Bluetooth szómagyarázat
A Bluetooth (ejtsd: blútúsz, IPA: [bluːtuːθ]) rövid hatótávolságú, adatcseréhez használt, nyílt, vezetéknélküli szabvány. Alkalmazásával számítógépek, mobiltelefonok (telefonkihangosítók) és egyéb készülékek között automatikusan létesíthetünk kis hatótávolságú rádiós kapcsolatot.
Az 1.2-es verzió 1 Mbps-os, a 2.0-s Bluetooth pedig 3 Mbps-os adatátviteli sebességet tesz lehetővé a világszerte szabadon elérhető 2,4 gigahertzes frekvenciasávban. Európában és az Egyesült Államokban a 2,402 GHz és 2,480 GHz közötti 79 db 1 MHz-es sávban, Japánban a 2,472 és 2,497 GHz közötti 23 db 1 MHz-es sávban működik. Az adatcsatorna ebben a sávban másodpercenként 1600-szor változik véletlenszerűen („szórt spektrumú frekvenciaugrás”). Egy hálózatban egy időben 1 „mester” eszközhöz legfeljebb 7 másik eszköz csatlakozhat. Az egymáshoz csatlakozott eszközök ún. personal-area network-öt (PAN), más szóval piconet-et hoznak létre, ami például az egy szobában lévő eszközök által alkotott hálózatot jelenti (vagy az autóban a mobiltelefon és a fejhallgató közötti kicsiny hálózatot).
A Bluetooth alacsony energiafogyasztása miatt különösen alkalmas hordozható eszközök számára. A készülékek osztályuktól függően az alábbi távolságon belül képesek kommunikálni:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bluetooth
Idézetek
Nyugodtan használd az edzőtermet, amikor csak kedved tartja. Körben hangfalak vannak zenehallgatáshoz, és nézheted a kreténdobozt is közben. – A falnál álló szekrényre mutat. – Odabent van a lapostévé és a vevőkészülék. Bluetoothszal működik, úgyhogy a saját zenéidet is tudod hallgatni, vagy letölthetsz, amit csak szeretnél.