!

Bob Dylan személy

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban
Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
Stephen King: Éjszakai műszak
Nick Hornby: Hogy legyünk jók?
Salamon Gábor – Zalotay Melinda (szerk.): Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni. / Stop the World! I Want to Get Off
Jann S. Wenner – John Levy (szerk.): Rolling Stone – Interjúk
Mac Montandon: Tom Waits – Álmodban ártatlan
Sebők János: Az utolsó dalt a halál játssza
Nick Hornby: A Meztelen Juliet
Walter Isaacson: Steve Jobs életrajza
Téa Obreht: A Tigris asszonya
Erlend Loe: Fvonk
Jeannette Walls: Az Ezüst Csillag
Viktor Pelevin: Apolló batman
Nick Cave: The Sick Bag Song
William R. Forstchen: Egy másodperccel később
Cassandra Clare – Robin Wasserman: Sápadt királyok, hercegek
Duff McKagan: It's so easy
Jeff Burger (szerk.): Leonard Cohen
Margaret Atwood: Boszorkánymagzat
Göbölyös N. László: Hatvannyolc! – mozaikok egy igazi forradalomról
!

Bob Dylan (született: Robert Allen Zimmerman; Duluth, Minnesota, 1941. május 24.) amerikai énekes, dalszerző, zenész, költő.

Bővebben itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bob_Dylan


Idézetek

>!
Zonyika P

Bob Geigernek, olyan okokból, amiket itt szükségtelen elmagyarázni, és Bob Dylannek, a Mister Tambourine Manért

(2004)

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban Őrült utazás az Amerikai Álom fellegvárában

Kapcsolódó szócikkek: Bob Dylan
2 hozzászólás
>!
CW_42

Az igazi horrortörténet majdnem mindig allegorikus. Néha az allegória szándékos, mint például az Állatfarm-ban és az 1984-ben, néha viszont csak úgy megtörténik – J. R. R. Tolkien például oda-vissza esküdözött, hogy a sötét Mordor nem Hitler képzeletbeli mása, ennek ellenére folyamatosan születnek a szakdolgozatok és évfolyamdolgozatok, amelyek ezt bizonygatják… talán azért, mert ahogy Bob Dylan is mondja, ha az embernek sok kése és villája van, meg kell vágnia valamit.

23. oldal (Előszó)

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler · allegória · Bob Dylan · J. R. R. Tolkien · Mordor
>!
Carmilla 

Briant a kétévesen meghalt húga, Pamela mellé temették el abban az ezüst és bronz koporsóban, amelyet Bob Dylan küldött a családnak.

Brian Jones - Ne ítélj keményen!

Kapcsolódó szócikkek: Bob Dylan
>!
gelledina

A ’60-as évek egyik legkritikusabb napja az volt amikor, a Beatles elrepült Maharishihez. Az olyan volt, mintha Bob Dylan elment volna a Vatikánba, hogy megcsókolja a pápa gyűrűjét.

180. oldal

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban Őrült utazás az Amerikai Álom fellegvárában

Kapcsolódó szócikkek: Bob Dylan · The Beatles
>!
Rits

Folyamatosan fejlődtek, igyekeztek és csiszolták a művészetüket. Én is pont ezt akartam tenni – folyamatosan fejlődni. Ha nem így teszel, akkor – ahogy Dylan is mondta – nem azzal foglalkozol, hogy élsz, hanem azzal, mikor halsz meg.

Kapcsolódó szócikkek: Bob Dylan
>!
latinta SP

17. (…) Várakozásteljes hangulatban indul le a lépcsőn a szűk közös előszobába, ahol a bérlők felakasztják kabátjukat, levetik cipőjüket, sőt néha még a síléceket is itt tartják. Hallgatózik az ajtónál, szinte semmit sem hall, csak egy halvány ritmust, egyfajta zümmögést, hegyezi a fülét, felismeri a taktust, talán Dylan lehet. Ó, te jó ég, rezzen össze Fvonk, a bérlője lázadó dalokat hallgat, hová fog ez vezetni?
    How many years can some people exist, before they're allowed to be free?
    Nagyon jó kérdés, véli Fvonk.

25. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bob Dylan
Hirdetés
>!
Milli

Íme, azoknak az embereknek a listája, akiket Andrew és David tehetségtelennek, túlértékeltnek vagy egyszerűen seggfejnek tartott: […] Paul McCartney, John Lennon, Robbie Williams, […] Tony Blair […] William Shakespeare (bár hogy igazságos legyek, csak a komédiáit és néhány történelmi darabját vetik meg), Charles Dickens […] a Monty Python csoport […] David Beckham […] Steven Spielberg, Leonardo diCaprio […] Jim Morrison […] Courteney Cox és mindenki más a Jóbarátok-ból […] Marks és Spencer […] Naomi Campbell, Kate Moss, Johnny Depp […] Bart Simpson (de Homer Simpson nem), Homérosz, Vergilius, Coleridge, Keats és az összes romantikus költő, Jane Austen, az összes Bronte […] Madonna, a pápa, mindenki, akivel együtt jártak iskolába vagy egyetemre, és most befutott mint újságíró, tévés vagy bármilyen művész, és sokan, sokan mások, olyan sokan, hogy fel se tudnám itt mindet sorolni.
[…] akiket mindketten kedvelnek: Bob Dylan, Graham Greene, Quentin Tarantino és Tony Hancock. Senki másra nem emlékszem, aki dupla felemelt hüvelykujjat kapott volna kultúránk e két oltalmazójától.

184-185. oldal

>!
Anibell P

(…) iszonyúan kiábrándított a teljes zenei élet és miliő. Ha jól emlékszem, a Grammy szervezői hónapokkal előre értesítettek, hogy nekem szánják az Életműdíjat. Mindannyian tudjuk, hogy ilyesmit öregkorban adnak, amikor már megszűnsz létezni, emlékké válsz. Ezt mindenki tudja, ugye? Szóval nem tudtam eldönteni, hogy ez most elismerés vagy éppen sértés. Tényleg nem tudtam.

397-398. oldal, Bob Dylan · Bob Dylan

Kapcsolódó szócikkek: Bob Dylan
>!
Kkatja P

Szoktatok Bob Dylant hallgatni? Ő ezt egészen zseniálisan fogalmazta meg: „Every man's conscience is wild and depraved – you cannot depend on it to be your guide, when it's must keep it satisfied”…* Értitek? Ez egy eszelős iránytű, melyet a saját vérünkkel kell táplálnunk. Az elme úgy van kitalálva, hogy elkerülhetetlenül szenvedés ébredjen benne. (…)
     – Miért?
     – Mert a boldogság keresésével van elfoglalva. A boldogságot hajszoló elme pedig csak az önmaga által alkotott délibáb irányában haladhat, ami viszont folyamatosan változik. A külső világban nincs semmiféle „boldogság”, ott csupán fizikai létezők vannak. A szenvedés nem más, mint amikor szembesülünk a képzeletünk alkotta fantomok megragadásának lehetetlenségével.

*Minden ember tudata zabolátlan és romlott – nem számíthatsz arra, hogy vezetni fog az utadon, ha egyszer neked kell kielégítened az ő igényeit.

369. oldal Dionysus The Oracular

Kapcsolódó szócikkek: Bob Dylan · boldogság · szenvedés · tudat
>!
latinta SP

És bort ittunk, és az Airt hallgattuk, egy francia bandát, amelyik főként instrumentális zenét játszik, olyat, amelyik talán a liftben a leghatásosabb. Az Air az új kedvenc együttesem, bár Dick kicsit fanyalgott a maga csendes, ideges módján. Azt mondja, sokkal jobb francia ambient együttesek is vannak, és ha akarjuk, készít nekünk egy válogatáskazettát.
    De számomra az Airnek modern, gyerektelen és egyedülálló hangzása van, összehasonlítva, mondjuk, Dylanével, amelyik öreg, házas és elnehezedett – olyan, mint az otthoné. Ha az Air olyan, mint a Conran, akkor Dylan a sarki zöldséges. Gomba, saláta, paradicsom, irány haza bolognai spagettit főzni és salátát készíteni, és hogy milyen éééérzééééés? Egyedül lenni hé, ugye, jóóóóóóó? Csak soha nem vagyok, amikor Bob énekel.

240. oldal (Európa, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: Bob Dylan