bírálat fogalom
Idézetek
Egyetlen házasságot sem nevezhetünk valóban sikeresnek, ha a házastársak nem egymás legjobb kritikusai. A barátságról is ugyanez mondható el, mégpedig a hagyományos elképzelés ellenére, mely szerint a barátság a „kéz kezet mos” elven alapuló, konfliktustól mentes kapcsolat, kölcsönös szívességek és bókok viszonya. Az ilyen kapcsolatok azonban felszínesek, és nem érdemlik meg a barátság nevet. Szerencsére bizonyos jelek arra mutatnak, hogy a barátság fogalmát többnyire mélyebb értelemben gondolják el. Minden emberi kapcsolatnak lényeges része, hogy szükség esetén a két fél bírálja egymást. Enélkül minden kapcsolat sekély vagy sikertelen.
125. oldal
M. Scott Peck: A járatlan út 91% A szeretet és a szellemi fejlődés új pszichológiája
Egymást soha nem szabad elítélnünk. Magunk lelkiismeretét szabad csak megvizsgálnunk, vajon képmutató, farizeusi magatartásommal nem én kényszerítem-e, taszítom-e a megesett lányt a bűne bűnnel való álcázására, az abortuszra, mert megvetem, mert értéktelennek tartom, mert gúnyosan összesúgok a háta mögött. Miért van az, hogy oly sokan félelmükben a bűnt egy még nagyobb bűnnel akarják meg nem történtté tenni?
224. oldal
Böjte Csaba: Arra születtél, hogy ajándék legyél 76% Csaba testvér füves könyve a szeretetről, a házasságról, az intimitásról és a párkapcsolati karambolokról
Borulj térdre és hinni fogsz – mondja Pascal. A materialista vállalkozása nem sokban különbözik ettől. Nos, ha arról lenne szó, hogy egyedül én boruljak térdre, és ezen áldozat bemutatásával biztosíthatnám az emberek boldogságát, akkor bizonyára bele kellene egyeznem ebbe. Itt azonban arról van szó, hogy mindenkinek le kell mondania a szabad bírálat, az evidencia, végül az igazság jogáról. Azt mondják, mindezt később visszakapjuk, ám erre nincs semmiféle biztosíték: hogyan hihetnék egy olyan ígéretnek, amelyet önmagukat is megsemmisítő elvek nevében tesznek nekem?
79. oldal
Nem ellenszegülni, amikor ellen kell szegülni – ez ugyancsak a szeretet hiányának megnyilvánulása, akár a meggondolatlan bírálat vagy az ítélkezés. Ha a szülők szeretik gyermeküket, ha szeretettel is, de időnként bírálniuk kell viselkedésüket, mint ahogy azt is meg kell engedniük gyermeküknek, hogy időnként az ő viselkedésüket bírálja.
124. oldal
M. Scott Peck: A járatlan út 91% A szeretet és a szellemi fejlődés új pszichológiája
Tehát alapvetően két módja van egy másik ember megbírálásának. Az egyik esetben az ember spontán módon és ösztönösen érzi, hogy igaza van és a másik téved. A másik esetben hosszadalmas önvizsgálat és kétkedés vezeti el ahhoz, hogy valószínűleg igaza van. Az első az önteltség útja – a mindennapok forgatagában házastársak, szülők, tanárok stb. körében ez a gyakoribb. Ez a módszer rendszerint sikertelen. Ellenérzést, nem fejlődést szül. A másik az alázatosság útja – ez a ritkább, mert az én valódi kiterjesztését kívánja meg. Ez a módszer sokkal gyakrabban sikeres és sohasem kimondottan káros.
124. oldal
M. Scott Peck: A járatlan út 91% A szeretet és a szellemi fejlődés új pszichológiája
Sok embernek elég esze van bírálgatni a' mit hall, vagy úgy tesz, mintha volna; másnak munkáját, beszédét gáncsolgatni lángol lelkök; szájok, nyelvök nem győzi szóba önteni gondolatjaikat. Nem bánom hogy magamat az ezek' ítéleteinek kitevém: bánnám ha miattok hallgaték vala.
228. oldal, C. J. Caesarhoz a' hon' dolgai' eligazítása felől - Második levél (Históriaantik, 2013)
– Ez a rohadt háború – mondta. Huszonkét éve tart, és még mindig nincs vége! Legszebb éveinkben megrohasztotta az üzletet, és akkor még nem beszéltem az éhséglázadásokról és a géprombolásokról, és a törvényekről, amelyek büntetnek, ha bírálod a kormányt. És mit nyertünk rajta?
673. oldal
A szakemberek avagy a tökéletesen tudatlanok, ha egyszer szakértelmüket igazoló rangjelzésüket megkapták, mindig megpróbálkoztak azzal, hogy kizárólagos jogokat csikarjanak ki a maguk számára egy adott területen, és ebbéli erőfeszítéseiket gyakorta siker is koronázta. A katolikus egyház merevségét kárhoztató bírálatok mindegyike vonatkoztatható tehát a modern tudományos, illetve a tudományhoz valamilyen szállal kapcsolódó későbbi intézményekre.
276. oldal
Az ember értékelőgép. Mert mindent elbírálunk, ami csak velünk történik, mindent értékelünk és kritizálunk. Kávét rendelünk, megkóstoljuk, és az agyunk egyik kis zugából már elő is törnek a kérdések: jó ez a kávé? Elég erős? Élvezem ezt a kis pihenőt? Meg akarom ismételni ezt az élményt?
35. oldal