Bethlen István személy

Száraz György: Egy előítélet nyomában
Bryan Cartledge: Trianon egy angol szemével
Pünkösti Árpád: Rákosi, Sztálin legjobb tanítványa
Tóth István György: Millenniumi magyar történet
Rideg Sándor: Sámson
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán
Dernői Kocsis László: Politikusok és kalandorok
Ungváry Krisztián: A Horthy-rendszer mérlege
Romsics Ignác: Gróf Bethlen István politikai pályája
Surányi Miklós: Bethlen
Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928
Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma

Idézetek

Csabi >!

A miniszterelnök, Bethlen István gróf emelkedett szólásra. Bár ez az emelkedés az inkább alacsony, ösztövér embernél nem jelentette a vertikális irány túlságos igénybe vételét.
Bethlen gróf felállt. Hallgatott. Mosolygott. A jobb szemével bekacsintott a bal szemébe. A balszemével visszakacsintott a jobbszemébe. Aztán besúnyított mindkét szemével a kabátja jobb zsebébe. Majd ugyanezt tette a bal zsebe öble felé. Halkan odasúgta a körülállóknak:
– Roppant titkaim, óriási koncepcióim vannak Magyarország felemelésére.
Az egész Ház örjöngve ugrott fel s tizenhét perc három másodpercig tapsolt a rejtelmes, szó nélküli szónoknak.

Feltámadás Makucskán

Kapcsolódó szócikkek: Bethlen István
M_Milán>!

Az Erdélyi Fejedelemség 1571-től 1690-ig, százhúsz éven át őrizte meg önállóságát, hogy azután 1704-ben II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején még rövid időre, legalább névleg, feltámadjon. Ezalatt a 120 esztendő alatt Erdélynek 18 fejedelme volt, közülük egy, Vitéz Mihály havasalföldi vajda kivételével valamennyien magyarok.
A tizennyolcból mindössze öt (!) halt meg természetes halállal, uralkodóként: Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György és Apafi Mihály. A fejedelmek közül közül hármat meggyilkoltak (Mihály vajdát, Báthory Gábort és Barcsay Ákost), négyen csatában estek el vagy csatából menekülve ölték meg őket (Báthory András, Székely Mózes, II. Rákóczi György és Kemény János), míg Thököly Imre törökországi száműzetésben fejezte be életét. Öt fejedelem mondott le a trónjáról: Rákóczi Zsigmond, Brandenburgi Katalin, Bethlen István és Rhédey Ferenc, valamint Báthory Zsigmond, aki nem kevesebb mint hat alkalommal mondott „végső” búcsút erdélyi fejedelemségének, 1594-ben, 1595-ben, 1598-ban, 1599-ben, 1601-ben és 1602-ben.

200

Wiggin77 P>!

Nehezen lehetett volna nagyobb ellentétet elképzelni Bethlen István emelkedő szerencsecsillaga és Károlyi Mihály sorsa között, akivel elbeszélésünkben akkor találkoztunk utoljára, amikor 1919 júliusában elutazott Magyarországról. Károlyi és családja csekély anyagiakkal hagyta el Magyarországot, nagyon szerény körülmények között élt először Prágában, majd Morvaországban: ott bizonyára olvastak a párizsi tárgyalásokról és a végeredményről. Nincs feljegyzés arról, hogyan reagált Károlyi a trianoni szerződés által előírt feltételekre. Későbbi pályafutása arra utal, hogy talán nem osztozott legtöbb honfitársa keserű haragjában. Valószínűnek tűnik, hogy a „Millerand-levél”tartalmával értett inkább egyet, azaz úgy vélte, hogy Magyarországot joggal büntették meg múltbeli hibáiért, és most hozzá kell látnia, hogy a legtöbbet hozza ki az új helyzetből. Ebben, mint gyakorlatilag minden más kérdésben, Bethlen álláspontja tökéletes ellentéte volt Károlyiénak: Bethlen elszánta magát, hogy Trianon revíziójáért fog küzdeni, azért, hogy elhárítsa a Magyarországot sújtó igazságtalanságot. Ugyanakkor pragmatikus volt: a párizsi tárgyalásokon szerzett tapasztalatai olyan józan realizmust csepegtettek belé, amelynek hazája a következő tíz évben nagy hasznát látta. Bethlen megértette, hogyha Magyarország táplálni akar még valami reményt az elveszített területek visszaszerzésére, először politikai stabilitást kell felmutatnia, és ezzel elnyerni a nemzetközi közösség bizalmát. Utána kezdődhet meg a gazdasági kilábalás hosszú és fájdalmas szakasza, annak a sok hátránynak ellenére, amelyet Trianon kényszerített az országra. A forradalom és a kommunizmus kísértetének kiűzésében Bethlen nem alkalmazott szép módszereket, de azok igencsak hatékonynak bizonyultak.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1919 · Bethlen István · Károlyi Mihály
Molnár_Gyula>!

Méltányos és ésszerű rendezés esetén – fogalmazta meg több-kevesebb nyíltsággal – Magyarország tudomásul veszi a győztesek feltételeit, s „minden szomszédjával békében és harmóniában” élve alkalmazkodni fog az új Európa gazdasági és politikai rendjéhez. Ellenkező esetben, tehát ha a szomszédos népek igényeit teljes mértékben kielégítenék, „A nélkülözés és kétségbeesés olyan tettekre késztetné a nemzetet, amelyek állandóan veszélyeztetnék Kelet-Európa békéjét” – írta. Bethlen levele a brit külügyminisztérium hírszerző osztályának egyik munkatársáig jutott el, aki [1919.] augusztus 26-án ezt írta rá: „Not much in this.”

202. oldal , Az ABC vezetője és a szegedi kormány bécsi képviselője (Magvető, 1987)

Kapcsolódó szócikkek: Bethlen István
1 hozzászólás
Carmilla >!

[…] Bethlen István grófnak nem voltak tudományos ambiciói, a könyveket az olvasás gyönyöreiért szerette, a tudás a maga gyakorlati hasznáért érdekelte.

50. oldal, Az elsülyedt világ (Singer és Wolfner, 1927)

Surányi Miklós: Bethlen Történetpolitikai tanulmányok

Kapcsolódó szócikkek: Bethlen István
Carmilla >!

    Bethlen István leszámolt a liberalizmussal is. Ebben a kérdésben a legjobb magyarok is két táborra szakadtak; az egyik tábor minden bajt, amely ötven év óta érte a nemzetet, a liberalizmus rovására ir, a másik minden baj orvosságát a liberalizmustól várja. Hogy kinek van igaza – azt óvatosan és okosan kell eldönteni; minden attól függ, hogy mit értünk liberalizmus alatt.

162. oldal, Bethlen és Mussolini (Singer és Wolfner, 1927)

Surányi Miklós: Bethlen Történetpolitikai tanulmányok

Kapcsolódó szócikkek: Bethlen István · liberalizmus
M_Milán>!

A királypuccs belpolitikailag is megrázta az országot. Az elhúzódó kormányválság a legalábbis félreérthető szerepet játszó Teleki bukásával végződött. 1921. április 14-én Horthy gróf Bethlen Istvánt bízta meg kormányalakítással.

143

Kapcsolódó szócikkek: 1921 · Bethlen István
Molnár_Gyula>!

Elhatározása mindenesetre arra vall, hogy önálló véleményalkotásával és felfogásának vállalásával Bethlen István bizonyos mértékben már ekkor is a saját útját járta, s már 1903-ban sem volt a mindenkori pártvezérek vezényszavát megszeghetetlen szentírásnak tekintő tucatpolitikus.

57-58. oldal , A "nemzeti ellenálló" (Magvető, 1987)

Kapcsolódó szócikkek: Bethlen István
Carmilla >!

[…] Amerre a szem ellát, mindenütt sűrű erdő borítja a hegyoldalakat. Ez a Károlyi gróf vadászterülete. Itt szokott vadászni Horthy Miklós, Magyarország kormányzója és Bethlen István gróf miniszterelnök.

578. oldal, Magyarország vármegyéi és városai - Sátoraljaujhely - üdülőváros (Est, 1928)

Szabó László – Salusinszky Imre – Bakos Ákos – Hajdú Sándor (szerk.): Az Est hármaskönyve 1928 Örök időkre szóló jó tanácsok kincsesháza és angol barátainknak és társadalmunknak ismertetése

Kapcsolódó szócikkek: Bethlen István · Horthy Miklós
Carmilla >!

[…] Nem gátolja meg a botránypert, amelyet Zichy Rafaelné indít férje ellen rágalmazás címén, mert Rafael gróf cselédekkel kémleltette felesége és Tormay Cecil írónő, a kurzus híres íróhölgye szerelmi játékait. Zárt tárgyalás követ zárt tárgyalást, tanúk bizonyították a gróf igazát, de Horthy és Horthyné egyenes parancsára mégis elítélik őt rágalmazásért. Bethlen nem állította meg a pert – holott a hatalma megvolt hozzá –, nem lehetett kedve ellenére a szereplők meghurcolása – a nők Horthyné legszorosabb környezetéhez tartoztak, a Zichyeket pedig amolyan harmadrangú grófoknak nézte Bethlen.

182. oldal, Ki fizeti az urakat? (Kossuth, 1973)

Kapcsolódó szócikkek: Bethlen István · Horthy Miklós · Tormay Cécile