bíróság fogalom

Közéleti szereplésében ő maga sem maradt sértetlen, mert ha a legcsekélyebb alkalmat szolgáltatta is ellenségeinek, rögtön bíróság elé állították, így állandó veszélyben forgott. Állítólag csaknem ötven alkalommal került bíróság elé, utoljára nyolcvanhat esztendős korában. Ekkor mondta azokat az emlékezetes szavakat, hogy olyannak, aki más idők emberei közt élte le életét, nehéz dolog egy új nemzedék emberei előtt védekeznie.

506. oldal, Első kötet - Marcus Cato (Osiris, 2005)

A világnak megvannak az eszközei, hogy egyensúlyban tartsa a mérleget. A bűnös megmenekülhet a bíróságtól, de az igazságszolgáltatástól soha.

263. oldal

Alighogy a bíró elé libbent, karjának mozdulataival szemlátomást azt ígérte Parisnak, hogy ha őt a másik két istennőnél különbnek ítéli, gyönyörűséges szép feleséget ád majd neki, szakasztott olyat, mint ő maga. Erre a phrygiai ifjú készséges örömmel átnyújtotta a kezében tartott aranyalmát a lánynak, diadalma díjául. Hát mit csodálkoztok, ti hitvány lelkek, ti tökkelütött ügyvédek, vagy jobban mondva taláros keselyűk, hogy manapság minden bíró pénzért méri az igazságot-jogot, ha már az őskorban is, istenek és emberek közt fölmerült ügyben, részlehajlás fertőzte meg az ítéletet, s a hatalmas Jupiter bölcsességével kiszemelt paraszti-juhász bíró igazságos ítéletét – egész nemzetsége vesztére – jövendő kéjek fejében eladta: Herkulesre, az achivok híres vezérei között is esett a későbbi időkben ilyen ítélet, mikor például a hamis vádak alapján, árulás miatt elítélték a bölcs és nagy tudományú Palamedest, vagy amikor a jelentéktelen Ulyxest a harci erényekben páratlan, nagyszerű Ajaxnál különbnek ítélték.

Úgy az ötödik tanú, Les Neighton tájékán láttam az esküdteken és a bírón is, hogy már rendkívüli módon unják a hőstetteimről szóló történeteket. Macskát mentettem egy fáról. Anyát és csecsemőjét hoztam ki egy égő házból. Macskamamát és kölykeit szedtem le az égő csipkebokor tetejéről. A variációs lehetőségek száma végtelennek bizonyult.

39-40. oldal

Nem ritka eset, hogy az igazságszolgáltatás rettenetes hibákat követ el. Bizonyos értelemben ez még nem is hiba. Természetes következmény egy olyan társadalomban, ahol habozás nélkül börtönbe zárnak mindenkit, aki talán bűnöző lehet, mert fontosabb a biztonság, mint az igazság. A mi bíróságaink nem egyebek, mint kiszámíthatatlanul működő futószalagok a szegények számára. Céljuk, hogy kitereljék őket a látóterünkből – el velük az utunkból!

186. oldal

November 13-a, kedd

Mától az elnöki rendelet szerint újra létezik katonai különbíróság az Egyesült Államokban. Egy rendelet érvénybe léptetésénél nincs szükség arra, hogy mint javaslatot a Kongresszusban megvitassák. Egyszerűbb így keresztülvinni. A Kongresszus a katonai különbíróság bevezetésével valószínűleg nem értett volna egyet.
Ha egy külföldi állampolgárt eddig terrorizmussal gyanúsítottak, polgári tárgyalás keretében, esküdtbíróság előtt folyt az eljárás. A bíró független volt, az esküdtek döntésének a szokott módon egyhangúnak kellett lennie, mint az amerikai polgárok tárgyalásain. A katonai különbíróságon azonban más szabályok érvényesek. A terroristagyanús idegennek nem jár független bíró, helyette katonatisztek látják el ezt a feladatot. Független esküdtek nincsenek, katonák határoznak a vádlott sorsáról, s még csak nem is kell egyhangúlag dönteniük, elég ha kétharmaduk egyetért. A védőügyvéddel nem kötelező ismertetni a vádlott ellen felhozott bizonyítékokat, amelyeknek beszerzésére – ez is újdonság! – törvénytelen módszereket is használhatnak a nyomozók. A tárgyalások menetéből teljesen kizárhatják a nyilvánosságot, ráadásul nem is Amerikában tartják majd őket. Fellebbezésre pedig nincs lehetősége az elítéltnek.
Milliókat döbbentett meg az elnök döntésével. Hogyan derülhet így ki, ha az eljárásba hiba csúszott? Honnan tudható, hogy valakit nem ártatlanul ítélnek-e majd – akár halálra is? Hiszen erre még a nyilvános polgári bíróságokon is oly gyakran van példa Amerikában!

137. oldal (Dee-Sign, 2002)

– 2016 novemberében a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa jogerősen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte szolgálati kötelességszegés miatt a mulasztást elkövető rendőrtisztet. Az ítélethirdetésen a bíró azt is kimondta, hogy a verekedés megelőzhető lett volna, ha a rendőrök időben érkeznek.
– Azért elég olcsón megúszta…
– Igen, főleg ha figyelembe vesszük azt is, hogy kétrendbeli mulasztásért ítélték el, nem csak a mi ügyünk miatt. Az ítélethirdetés is mulatságos volt. A bíró ugyanis megkérdezte, hogy kíván-e bármit mondani az utolsó szó jogán. Mivel nemmel válaszolt, a bíró rászólt, hogy „De igen! Álljon fel, és mondja, hogy megbánta!”. Erre felállt, és azt mondta, hogy megbánta. Ezután a bíró az ítélethirdetéskor elmondta, hogy enyhítő körülményként vette figyelembe azt is, hogy a vádlott megbánást tanúsított.
– Egészen elképesztő!
– Nincs ebben semmi meglepő. A rendőrök mindig összezárnak, ha valami turpisságot követnek el, és lebuknak. Hogy mi lesz a szerencsétlen állampolgárral, akit ledarált a gépezet, az őket nem nagyon érdekli. A parancsnoka is írt egy jellemzést a perre, hogy milyen jó gyerek ez a fiatal rendőr, nem volt még vele baj a szolgálata során. Persze, de két éve sem szolgált és mindjárt két szolgálati bűncselekményt követett el, melyből az egyik négy ember életét vitte teljesen félre.

118. oldal (Kreatív Kontroll, 2018)

A lottóval kapcsolatos első per 1862-ben zajlott le Magyarországon. Egy cipészinas a segédtől ellopott egy forintot, s a megálmodott számokkal szerencsét próbált a lutrin, mégpedig olyan sikerrel, hogy 4800 forint ütötte a markát. A kis suszterinas lelkiismeretes fiú lehetett, nagyon nyugtalanította, amit tett. Elment a rendőségre, s bevallotta, hogy lopott pénzen vett lottócédulával nyert 4800 forintot. A nyeremény felét fel is ajánlotta a segédnek, az azonban az egész összeget követelte, mondván, hogy a lutricédula árát egyedül ő fizette. Perre került a dolog, s a bíróság máig tanulságos bölcs ítéletet hozott: az inast lopásért három hétre lecsukatta, a segéd visszakapta az 1 forintját, a fentmaradt 4799 forintot pedig a bíróság az inas számára nagykorúságának eléréséig letétbe helyeztette.

64. oldal (Képzőművészeti, 1997)

– Számít, hogy a bíró nő vagy férfi?
– Azt kell mondanom, hogy talán nem. Sok bírónő van, akit nagyra tartok, és ismerek olyan férfi bírót, akit – enyhén szólva – kevésbé tartok nagyra. Talán az egyetlen tapintható különbség a férfi és női bírók között az, hogy a nők – azért mert nők – emocionálisabbak. De ez nem biztos, hogy baj, hiszen emberek felett ítélkeznek. Ugyanakkor szakmai szempontból nem látok semmi különbséget.

107. oldal

Biztos, hogy a bírónak is van belső meggyőződése, minden üggyel kapcsolatban. Ő is érzékeli, hogy az előtte lévő vádlott vagy vádlottak mit tettek vagy mit nem. Őt azonban ugyanúgy kötik a jogszabályok és az az egyébként nagyon fontos alapelv, hogy kétséget kizáró módon nem bizonyított tényt a vádlott terhére értékelni nem lehet. Az ártatlanság vélelme egy olyan alapvető garanciális szabály, amely épp a törvényességet biztosítja, és ez így jó.

135. oldal