Borisz Sztrugackij személy
Idézetek
– Ó micsoda öröm művelt emberrel találkozni! Pedig hová jutottunk – senki nem emlékezik a klasszikusokra. Egy helyen idézőjel nélkül citáltam egy mondatot Sztrugackijéktól, afféle irodalmi bókként – az olvasók meg elkezdtek dicsérni, hogy milyen jót írtam…
A hangulatom enélkül is nyomott volt.
– Legalább jó az olvasók ízlése.
47. oldal
– Henry Millert olvastam nemrégiben… – bökte ki váratlanul a vezető.
A sofőr külseje még arra a reményre sem igen jogosított fel, hogy Murakamit vagy Coelhót olvas. Őszintén szólva Turgenyev, Jack London és a Sztrugackijok kapcsán is komoly kételyeim voltak.
155-156. oldal
A tudományos-fantasztikus irodalomból sem a kalandregényeket szeretem. Sok ilyet olvasunk Lacival. Csernai Zoltánt, Italo Calvinót nem értem, Kaszás Istvánt és Stanislaw Lemet többnyire igen. A Sztugackij fivéreket és Nemere Istvánt is, a Triton-gyilkosságokat. Annak is inkább a Kozmosz-, és nem az Albatrosz-könyvek között kellett volna megjelennie.
10. oldal
| → |
|---|
Úgy tűnik, van kereslet az ilyen elbeszélések iránt – elvégre mindannyian legalább annyira nevelkedtünk Sheckley és Simak művein, mint a Sztugackij testvérek könyvein.
311. oldal Az évszázad építkezése
A Pikniket illetően megállapodtam a Sztrugackij testvérekkel. Megismerkedtem Borisszal is, aki szintén kedves ember, de Arkagyijjal ellentétben sokat okoskodik. Nyilvánvalóan ő az ideológus. Arkagyij pedig dolgozik és ő a szimpatikusabb. De ez nem ilyen egyszerű.
1975. június 3. kedd - 149-150. oldal