!

bölcsesség fogalom

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Quintus Tullius Cicero: Hogyan nyerjük meg a választásokat?
Raymond E. Feist: Ezüstsólyom karma
Louis-Ferdinand Céline: Utazás az éjszaka mélyére
Marion Zimmer Bradley: Avalon ködbe vész
J. R. R. Tolkien: J. R. R. Tolkien meséi
Frank Herbert: A Dűne
Jiři Drašnar: Forradalmakról, titkos társaságokról és a genetikai kódról
Borisz Akunyin: Különleges megbízatások
Ernest Hemingway: Búcsú a fegyverektől
David Mitchell: Szellemírók
Steven Saylor: Catilina rejtélye
Euripidész: Íphigeneia Auliszban
Lois Lowry: Az emlékek őre
Biblia
Jókai Mór: Egy magyar nábob
Christopher Paolini: Eragon
Darvasi László: A lojangi kutyavadászok
William Shakespeare: Ahogy tetszik
Rudyard Kipling: A dzsungel könyve
Irving Stone: Van Gogh élete
Lőrincz L. László: A Nagy Kupola szégyene
Neil Gaiman: Odd and the Frost Giants
Philip K. Dick: VALIS
Lie Ce: Az elomló üresség igaz könyve
Benjamin Hoff: Micimackó és a Tao
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. / Stop the World! I Want to Get Off
John Knittel: Therese
Platón: A lakoma
James Hilton: A Kék Hold völgye
Lucius Annaeus Seneca: Erkölcsi levelek
Joseph Heller: Képzeljétek el
Vermes Géza: A zsidó Jézus
Brian Weiss: Lélektársak
A. I. Kuprin: Szulamit
Pais István: Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák
Sziebig Tímea: Doktorok könyve
Szántó György: Mozart kutyája
Euripidész: Euripidész összes drámái
Srí H. V. L. Púndzsa: Ébredj fel, és ordíts!
Jacques Philippe: Keresd a békét, és járj a nyomában!
Pilinszky János: Szög és olaj
Marcus Tullius Cicero: Az istenek természete
Edda
Őszentsége a XIV. Dalai Láma – Victor Chan: A megbocsátás bölcsessége
Brian W. Aldiss: Szürkeszakáll
Peter Lauster: A társkapcsolat krízisei
Csuang-ce: Csuang-ce bölcsessége
Johan Huizinga: Erasmus
Epiktétosz: Kézikönyvecske
Platón: Prótagorasz
Arielle Ford: A lélektársad titka
Ljuben Dilov: Az Ikárosz útja
Arisztotelész: Politika
Georg Feuerstein: Tantra, az extázis ösvénye
Denis Diderot: Denis Diderot válogatott filozófiai művei
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Alain de Botton: A filozófia vigasza
Dimitrij Szergejevics Mereskovszkij: Örök útitársaink
II. János Pál: Familiaris consortio – A családi közösség
Persius – Iuvenalis: Szatírák
Wen-ce: Lao-ce utolsó tanításai
Kuczka Péter (szerk.): Galaktika 108.
Robert Low: Az ordas tenger
Héjjas István: A keleti vallások filozófiája és világképe
Friedrich Nietzsche: Bálványok alkonya
Szántai Zsolt – Szántai F. Andrea (szerk.): Az élet rendje
Örkény István: Április
Trux Béla: A templomos lovag
XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate
Kari Hotakainen: Az életkereskedő
Héber-magyar Biblia
Nicolas Chamfort: Aforizmák
Brent Weeks: A tökéletes Árnyék
Rhonda Byrne: Határtalan gondolatok
Stanislav Grof: LSD pszichoterápia
Lionel Shriver: Születésnap után
Kiss Ottó: Szusi apó álmot lát
Katja Millay: The Sea of Tranquility – Nyugalom tengere
Émile Ajar: Salamon király szorong
Oscar Wilde: Dorian Gray képmása
Viktor Pelevin: Apolló batman
Szent-Gály Kata: Esztendő
Borisz Akunyin: A fekete város
Greg McKeown: Lényeglátás
Hamvas Béla: Kung mester beszélgetései
Rick Riordan: Athéné jele
Andrus Kivirähk: Az ember, aki beszélte a kígyók nyelvét
Lucius Annaeus Seneca: A gondviselésről és más írások
Boldogkői Zsolt: Hiénák a betegágy körül
Széchenyi István: Merjünk nagyok lenni…
Edward St. Aubyn: Nincs baj / Baj van / Van remény
Lorraine Heath: Botrány és szenvedély

Idézetek

>!
Vicky3 P

Békülj meg azzal, hogy ott vagy, ahol vagy, és azzá lettél, amivé lettél. Az emberek sokszor tudják, mit kell tenniük. Csak annyit kell tenned, hogy megmutatod nekik az utat – ez a bölcsesség.

447. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség
>!
cassiesdream

Lao-ce fontosnak tartotta meghatározni, mi jellemzi az igazi bölcset. Szerinte ugyanis műveltség, tudás, okosság és bölcsesség különböznek. A túl sok okosság gátolja az (intuitív) bölcsességet. A bölcsesség hiánya pedig ravaszkodáshoz és képmutatáshoz vezet. Az intuitív bölcsesség ezért fontosabb, mint a racionális okosság és tudás. A bölcsességhez ugyanakkor nyitottság is kell, amit akadályoz a korábbi véleményekhez, előírásokhoz, rítusokhoz való görcsös ragaszkodás. Lao-ce szerint „jellemhiba nélkülivé válik az, aki nem ragaszkodik mereven a nézeteihez, és képes új gondolatokat befogadni.”

30. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · Lao-ce · okosság · tudás
>!
Cicu

Jógikus szemszögből nézve a kozmikus vagy Brahmá-tojás egy börtön. Az illúzió (májá) hatása alatt álló emberek többsége a legkisebb mértékben sem fogja fel önmaga által fenntartott rabságát. De akiben már hajnalodik a tudás fénye, az megláthatja, vagy inkább megtapasztalhatja a világ korlátok közé szorító voltát. Érzékennyé válik a tényre, miszerint az anyagi létet minden porcikájában átjárja a szenvedés (dukha). Nem feltétlenül találja meg azonnal a kozmikus börtönből kivezető utat, de ahogy egyre inkább telítődik bölcsességgel, úgy nő az anyagi világmindenségen túl lévő Valóság érzékelésének képessége. Ekkor megérti, hogy az Abszolút, bár felette áll térnek és időnek, örökkévaló önvalója (átman) formájában saját magában is benne tartózkodik, és ezzel meg is találta a felszabadulás rejtett kapujához vezető utat. Más szavakkal: a börtön kapui sohasem voltak zárva. Ahogy azt az advaita-védánta jeles tanítója, Sankara is kifejtette népszerű Vivéka-csúdámanijában (571):

Az ostobák tévesen a kötöttségeken és a felszabaduláson elmélkednek, de ezek csak az elme állapotai, hiszen bár a felhő is árnyékot vethet a szemre, mégis maga a Nap világítja meg. Ugyanígy a soha nem változó Valóság is mentes a kettősségektől, mert maga a ragaszkodástól mentes tudatosság.

51. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · börtön · hinduizmus · szabadság · szenvedés · valóság
>!
Lettka

– Akkor hát önmagad felett fogsz ítélkezni – felelte a király. – Ez a legnehezebb. Sokkal nehezebb az embernek önmaga felett ítélkezni, mint mást megítélni. Ha sikerül helyesen megítélned magadat, az azt jelenit, hogy valódi bölcs vagy.

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség
>!
Exupéry

– Hát akkor ítélkezzél saját magadon – mondta a király – Ez a legnehezebb.
Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.

41. oldal, 10. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség
>!
Emerencia P

…a szerencse és nem a bölcsesség uralja az ember életet.

179. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · élet · szerencse
Hirdetés
>!
n P

A bölcsességről
Ugyan, hogyan is határozhatnánk meg az annyiszor emlegetett bölcsesség fogalmát?
Bölcsnek nevezném azt az embert, aki egyszerre tartja számon, és egyenlő erővel éli meg mindazt, amit tud és mindazt, amit nem tud a világról. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mindig a teljes egész, az univerzum polgára. Tudása sose vakítja el, teszi önhitté, mivel számára mindaz, amit nem tud, nagyon is reális. Ezért minden ítéletét tudásából meríti ugyan, de legbiztosabb döntéseiben is érezni lehet az ismeretlennel való örökös számvetését. Alázata így az egyetlen lehetséges alázat: szellemi magatartásának egyenes következménye. A bölcs oly mélységesen alázatos, hogy azt is mondhatnánk, megfordítva a mondatot, hogy aki alázatos, már bölcs is.
A bölcs ember semmit sem fed el, tagad le a lét föloldhatatlan nehézségeiből, nyomorából, ellentmondásaiból. Ezek ellenére „hívő”. Ezért nem lehet sose fanatikus. Szemmel tartva a lét föloldhatatlan problematikáját e nehézséget egyedül az alázaton nevelkedett szeretettel és bizalommal haladhatjuk meg – vagyis bölcsességgel. A fanatizmus vak, a bölcsesség viszont éleslátó, nagyon is az.
Mondhatnánk azt is persze, hogy a bölcs szíve teljes egységében ragadja meg a világot, míg értelme mindig kész a legrészletezőbb, legaprólékosabb elemzésre, de úgy, hogy szíve és értelme szétválaszthatatlanul összefonódik. Ez utóbbi értelmében a bölcs mindent lénye egészével mérlegel, nem úgy, mint Chesterton őrültje, aki mindenét elvesztette, kivéve az eszét. E híres formula szerint „őrült az, aki eszét kivéve mindenét elvesztette”, vagyis aki csak az eszével gondolkodik.
Úgy vélem, a bölcs fogalmát nagyon nehéz meghatározni, létezése mégis napnál világosabb. Ami viszont arra utal, hogy az ember, minden ember valójában bölcsességre született, s léte nem a bőrénél, hanem az univerzum határánál végződik, és még azon is túl.
(Új Ember, 1978. október 1.)

412. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség
1 hozzászólás
>!
Sli SP

(…) gyakran kell a bolondság látszatát adni a bölcsességnek, hogy jó fogadtatást biztosítsunk.

426. oldal, Jegyzetek - 1769. szeptember 11-én írja Diderot levelében (Akadémiai, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség
>!
s_l_m

És megértette a király, hogy a nagy bölcsesség nagy szomorúsággal jár, és aki gyarapítja tudását – növeli bánatát is. És megtudta azt is, hogy néha nevetés közben is fájhat a szív és az öröm bánattal végződik.

27. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség · nevetés · tudás
1 hozzászólás
>!
Papusz SP

A bölcsesség felé vezető úton az első lépés: fel kell ismerned önnön tudatlanságodat.

Első rész - Első könyv: Az ember kötelességei - Szerénység

Kapcsolódó szócikkek: bölcsesség