bogumilok fogalom
A bogumilok egy eretneknek nyilvánított, a 10. századi Bulgáriában feltűnt, keresztény, gnosztikus jellegű vallási irányzat követői. A paulikiánus eredetű vallás tagjai a Balkán déli részén, a délszláv népek (bolgárok, szerbek stb.) között éltek a 10. századtól és tanaik innen terjedtek tovább Északkelet-, továbbá Nyugat-Európába. Az oszmán-törökök európai hódításai során áttértek az iszlám hitre.
A középkor során csaknem minden felnőttkeresztséget hirdető vallási mozgalommal azonosították vagy szoros kapcsolatban lévőnek tartották őket.
Idézetek
A dualista szekták – a katharok, a bogumilok, a patarénok – elsősorban teológiai alapon tagadták meg Rómát, és hittani alapelvekből kiindulva,a szellemiség természetének egy radikálisan különböző értelmezéséből eredően átkozták el Róma gazdagságát, fényűzését és korrupcióját. Léteztek olyan eretnek szekták, amelyeknek nem volt különösebb nagy vitájuk a római vallással, de nyilvánosan megtagadták az egyház gazdagságát, kicsapongó fényűzését és a vallási hierarchiát. Noha ők maguk nem gondoltak volna magukra ilyenféleképpen, mégis igencsak hasonlítottak a későbbi korok szociális reformereire és forradalmár szabadságharcosaira.
67. oldal
Ősi erkölcs szerint külön teremben volt a férfiak, külön az asszonyok számára terítve, a vőlegénynek nem adtak kést, neki ezen a mai „kötés” napján semmit sem szabad elvágni, ha felhozzák óriási fatálon az egész vadkant vagy
ürüt, abból a kuma szel le a számára egy darabot, az is metéli fel apró falatokra. A menyasszony pedig éppen nem ül egyik asztalhoz sem, hanem oda kuporodik le egy zsámolyra a vőlegénye háta mögé, s azt kapkodja el, amit az
dobál oda neki.
A bogumiloknál megfordítva járják az étekfogások. Legelőször jön a sajt meg a gyümölcs, legutoljára maradnak a mindenféle levesek, amiket kanállal kell enni, a lében úszkáló koncokat ellenben divat három ujjal kihalászni. Erre
aztán a menyasszony kötelessége körülhordozni a mosdómedencét és vizeskorsót, s a vendégek kezeit leöblíteni és megtörülgetni, amiért ki-ki tartozik egy ezüstpénzt dobni a medencébe.
Az ivásnak annál nagyobb a ceremóniája. Minden korsó bort előbb ráköszöntenek egy régi istenre, vagy egy újabb szentre, a távollevő atyafiakra, az örömapákra, azután a vőlegényre, a kumára, a deverire, a szuátokra, s akkor
az első húzást a vőlegénynek kell tenni a korsóbul, így jár az sorba a vendégek karéjában.
Bogumil menyegző