Boleyn Anna személy

Robin Maxwell: Boleyn Anna titkos naplója
Philippa Gregory: A Boleyn örökség
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Anne Gracie: Tudorok
C. J. Sansom: Kard által
Elizabeth Massie: Végzetes játszma
Agatha Christie: A ferde ház
Antonia Fraser: VIII. Henrik hat felesége
Madame de Lafayette: Clèves hercegnő
Philippa Gregory: The Other Boleyn Girl
Pruzsinszky Sándor: Hatalom és hóhérbárd
Alison Weir: Lady Jane
Géher István (szerk.): VIII. Henrik udvarában
Kerstin Gier: Rubinvörös
Kendare Blake: A rémálmok lánya
C. W. Gortner: A Tudorok titka
Edward Rutherfurd: New York
Susan Bordo: Boleyn Anna
Edward Rutherfurd: London
Cole Swensen: Gravesend
Aradi Tibor – Varga Ferenc József: Mondom a Ferinek, Tibi
Josephine Wilkinson: Mary Boleyn
Mucha Dorka: Nincs idő
Beatriz Williams – Lauren Willig – Karen White: Annyiféleképp búcsúztunk
Elizabeth Norton: Anne Boleyn
!

Édouard Cibot: Anne Boleyn in the Tower, 1835

!

Natalie Dormer (Tudorok)

!

Helena Bonham Carter (VIII. Henrik)

!

Natalie Portman (A másik Boleyn lány)

!

Genevieve Bujold (Anna ezer napja)

!

Boleyn Anna portréja (1550 körül készült festmény)


Idézetek

Andrée>!

Atyádnak is megbocsátok, Erzsébet, mert úgy vélem, megértem különös döntéseit. A férfiak ugyanis azt hajszolják, ami nem lehet az övék, és azt gyűlölik, ami felett nincs hatalmuk. Henrik számára mindkettő én voltam.

340. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna · I. Erzsébet · VIII. Henrik
Belle_Maundrell>!

Néha úgy érzem, hogy az életem, amelyet lélegzetről lélegzetre élek, pusztán csak álom, s az éjszaka ködös, örvénylő álomképei az igaziak.

108. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna
1 hozzászólás
>!

Rengesd meg a világot, aztán szedd össze a széthullott darabkákat, s rakd össze őket olyan egésszé, amely egyedül a miénk!

168. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna · VIII. Henrik
Belle_Maundrell>!

Bizonyos volt benne, hogy ha valaha is hallaná anyja hangját, azt mondaná: „Soha ne add át az irányítást egyetlen férfinak sem!”

352. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna · I. Erzsébet
Belle_Maundrell>!

Magamban azon tűnődtem, mit érezhet most, hogy abban a palotában jár, melyet atyja épített az édesanyja számára, emlékművet emelve imigyen egy szenvedélynek, melynek tüze kis híján elemésztette Angliát – s a vérpadon ért véget.

94. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna · I. Erzsébet · VIII. Henrik · Whitehall
Belle_Maundrell>!

Felnézett a király arcára.
És Henrik önelégülten mosolygott.
Már csak ez hiányzott. Susan azelőtt is látta már ezt a tekintetet. A legtöbb uralkodónak voltak szeretői: erre számítani lehetett. Ez azonban más volt. Az összes nehézség – egy hűséges feleség félreállítása, a huzavona a pápával, az Annával megkötött házasság – után most, amikor szinte már megszületett a mindennél fontosabb örökös, és az új királyi hitvese feltehetően még százyardnyira sincs tőle, ez a túlsúlyos király csak úgy mellékesen elégíti ki magát egy kertben, ahol bárki megláthatja. Ez a tekintet mindezt elmondta: vétkes, de diadalmas, ez a tekintet a kéjenc mohó vigyora volt. A vitéz és jámbor király, akiért ő úgy rajongott azelőtt, egyszerre árnyékká vált, és a nap éles megvilágításában csak egy nagyon is közönséges halandót látott. Undorodott tőle.

494. oldal, 10. fejezet - Hampton Court

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

Kapcsolódó szócikkek: Aragóniai Katalin · Boleyn Anna · VIII. Henrik
Belle_Maundrell>!

Thomas Meredith nagyon szépen haladt előre a pályáján. Hála annak, hogy nemrégen összebarátkozott az új és még mindig fiatalos Cranmer érsekkel, kiváltságos helyet kapott az új királyi csecsemő mai keresztelőjén, a greenwichi palota kápolnájában. A csecsemőt hermelinuszályos bíborpalástba bugyolálták. Thomas több más udvaronccal együtt, törülközővel a kezében állt, hogy megfogja a keresztelőmedencénél lemeztelenített csecsemőt. Cranmer jó keresztatya volt. Jól hangzó és királyi nevet adtak a csecsemőnek: az Erzsébet nevet.
A sóvárogva várt örökös megszületése kínos meglepetést okozott: lány lett. Boleyn Anna királyné zavarban volt; az udvar, tekintettel mindarra, amin a király átment, medöbbent; maga Henrik igyekezett a tőle telhető legjobb képet vágni az esethez. A kisded egészséges volt. És születhetnek még további gyermekeik is. Éppen ezért, egyelőre az angol egyház szerint ez a lánycsecsemő volt a trónörökös, tekintettel arra, hogy Cranmer, a király első házasságának semmissé nyilvánításával, gyakorlatilag törvénytelenné minősítette Mária hercegnőt. Ami a Vatikán véleményét illeti, arról semmit sem lehetett tudni, minthogy a pápa még mindig nem közölte, miként döntött a király két házassága kérdésében.

497. oldal, 10. fejezet - Hampton Court

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna · I. Erzsébet · Thomas Cranmer · Tudor Mária · VIII. Henrik
Belle_Maundrell>!

A király derűs hangulatban volt. Nemrégiben rendet teremtett az életében. Először is, ami a királynét illeti. Ha Boleyn Anna rosszkedvű és féltékeny volt is néha az ő egyéb szerelmi kalandjai miatt, az az idő, amit újabban vele töltött egy trónörökös előállításának királyi foglalatossága közben, elcsitította ezeket a családi bajokat. Mi több, Henrik gyanította, hogy a felesége már teherbe is esett.

525. oldal, 10. fejezet - Hampton Court

Edward Rutherfurd: London Az ezerarcú, nyüzsgő város

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna · VIII. Henrik
Belle_Maundrell>!

Az „ott” ez esetben a londoni Towert jelenti, a Temze északi partján magasodó kastélyszerű erődöt. Ma népszerű turisztikai látványosság, engem azonban jobban érdekelnek történelmi vonatkozásai. Az olvasmányaimból tudom, hogy a Towerban öt nőt és két férfit fejeztek le. A nők közül ketten királynék voltak, Boleyn Anna és Catherine Howard. Jane Grey pedig királynőként uralkodott, igaz, csak kilenc napig. A többi kivégzést – rendszerint lefejezést – nagyrészt közeli Tower Hillen hajtották végre. A levágott fejet elrettentésül kitűzték a London Bridge-re, a fej nélküli holttestet pedig visszavitték a Towerba, hogy eltemessék egy kápolna padlózata alá. Egyszóval az ősi falak sok titkot rejtenek.

168-169. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna · Katherine Howard · Lady Jane Grey · Tower Hill
Ydna>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Másnap valamivel kilenc előtt Annát kivezették a vérpadra; mögötte lépkedtek az udvarhölgyei, köztük Catherine is.
A tömegben álltam, hátul, a Tower udvarán. Messziről láttam, ahogy kijön a fekete ruhás, sötét fejdíszes kis alak. Levette a francia fejdíszt, a haját háló fogta hátra. Elmondta a búcsúszavait; nem hallottam, nem is érdekelt. Badarság volt az egész, a maszkabál egy epizódja, ugyanolyan értelmetlen, mint amikor a király Robin Hoodot játszotta, mi pedig a zöld ruhás népet. Vártam, hogy felgördüljön a zsilip, a király uszálya hangos dobpergéstől kísérve befusson, Henrik előresétáljon közöttünk, és bejelentse: megkegyelmez.
Azt gondoltam, egészen későre időzíti a dolgot, bizonyára megüzente a hóhérnak, hogy késlekedjen, várjon, amíg fölharsannak a királyi trombiták a folyón. Jellemző Henrikre, hogy kihasználja a helyzet végletes drámaiságát. Most várhatunk a nagyszabású belépőjére és a megbocsátási beszédre, s akkor Anna távozhat Franciaországba, én pedig végre hazavihetem a lányomat.
Láttam, ahogy Anna a lelkészhez fordul, hogy elmondja utolsó imáját, aztán leveszi a nyakláncát. Bosszúsan csettintgettem az ujjaimmal Anna hiúsága és Henrik lassúsága miatt. Miért nem képesek gyorsan bevégezni ezt a jelenetet és elengedni minket?
Az egyik udvarhölgy – nem Catherine – előrelépett, bekötötte Anna szemét, és megigazította a kezét, ahogy a szalmán térdepelt. Aztán visszahátrált, s Anna egyedül maradt. Mint a szélben meghajló búzamező, a tömeg egyszerre térdelt le a vérpad előtt. Csak én álltam mozdulatlanul, a fejek fölött nővéremet néztem, aki fekete ruhában, merészen karmazsinvörös szoknyában térdelt, a szeme bekötve, az arca holtfehér.
Mögötte egyre magasabbra és magasabbra emelkedett a hóhér pallosa a reggeli fényben. Még ekkor is a zsilipre pillantottam, Henriket várva. S akkor lesújtott a pallos, mint a villám, Anna feje elvált a testétől, s a hosszú versengés köztem és a másik Boleyn lány közt egyszerre véget ért.
William kíméletlenül az egyik alkóvba lökött, és átnyomakodott az emberek között, akik odagyűltek megnézni, ahogy Anna testét leplekbe bugyolálják és egy ládába teszik.
[…] szinte fel sem tudom fogni, hogy a kegyelem elmaradt, s a férfi, akit valaha Európa legragyogóbb uralkodójaként szerettem, szörnyeteggé vált, megszegte a szavát, és kivégeztette a feleségét, mert nem bírta elviselni a gondolatot, hogy a felesége nélküle éljen és megvetéssel gondoljon rá. Elvette tőlem George-ot, az én drága Geroge-omat. S elvette a lényem másik felét: Annát.

713-715. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Boleyn Anna