Ben McCallister személy
Idézetek
„Maybe I should come back as a cat.”
He gives me a sidelong glance.
„Or a goldfish. Some dumb animal.”
„Hey,” he says, mock offended on Pete's and Repeat's behalf.
„Look how easy it is for them. What good is all of our intelligence if it makes us crazy? I mean, other animals don't kill themselves.”
Borzasztóan néz ki. Legalább egynapos borosta árnyékolja az arcát, és úgy tűnik, mintha több hónapnyi kialvatlanság színezné lilára a szeme környékét. Lehet, hogy az utazás alatt pusztult le ennyire, és észre sem vettem, mert apránként történt. Mindenesetre az a Ben, aki kiszáll a kocsiból, alig hasonlít arra a jóképű, vicsorgó gitárosra, akit hónapokkal ezelőtt a színpadon láttam.
– Hát te hogy kerülsz ide? – kérdezem.
– Szerinted hogy kerülök ide? – Annyira összetört a hangja, hogy megsajdul a szívem. – Legyen jó életem, mi?
– Hogy kerültél ide? Ez legalább huszonnégy órás autóút volt! – Kiszámolom, mennyi idő telt el azóta, hogy tegnap ott hagytam Vegasban: alig több tizenhét óránál.
– Akkor huszonnégy, ha útközben megállsz.
Hát, ez a magyarázat. Ha valaki egész éjjel egyedül vezet, egy évet öregszik egy nap alatt.
261-262. oldal, 41. fejezet (Ciceró, 2015)
