Böhm Vilmos személy

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság
Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma
Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon
!

Böhm Vilmos (helytelenül Bőhm), (Budapest, 1880. január 20. – Stockholm, 1949. október 28.) magyar szociáldemokrata politikus, hadügyi államtitkár (1918–1919), hadügyminiszter és hadügyi népbiztos (1919).
https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%B6hm_Vilmos


Idézetek

Qedrák P>!

Linder Béla hadügyminiszter elhíresült mondatát ("Soha többé nem akarok katonát látni") furtonfurt úgy szokás idézni, mint a magyar tehetetlenség/vakság/hazaárulás kulcsmozzanatát. Azonban azt is látnunk kell, hogy az alig több mint egy hétig miniszterkedő katonatisztnek vajmi kevés befolyása volt a katonapolitikára. Államtitkárai, Friedrich István és Böhm Vilmos gyakorlatilag Linder ellenében adták ki rendeletüket az 1895 és 1900 közötti korosztály újrabehívásáról. E felhívásnak ugyanakkor nem sokan engedelmeskedtek.

23. oldal

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon Az összeomlás és a békeszerződés történetei 1918–1921

Kapcsolódó szócikkek: Böhm Vilmos · Friedrich István · Linder Béla
Alvarando P>!

A kommunista Lukácsot az háborította fel, hogy milliomosfiúnak nevezték a szocdem véleményvezérek, a szocdem Böhm Vilmost pedig az, hogy a kommunista Vörös Újságban nem nevezték elvtársnak. A titulus elmaradása Böhm számára a román előrenyomulásnál is súlyosabb problémának látszott.

347. oldal

Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története

Kapcsolódó szócikkek: Böhm Vilmos · Vörös Újság
NB14>!

Mások azonban az 1918-as október szereplői közül tisztséget vállaltak az 1945 utáni újrakezdésben. Néhányan miniszterek lettek, mint a hadseregszervező Tombor Jenő vagy Bartha Albert, akinek most nem Linder Béla vagy Pogány József antimilitarizmusával, hanem a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert pacifizmusával gyűlt meg a baja. A világhírű tudós ugyanis 1947-ben, az első háború utáni költségvetés parlamenti vitájában azt indítványozta, hogy a hadügyi költségvetést szüntessék meg, a hadsereget végérvényesen szereljék le, a felszabaduló forrásokat pedig adják oda a felsőoktatás és a kutatás gondjainak enyhítésére. „A múlt tapasztalata azt mutatja, hogy nekünk a katonaság mindig csak a magyar nép ellen kell idegen érdekek szolgálatában” – mondta fel 1918 őszének pacifista leckéjét a politika dzsungelébe keveredett naiv tudós 1918 őszének becsületes magyar katonájával szemben. Bartha végül ugyanúgy száműzetésbe kényszerült, mint Szent-Györgyi. Hasonló sors várt két másik oktobristára, Vámbéry Rusztemre és a szocialista Böhm Vilmosra. Az egyik rövid ideig washingtoni, a másik stockholmi követ volt, s halálukig nem tértek vissza Magyarországra.

M_Milán>!

Mint új bécsi követ, Böhm Vilmos, a Vörös Hadsereg korábbi főparancsnoka – egyébként Kun Béla tudtával és beleegyezésével – július közepén tulajdonképpen azért érkezett Bécsbe, hogy elképzelésük megvalósításához megszerezze az osztrák fővárosban tartózkodó antantmegbízottak jóváhagyását és támogatását.

46

Kapcsolódó szócikkek: Böhm Vilmos · Kun Béla · Vörös Hadsereg
NB14>!

Talán az egész őszirózsás forradalom legemlékezetesebb pillanata volt az 1919. február 23-ai kápolnai földosztás. […] Böhm Vilmos a kápolnai földosztás napján a bebörtönzött Kun Bélának vitt szivart a gyűjtőfogházba, levette róla a darócruhát, s Kunfi Zsigmonddal együtt – bár később hevesen tagadták – valószínűleg már ekkor elkezdték kitapogatni a szocialista-kommunista közös jövő lehetséges körvonalait. […] Mert a januári kormányválság igazi nyertesei végül a szociáldemokraták lettek, s nem a kisgazdák. […] Azt mondta, erősen él benne a hit, hogy a szocializmus az egész világon diadalmaskodni fog – és a pártválasztmány tagjai megbűvölve hallgatták, hiszen mégiscsak az a gróf Károlyi mondta mindezt, aki soha nem utazott sehová az inasa nélkül, hogy legyen, aki reggel befűzze a cipőjét. (Arról viszont Károlyi hallgatott, hogy néhány órával korábban még tisztán polgári kormányt is el tudott volna képzeli, ha sógora, Festetics gróf megszabadítja Pogány Józseftől.)

Kapcsolódó szócikkek: 1919 · Böhm Vilmos · Kunfi Zsigmond
M_Milán>!

tartották. Erre az időre már a kommunistákkal eleinte együttműködő centrista vezetőknek (Kunfi Zsigmond, Böhm Vilmos) is meggyőződésévé vált, hogy az adott nemzetközi s az ezzel szorosan összefüggő katonai és belső gazdasági helyzet mellett a proletárdiktatúra – legalábbis adott formájában – nem tartható fenn tovább, s hogy a munkáshatalom átmentése érdekében az exponált kommunistákat el kell távolítani az ország politikai vezetéséből.

45

Kapcsolódó szócikkek: Böhm Vilmos · Kunfi Zsigmond
M_Milán>!

A bécsi tárgyalásokra hivatkozva és azokban bízva alakult meg 1919. augusztus 1-én a Peidl-kormány, miután július 31-én a szakszervezetek képviselőinek, majd 1-én a Forradalmi Kormányzótanács és a Budapesti Munkás- és Katona- tanács tagjainak többsége sem látott más kivezető utat. Az új kormány miniszterei többnyire jobboldali szociáldemokraták voltak, s még a bécsi megbeszéléseket magyar részről vezető centrista Böhm Vilmos sem kapott tárcát.

46

Kapcsolódó szócikkek: 1919 · Böhm Vilmos
M_Milán>!

Bőhm 1947-ben úgy vélte, hogy „a kommunista kisebbség az orosz csapatok kivonulása után törpe kisebbséggé változik” (Bőhm Vilmos, 1990).

19

Kapcsolódó szócikkek: 1947 · Böhm Vilmos