Bill Hodges személy
Idézetek
Az öreg hekus azt képzeli: Ha beszéltethetlek, akkor terelhetlek.
Csak hát Brady lefogadná, hogy az öreg zsaru sosem olvasta Nietzschét; azt is lefogadná, hogy inkább John Grisham a gusztusa. Ha egyáltalán olvas. Ha sokáig nézel egy szakadékba, írta Nietzsche, a szakadék visszanéz beléd.
Én vagyok a szakadék, öregfiú. Én.
50. oldal Nyug. - Det.
A szakértőktől a levél visszakerül Pete-hez és Isabelle-hez, akik kétségtelenül összehívják azt a fajta idióta rendőri értekezletet, amilyet a BBC krimijeiben, például a Luther-ben és az Első számú gyanúsított-ban látni (amelyeket pszichopata levelezője bizonyára kedvel). Az értekezletet kiegészítik egy táblával és a levél felnagyított másolataival, talán még lézeres mutatópálca is lesz. Hodges is megnézett pár ilyen brit bűnügyi sorozatot, és az a véleménye, hogy a Scotland Yard valahogy elfelejtette a régi mondást, miszerint sok bába között elvész a gyerek.
43. oldal, NYUG. – DET. 4. fejezet
Miközben Brady a sárga –50% öntapadókat nyomkodja az ócska Quentin Tarantino-filmekre, Freddi pedig segít az idős Mrs. Vera Willkinsnek a West Side-on (mint kiderült, a billentyűzet volt tele morzsákkal), Bill Hodges lekanyarodik a Lowbriarról, a várost kettévágó, négysávos útról, egyben a Lowtown névadójáról a DeMasio olasz étterem parkolójába.
68. oldal, NYUG. – DET. 12. fejezet
2016. január
Bill Hodges nadrágzsebében betört egy ablaküveg. A csörömpölést vidám fiúhangok kórusa követte. – Góóóól!
Hodges összerezzent és elfintorodott. Dr. Stamos egy négy orvosból álló társulás tagja, és a rendelő tele van ezen a hétfő reggelen. Mindenki felé fordul. Hodges érzi, hogy melegség szökik az arcába.
– Elnézést – mondja az egész helyiségnek. – SMS-em jött.
Z 2016. január - 1.
Kermit William Hodges – a barátainak egyszerűen az öreg Bill – az Airport Roadon hajt végig, az ablakokat leereszti, a rádióban Dylantől megy az „It Takes a Lot to Laugh, It Takes a Train to Cry”. Hodges hatvanhat éves, nem mai gyerek, de ahhoz képest, hogy túl van egy szívrohamon, egész jól fest. Húsz kilót fogyott, és nem eszik többé szemét kaját, amely falatonként ölte meg.
2. rész - Öreg haverok
Az idős hölgy tovább olvassa papírkötésű regényét (A szürke ötven árnyalata az, és viharvert borítójából ítélve nem először nyúzza). Hodges előhalássza iPhone-ját a zsebéből. Az SMS-t Pete Huntley küldte, régi társa még azokból az időkből, amikor a rendőrségnél volt. Most maga Pete is azt tervezi, hogy nyugállományba vonul, ami nehezen hihető ugyan, de igaz. Utolsó műszaknak hívják, Hodges számára azonban lehetetlennek bizonyult, hogy letegye a lantot. Most egy kis, kétemberes vállalkozást vezet, a Becsületes megtaláló-t. Független nyomkeresőnek hívja magát, mert pár éve volt egy kis balhéja, emiatt nem kap magánnyomozói engedélyt. Ebben a városban mindenhez engedély kell. Ő azonban így is magánnyomozó, legalábbis időnként.
Z 2016. január - 1.
→ |
---|