!

Berzsián személy

Lázár Ervin: Berzsián és Dideki
Csukás István: Költők éhkoppon
Borbély Sándor – Komáromi Gabriella (szerk.): Kortárs gyerekkönyvek

Idézetek

>!
negyvenketto

– Lári és fári – mondta. – Nekem aztán beszélhetsz. A munkámban is akadályozott ez a szörnyeteg. Nem írtam elég elégiát, elodáztam az ódákat.
– És a balladákhoz meg bal lábbal keltél.
– Tudod, hogy sohasem kelek bal lábbal – mondta megrovóan Berzsián. – És balladát sem írok. Ami ballal kezdődik, az nekem nem kell. Vagy tán nem hallottál még halhatatlan jobbladáimról? Arról például, amelyiket az egész ország szavalja.
– A könyökömön jön ki – fintorgott Klopédia. – Fogadni mernék, hogy a Szerelem, szerelem kezdetűre gondolsz.
– Arra – rikkantott Berzsián, és fölpattant, már szavalta is a jobbladát…
Szerelem, szerelem
lerobbant autómat

Kapcsolódó szócikkek: ballada · Berzsián · szerelem
>!
negyvenketto

Kilépett a házból, végigment a kerten. Bókolva üdvözölték őt a gyümölcsfái, és bókolva üdvözölték a dudvák meg a gazok. Mert Berzsián kertjében bővecskén akadt dudva is meg gaz is. Visszaintett nekik, és odavágtázott tárva-nyitva álló kapujához. Szemügyre vette a kapufélfát, azon is legfőképp a nagy, piros gombot. Nem egyébre szolgált az a nagy, piros gomb, mint arra, hogy az emberiség, ha be akar menni Berzsiánhoz, megnyomja, és akkor odabent Berzsiánnál nagy csörgés-börgés támad, mivel ez a nagy piros – halljatok csudát –, csöngőgomb volt. Ám az emberiség – nevezetesen az aranykezű Sróf mester, Violin, a csudazenész és Zsebenciék locska-fecske leánya, a Klopédia meg minden rendű és rangú látogatók, akik fel szokták keresni Berzsiánt – még sohasem nyomták meg ezt a csöngőgombot, mivel Berzsián kapuja időtlen idők óta nyitva állt, nemkülönben a háza ajtaja is. Mi az ördögnek csöngettek volna? Besétáltak és kész.

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián
>!
Mafia I

Berzsián költő fütyörészett. De nem ám olyan szelíden, mint egy örvendező fülemüle vagy teszem azt, egy kettős létrán pingáló szobafestő. Hogyisne! Úgy fütyörészett őkelme, mint egy nekivadult expresszvonat. Táncolt is hozzá. Keringőütemben végiglejtett a szobáján, kicsárdásozott a konyhába, de mivel a kicsárdásozás teljesen céltalan volt, visszapolkázott a szobába. A távoli szemlélőnek úgy tetszhetett, hogy Berzsián boldog. Hát még a közeli szemlélőnek!

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián
>!
Mafia I

– Hát költő vagyok én? – suttogta összetörten.
– Persze hogy az vagy – mondta neki bátorítón Zsebenci Klopédia. – Hát nem úgy hív az egész város, hogy Berzsián költő!
– Mit nekem a város! – hervadozott Berzsián. – Egyszerűen csak nézz rám, Klopédia!
– Mit nézzek rajtad? Szakállad, bajszod a régi, nem fogytál, nem híztál. Beteg se vagy, látszik az arcodon.
– Milyen az arcom? – kérdezte mohón Berzsián.
– Pirospozsgás – mondta Klopédia.
Berzsián szája legörbült, elmorzsolt egy könnycseppet a szeme sarkában.
– Na ugye! – suttogta összetörten. – És milyen a vállam?
– Mint a bivalyé – vigasztalta Klopédia.
Berzsián másik szemében is megjelent egy könnycsepp.
– Tudtam – motyogta. – És nézd meg a bicepszemet.
Behajlította a karját, megfeszített izma majdhogynem szétrepesztette a kabátujját. Klopédia áhítatosan megérintette a mutatóujjával.
– Csodálatos. Mint a kő.
– Hát ez az! – ordított fel keservesen Berzsián. – Lehet igazi költő egy bikavállú, pirospozsgás, dagadó izmú, egészséges ember? Dehogy lehet! A költők mind sápadtak, horpadt mellűek, csak hálni jár beléjük a lélek.
– Berzsián – mondta szigorúan Klopédia –, a te irodalomtörténeti ismereteid egy fabatkát sem érnek. Vedd tudomásul, hogy se szeri, se száma az izmos, nagydarab költőnek.
– Egyet mondj – nézett rá könyörgőn Berzsián.
– Itt vagy például te – mondta Klopédia.

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián · Zsebenci Klopédia
>!
Mafia I

– Lári és fári – vágott közbe Berzsián –, arról van szó, hogy három éve egyetlen verset sem írtam. Mert nem tudok.
(…)
– Ha három éve nem írtál semmit, az csak a nagyságodat bizonyítja. Mert vedd tudomásul, sokkal nagyobb költő az, aki egész életében egy sort sem ír, mint az, aki egész életében rossz verseket fabrikál.
– De az, aki három év alatt írt egy jó verset, az jobb költő, mint aki ugyanezen idő alatt egy sort sem írt? – kérdezte harciasan Berzsián.
– Az jobb – mondta Klopédia.
– Hát nem megmondtam – suttogta Berzsián. – Arról nem is beszélve… ajaj!
– Miről?
– Hogy ez alatt a három év alatt írtam egy rossz verset. Tehát rosszabb vagyok annál is, aki egy sort sem írt. Ráadásul éppen most írtam. Ha valamicskével előbb jössz, talán megmenthettél volna. De így már minden hiába! Megszületett a rossz vers. Akarod, hogy felolvassam?

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián
>!
Mafia I

Berzsián, te rosszabb vagy, mint egy elemi csapás!

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián
Hirdetés
>!
Dün SP

Berzsián költő utálta a rosszkedvet. A mások rosszkedvét is, de a magáét kiváltképp.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián
>!
Mafia I

– Üdvözlünk, városunk nagy fia! – mondták odabe Berzsiánnak.
„Ajaj – gondolta Berzsián –, nem jó jel. Ha azt mondták volna: hogy üdvözlünk, városunk kisfia, vagy netán: üdvözlünk, városunk unokaöccse, abból még kisülhetett volna valami jó. De ebből: Háromszor is ajaj!”

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián
>!
legrin SP

– Úgy hírlik, Berzsián, hogy hirtelen haragú vagy.
– Sajnos, jól hírlik – bólintott Berzsián.

Három szerencsétlen szakáll

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián
>!
legrin SP

– Szomorú hírt kell közölnöm – mondta Berzsián.
– Éspedig? – kérdezte rosszat sejtve Főszakáll.
– Jókedvű vagyok – mondta Berzsián.
– Nem szép tőled – mormogta Alszakáll.

Három szerencsétlen szakáll

Kapcsolódó szócikkek: Berzsián