Bécs helyszín

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek
Márai Sándor: Szindbád hazamegy
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai
Sebestyén Balázs: Szigorúan bizalmas
Benedek István: Csavargás az Alpokban
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Földes Jolán: A halászó macska uccája
Móricz Zsigmond: Betyár
Andrássi György: Polgárháború
Passuth László: Sasnak körme között
Kertész Imre: Európa nyomasztó öröksége
Mikszáth Kálmán: Különös házasság
Mezei András: Szerencsés Dániel
Fekete István: Téli berek
Axel Munthe: San Michele regénye
Spiró György: Az Ikszek
Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák
Esterházy Péter: Az elefántcsonttoronyból
Bohumil Hrabal: Foghíjak
Móricz Zsigmond: Erdély I-III.
Szabó Magda: Régimódi történet
Szép Ernő: Szép Ernő összes versei
Kurt Vonnegut: Mesterlövész
Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Bram Stoker: Drakula
Joseph Heller: Isten tudja
Móricz Zsigmond: Tündérkert
Moldova György: Bűn az élet…
Jókai Mór: Fekete gyémántok
Kertész Erzsébet: Teleki Blanka
Ernest Hemingway: Fiesta
Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből
Illés Endre: Mestereim, barátaim, szerelmeim I–II.
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása
Moldova György: A pénz szaga
Arthur Koestler: Nyílvessző a végtelenbe
Horthy Miklós: Emlékirataim
Jókai Mór: Rab Ráby
D. M. Thomas: A fehér hotel
Brigitte Hamann: Bécs és Hitler
Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig
Szepes Mária: Emberek és jelmezek
Jonathan Littell: Jóakaratúak
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Hans Christian Andersen: Mesék és történetek felnőtteknek
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor
Kosztolányi Dezső: A rossz orvos
Darvasi László: Virágzabálók
Szabó Lőrinc: Tücsökzene
Faludy György: Versek
Gácsi Klára – Oláh János (szerk.): Százszorszép novellák
Kondor Vilmos: Bűnös Budapest
Geraldine Brooks: People of the Book
Gobbi Hilda: Közben…
Gulácsy Irén: Fekete vőlegények
Márai Sándor: Napló 1976–1983
Szép Ernő: Emberszag
Dallos Sándor: A nap szerelmese
Alekszej Tolsztoj – G. A. Becquer – Jakumo Kojszumi: A vurdalak család / A kísértethegy / Mimi-Nasi Hojcsi legendája
Gyurkó László: A halál árnyéka
Fehér Klára – Nemes László: Hozzál nekem kengurut
Giacomo Casanova: Giacomo Casanova emlékiratai I-II.
Poór János (szerk.): A kora újkor története
Marieluise von Ingenheim: Keringőkirályok
Lőrincze Lajos: Emberközpontú nyelvművelés
Galántai József: Az első világháború
Vas Gereben: A nemzet napszámosai
Franz Kafka: Naplók, levelek
Miért nem bírják a magyarokat?
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Varga Domokos: Finn testvéreink
Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században
Tóth István György: Millenniumi magyar történet
Kosztolányi Dezső: Álom és ólom
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Thomas Bernhard: A színházcsináló
Thomas Bernhard: Irtás
Elias Canetti: A szemjáték
Pusztay Sándor: Kurtizánok, kerítők, kalandorok – Erkölcstelen történetek
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Pierre Restany: A művészet hatalma – Hundertwasser – A festő-király és az öt bőr
Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években I-II.
Kovács Péter: A Hunyadiak kora
Ormos Mária: Padovától Trianonig – 1918–1920
Haiman György: A könyv műhelyében
Hellmuth Benesch: Pszichológia
Françoise Giroud: Alma Mahler avagy a hódítás művészete
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Móricz Zsigmond: Rab oroszlán / Betyár / Míg új a szerelem / Életem regénye / Árvácska
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Alexander Waugh: A Wittgensteinek
Ugron Zsolna: Úrilányok Erdélyben
Henry Hamilton: Támadás Amerika ellen
Bisztray Gyula: Színházi esték
Judith Magyar Isaacson: Köszönet az Életért
Szomaházy István: Mindennapi problémák
Kiss-Béry Miklós: II. Ulászló, II. Lajos és I. (Szapolyai) János
Bencsik Gábor: Horthy Miklós
drMáriás: Nem élhetek Milošević nélkül
Jude Watson: A síron túl
Cassandra Clare: Bukott angyalok városa
Pallavicini Zita: Egy őrült őrgrófnő naplója
Ágoston Gábor – Oborni Teréz: A tizenhetedik század története
Leiner Laura: A Szent Johanna gimi 6. – Ketten
Eötvös Károly: Megakad a vármegye
Belényi Dániel: Útikalauz modern nomádoknak
Dániel Anna: Angyalkert
Katona András: Kora újkori egyetemes történelem
Tusor András – Sahin-Tóth Gyula: Gasztronómia
Balogh István: Gyerekrák
Hugo Bettauer: Nagyváros zsidók nélkül
Molnár Imre: Szigetvár és környéke
Simor András (szerk.): Hispán-amerikai költők tára
Hannu Rajaniemi: Fraktálherceg
Gabi Gleichmann: A halhatatlanság elixírje
Bram Stoker – Tania Zamorsky: Drakula
Andrzej Stasiuk: Át a folyón
Bereményi Géza: Vadnai Bébi
Loósz Vera – Gálfalvi István: Szerencsekönyv
Krúdy Gyula: A macskavári sasok
Madas Edit (szerk.): Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – középkor
Miloš Crnjanski: Örökös vándorlás
Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Anne Applebaum: Vasfüggöny
Florian Illies: 1913
Gimesi Dóra – Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A próbák palotája
Piotr S. Wandycz: A szabadság ára
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Horváth György: Személyiség és öntevékenység
Geréb László: Ákos vitéz útja
Charles Cumming: A Cambridge-i hatodik
Gregor Mayer: A nagy összeesküvés
Borisz Akunyin: A fekete város
Hernádi Gyula – Gerhard Tötschinger: Bécs Budapest / Wien Budapest 2000
José Carreras: Lélekből énekelni
Rájátszás – Szívemhez szorítom
Jankó Olga: Hollófészek
Lukácsy Sándor (szerk.): A megszentelt ország
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 1.
Kocsán László: A jászsági hagyományokról
Darvasi László: Taligás
F. Dózsa Katalin: Az áttörés kora
Benkes Mihály – Borsányi György (szerk.): Történelem IV.
Arany Anett – N. Rózsa Erzsébet – Szalai Máté: Az Iszlám Állam Kalifátusa
Mörk Leonóra: A papagájos ablak
John le Carré: Galambok alagútja
Szélesi Sándor: Kincsem
Miljenko Jergović: Gloria in excelsis
Allison Pataki: Sissi – A birodalom úrnője
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány történetei 2.
Szabó Magda: Magdaléna
Schäffer Erzsébet: Hol vagy?
Frank Tallis: Gyilkos illúziók
Mathias Énard: Iránytű
Hubert Klimko-Dobrzaniecki: Magány
Fodor Marcsi – Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő
Marianna D. Birnbaum: Láthatatlan történetek
Poós Zoltán: Rock&Roll Áruház
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság
Ivo Andrić: Jelek az út mentén
Gurul a sok-sok pillanat
Kovács Eszter (szerk.): Ezentúl lesz banán!
Duff Hart-Davis: László Fülöp élete és festészete
Pelle Anna (szerk.): A jövő városa – Kazincbarcika 100.
Marjane Satrapi: Persepolis
Jean des Cars: Ferenc József és Sisi
Lukin László – Ugrin Gábor: Ének-zene II.
Soros György: A nyílt társadalom védelmében
Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma
Karen Swan: Titok Párizsban
M. C. Beaton: Egy holttest és más semmi?
Horváth Júlia Borbála: Dunai história
Cate Haste: Alma Mahler, egy szenvedélyes élet
Kerényi Miklós Gábor: A „Rómeó…” diadalútja
Fábián Janka: Cholera-napló
Bartha Ákos: Véres város
Moldova György: Két szerelem I.
Alan Rickman: Madly, Deeply
Eva-Maria Bast: Mata Hari
Carla Carmona: Wittgenstein
Kondor Vilmos: Második Magyar Köztársaság
Gárdos Péter: Semmelweis Ignác rövid boldogsága
!

Bécs (Vienna) a XVI–XVII. század fordulóján (Civitates Orbis Terrarum)


Idézetek

Sweety>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Hanna mindig szeretett volna kutyát, csak a sok költözés miatt sose lehetett. Most legalább volt egy oroszlánja, aki olyan szelíd volt, hogy pórázon lehetett sétáltatni Bécsben. Ez aztán a királyság. Tiszta Narnia!

71. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Kalász Hanna · Narnia
vadnarancs P>!

    Fél tizenegyre értünk Bécsbe, addigra mindenki kipihente magát, úgyhogy amikor megállt a busz, megint elemében volt a társaság. Máday megpróbált minket kettesével rendezni tizenkét diákot elvileg nem nehéz, de mi erősen deviánsok vagyunk, úgyhogy miközben Dave-nek és Macunak könyörgött, hogy tegyék el a kütyüiket, nem figyelt Zsoltira, aki a járókelőktől kérdezgette, hogy „was kostet das zimmer?”(sic!). Amikor pedig pólóját elkapva visszarángatta a sorba, akkor Jacques kószált el, mert látott valami „érdekeset”. Máday tombolt, Tölgyessy rockerekre vigyázott, az ofő pedig kedvesen kérlelt minket, „rendeződjünk sorokba…”. Alig negyedóra alatt sikerült is.

430. oldal, Május 2., kedd (Ciceró, 2012)

robinson P>!

Meg kéne kérdezni őket, nem lehet-e a Balatonra is ugyanúgy disszidálni, ahogy Péter bácsiék Bécsbe.

23. oldal

Kovács Eszter (szerk.): Ezentúl lesz banán! Novellák a rendszerváltásról

Kapcsolódó szócikkek: Balaton · Bécs
Chöpp >!

Harmincegy éves volt, amikor meghalt, szegényen, nyomorultul, mint ahogyan élt. S még egy zongorája sem volt neki, aki az „An die Musik”-ot írta! Halála után minden ingóságát, ruháit, könyvet, ágyát hatvanhárom forintért adták el árverésen. Ágya alatt egy kopott táskában még egész sereg halhatatlan dalt találtak, értékesebbet, mint minden aranya a Rothschildoknak, akik abban a Bécsben éltek, ahol ő meghalt.

270. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Franz Seraph Peter Schubert
Alvarando P>!

Bár Bécsben 1685-ben nyílt török kávézó (a „rossz nyelvek” szerint csak ebből a szempontból tudták „bevenni” a császárvárost), de Londonban, Hamburgban és Párizsban már a XVII. század közepétől hódított.

22. oldal

Kapcsolódó szócikkek: 1685 · Bécs · Hamburg · London · Párizs
Carmilla >!

    Az állatok szokásainak kiváló megfigyelője, Konrad Lorenz egyszer csak megrökönyödve ébredt tudatára, hogy Bécs városában autókázva, munkahelye és otthona közt mindig két meghatározott útvonalat használ, az egyiket odafelé, a másikat visszaútban, és ettől az indokolatlan szokástól (egyirányú utcák akkor még nem voltak) sosem tér el. „Fellázadván a bennem lakozó szokás kötötte állat (das Gewohnheitstier in mir) ellen, megpróbáltam az odautazáskor a visszaúton hajtani, és fordítva. A kísérlet meghökkentő eredménye a szorongásos nyugtalanság kétségtelen érzése volt, oly kellemetlenül, hogy visszatértemkor már a hazamenetre megszokott utat használtam.”

235. oldal, A szokás hatalma (Tankönyvkiadó, 1982)

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Konrad Lorenz · szokás
Frank_Waters I>!

Minden nagyvárosnak megvan a maga jellegzetes szaga.
Budapestnek pótkávészaga van, Bécsnek süteményszaga, Berlinnek füstszaga, Varsónak égettcukorszaga, Madridnak csokoládészaga, Brüsszelnek vaníliaszaga, Londonnak faggyúszaga, Párizsnak azonban olvasztottvajszaga volt. Ezt nem állhatta.

Cseregdi Bandi Párizsban, 1910-ben

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Berlin · Budapest · London · Párizs
18 hozzászólás
AeS P>!

Tudod, ez volt számomra a hangvilla a világban. Kimondani ezt a szót – Bécs – annyi volt, mint megszólaltatni egy hangvillát, s aztán figyelni, mit hall ebből a hangból a másik, akivel éppen beszéltem. Így vizsgáztattam az embereket. Aki nem tudott felelni, nem volt az én emberem. Mert Bécs nemcsak város volt, hanem egy hang, amelyet vagy hall az ember lelkében, örökké vagy nem. Ez volt a legszebb életemben.

72. oldal (Helikon, 2005, 2008)

Kapcsolódó szócikkek: Bécs
5 hozzászólás
latinta P>!

Ha arra gondolok, hogy amikor lánykoromban Pozsonyban nyaraltam Zseniéknél, villamos vitt bennünket a bécsi Operába, és az előadás után azzal is mentünk vissza Pozsonyba, tudom már ebből is, hogy mi minden változott. Nem élnek jobban a mai fiatalok, mint ahogy mi éltünk. Kivéve persze a legrosszabb időket. De most máshol vannak legrosszabb idők, mert valahol mindig a legrosszabb idők vannak ebben a világban.

40. oldal, Mici forgatókönyve (Magvető, 2018)

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Pozsony
petamas>!

    Az Erdélybe vezető út során Jonathan meglátogatta Bécset, sétát tett Budapest utcáin, átgyalogolt a szépséges hidakon a Duna felett, és Klausenburghban a Hotel Royale-ban vacsorára megkóstolta a vidék jellegzetességét, a pompás paprikás csirkét. Jóllehet az ágya kényelmes volt, mégis igen különös álmai voltak az éjszaka. „Biztosan a paprika az oka”, gondolta.
    Miután reggelire ismét evett némi paprikát, ezúttal kukoricakásájában, Jonathan újra vonatra szállt, hogy folytassa útját kelet felé.

5-6. oldal, 1. fejezet - Jonathan útra kel (Alexandra, 2012)

Kapcsolódó szócikkek: Bécs · Budapest · Duna · Erdély
10 hozzászólás