hát hová mentek?… Az isten szerelmére, olvasóm – válaszolom én – hát tudhatja az ember, hogy hova megy? És te? Te hová mégy? Emlékszel-e Aiszoposz kalandjára? Xanthippé, a gazdája, egy estén – lehet, hogy nyár volt, lehet, hogy tél, mert a görögök minden évszakban fürödtek – így szólt hozzá: Aiszoposz, menj el a fürdőbe, ha kevesen vannak, akkor fürödni fogunk… Aiszoposz elindult. Útközben egy athéni őrjárattal találkozott: Hová mégy? – Hogy hova megyek? – felelt Aiszoposz – azt én nem tudom. – Nem tudod? Lódulsz a tömlöcbe! – No ugye – mondta Aiszoposz – hát nem megmondtam, hogy nem tudom, hová megyek? A fürdőbe akartam menni, s lám, tömlöcbe megyek…

45. oldal, Mindenmindegy Jakab meg a gazdája (Európa, 1960)

Nóra: Biztos, hogy ezek a helyzetek olyan bugyrokat nyitnak meg az emberben, amelyeket mi nem tudunk végiggondolni. Az egy dolog, hogy Magyarország jövőjéről és egyéb filozófiai kérdésekről gondolkozunk… ugyanakkor ott van egy élet, a Hankiss Elemér élete, amelynek akkor a börtön volt a jelenje, de kérdés, hogy mi lesz a holnapja.
– Igen, ez így van. Az élet nagyon fontossá válik, az ember megbánja, hogy nem ment többet a napra, nem látott több virágot, nem ment többször moziba… tehát az életnek a jó oldalai, amik ott nagyon hiányoznak, hirtelen nagyon fontossá válnak.
Gabi: És fogadott meg valamit?
– Csak ezt, hogy kevesebbet kellene gondolkozni elvont hülyeségekről meg dolgokról, és érdemesebb nagyobb részt kanyarintani az élet örömeiből.
Gabi: És ezt megtette?
– Nem… De az a benyomásom, hogy a börtönígéretek nem nagyon szoktak teljesülni.

315. oldal, 1996. január 1. - Hankiss Elemér (Biográf, 1997)

A börtön mindig is jó hely volt az írók számára, mert megöli a mozgásszabadság és a kikapcsolódás ikerdémonait.

A tragédia az, hogy az ember, aki szolgaságban tartja a családját, maga is rabszolga – hiszen a börtönőr ugyanúgy be van zárva, mint a fogoly. Az ember rabszolgasága a gyűlölet fogsága: elnyomja a családját, és eközben a saját életét is elfojtja. Kénytelen bíróságokat és börtönöket építeni, hogy megbüntesse elnyomásának áldozatait.

119. oldal

Egyenlőtlen küzdelem folyik, mert a gyűlölködők kezében van az oktatás, a vallás, a törvény, a hadseregek és a szégyenletes börtönök. Csupán egy maréknyi oktató próbálja meg hagyni, hogy a gyerekekben lévő jóság szabadon fejlődjön.

119. oldal

A börtönök és a büntetések fabatkát sem érnek ahhoz képest, amit az jelent, ha bizalommal vannak egy ember iránt. Ez a bizalom azt jelzi a bajban lévő embernek, hogy valakitől szeretetet kap és nem gyűlöletet.

297. oldal

Voltam már börtönben. Csak három hetet, de amikor az embernek napi két sakkpartit kell lenyomnia egy tőszavakban beszélő West Ham-drukkerrel, akinek az egyik kezére a HALÁL szó van tetoválva, a másikra meg az, hogy HALÁL – mindezt olyan sakk-készlettel, amiből hiányzik hat gyalog, az összes bástya és két futó –, akkor hirtelen azon kapja magát, hogy elkezdi igen nagyra becsülni az élet apró örömeit. Azt például, amikor nem kell börtönben lennie.