becsület fogalom
Idézetek
Goll Mac Morna és a Fianna nagy része azt mondta, nem harcol napkelte előtt, és a becsületről makogtak valamit. Mintha harc közben bármi hasznát lehetne venni. A becsületesség a leggyorsabb út a halálba. Ott vannak például a britek, akiket szépen megskalpoltak e kontinens őslakosai a tizennyolcadik században, mert ragaszkodtak idióta katonai alakzatukhoz.
46. oldal
– Apád jó ember – csobog-lotyog a nagyi a forró víz párájában, s nem látom őt, csak a havanna finom tehénlepény-illatát érzem , remek orvos, de hülye szegény! Hidd el, szentem, ha fent vagy a hajón, és a szél belekap a vitorlákba, akkor boldog leszel. A boldog embernek pedig nem kell törődnie a becsülettel. A boldog, elégedett ember mindig tisztességes. Megállj, a boldogtalan is lehet becsületes! Csak neki sokkal nehezebb ugyanaz.
446. oldal
– Hát mi történt ma délután négy órakor? – kérdezte Gáspár bácsi.
– Az történt – válaszoltam –, hogy az ördögnek megadtam az utolsó döfést. Nevezetesen a Garmada úr bizonyítványát, amivel a hajón is kedvezéshez jutottam, s amivel a Fenyő Bankházban is felvétettem magamat, leköptem és széjjelszaggattam.
– S azt te miért tetted?
– Azért, hogy csupán az én kevés tudásomért, nemkülönben az emberségemért becsüljenek mindenütt. Vagy ha sanyargatnak, akkor azok miatt sanyargassanak!
A szavaim olyan melegítő fénnyel töltötték meg a Gáspár bácsi két szemét, hogy első jutalomnak szebbet nem is kívánhattam volna. Egy ideig gyönyörködve nyugtatta rajtam a tekintetét, aztán felállt és átölelte a vállamat.
– Teljesen igazad van, Ábel! – mondta. – Ebben a világban nincs más igaz öröm, mint a becsületesség és az igazság szeretete. Követni foglak!
498. oldal - Ábel Amerikában, Harmadik fejezet (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1984)
– Igen, de ennél fontosabb, hogy rájött a becsület önmagában lakozik, és onnan sugárzik kifelé. Ami odakint történik, az nem változtatja meg, és nem öli ki a becsületet az emberből, csak ha lemond róla. És túl sokan mondtak le róla, hogy azután a szívükben támadt űrt betöltendő, bármit elvállaltak.
101. oldal
Az igazságról tudta, eleget törte rajta a fejét, hogy viszonylagos, a becsületesség pedig nem érdekelte, azt a kizsákmányolt kis ember fájdalomdíjának és mentőövének vélte, vagyis inkább gyengeségnek, mint erénynek. Nem becsületes akart lenni, hanem megfelelni a szabályoknak. A saját szabályainak, amiket ő alkot és fogad el érvényesnek. Végső soron önmagának.
33. oldal
Szentesítsük tehát a barátság első törvényeként a következőket: barátainktól csak becsületes dolgot kérjünk, kedvükért is csak ilyent tegyünk meg, s ne is várjuk, hogy kérjenek, mindig legyünk készek rá, sose habozzunk, s legyen bátorságunk őszintén véleményt nyilvánítani.
354-355. oldal, Filozófia, Laelius vagy a barátságról (Európa, 1974)
Azóta sok víz és – sok vér lefolyt Buda alatt; a hatalmas török nemzetről úgy beszél a világ, mint egy nagy tüneményről, mely volt, és múlni indul; a szegény, sokszor elfelejtett magyarról pedig úgy, mint egy becsületében halhatatlan népről, mely megvan és meglesz…
Így aztán, valahányszor válaszút elé került, mindig ezekhez az alapvető igazságokhoz tartotta magát.
– A becsület az becsület, és nincs két útja a becsületnek – mondta ilyenkor.
193. oldal