Biszku Béla személy
Biszku Béla (Márok, 1921. szeptember 13. – Budapest, 2016. március 31.) magyar kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle”, az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961–1962), az MSZMP KB titkára (1962–1978). 1989 után haláláig a politikától visszavonultan élt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Biszku_B%C3%A9la
Idézetek
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a kádári Magyarország intézményeinek rendszere és koordinációs mechanizmusai nem különböztek számottevően sem az 1956 előttitől, sem a szomszédos országokétól. Az egyetlen magyar specifikum a többiekénél mélyebb és radikálisabb gazdasági reform a hatvanas évek közepétől több hullámban, egészen a rendszer összeomlásáig. A kádárizmus ebből a szempontból csupán egy pragmatikus, józan politikus sajátos uralmi stílusa, aki egyszerre végtelenül korlátolt, kizárólag ideológiája primitív derivátumaiban képes kifejezni magát, másfelől higgadt, s a maga ösztönös módján kifejezetten agyafúrt hatalomtechnikus. Aki időről időre talált néhány magához hasonló vagy hozzá hasonulni kész embert, akik kiegészítették őt magát. Marosán Györgyöt és Biszku Bélát a racionális megtorláshoz; Aczél Györgyöt, Nyers Rezsőt és Fock Jenőt a reformok és a nyitás politikájához.
144. oldal
