!

Becky Dwyer személy

Vivien Holloway: Végtelen horizont
Vivien Holloway: Vérvörös horizont

Idézetek

>!
Cicu

Tudtam, hogy működik a kereskedelem, hiszen ebben nőttem fel. Ez nem az a világ volt, ahol az ember csak úgy visszautasíthatott egy zsíros ajánlatot, mert ha ő nem vállalta, más kapva kapott a lehetőségen. Ha Duke visszautasítja a kockázatosabb utat, legközelebb az egyszerű munkákra sem keresik meg. Mi meg éhen halunk.

13. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer · Duke Barton
>!
Cicu

Kiskoromban, mikor Duke megkérdezte, mit szeretnék a születésnapomra, mindig egy teljes listával álltam elő, és ő általában igyekezett az összes tételt megszerezni nekem. Azért a lézerágyúnál és a négylovas hintónál meghúzta a határt, de lényegében nem volt semmi olyasmi, amit ne kérhettem volna tőle.

16. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer
>!
Cicu

Úgy fél óra telhetett el, mikor csendes szenvedésemből léptek zaja zökkentett ki. Valaki elment az ajtó előtt.
– Hahó! – próbálkoztam, de a hangom olyan volt, mint valami haldokló utolsó hörgése. Néhányszor megköszörültem a torkomat. – Hahó! – ezúttal hangosabbra sikerült, és hallottam, hogy a léptek megtorpannak, majd visszajönnek. Az ajtó kicsit szélesebbre nyílt, és Nick dugta be rajta a fejét. Na, már csak ez hiányzott.
– Azt hittem, alszol – nyílt ki az ajtó most már teljesen, és a férfi belépett a szobába. – Meg akartam kérdezni Colt, hogy vagy.
– Nos, Col alszik, mert rosszabbul nézett ki, mint én – feleltem. – Tehát kénytelen lesz nekem feltenni a kérdést… kapitány.
Felmordult és közelebb lépett az ágyhoz.
– Jobban állt, mikor épp elvéreztél – mondta bosszúsan.
– Jót tett a modorodnak.
– Az én modoromról inkább ne ön alkosson véleményt, kapitány – szúrtam vissza, és megnyaltam kiszáradt számat. Majd megvesztem egy pohár vízért, de nem akartam megkérni, hogy töltsön nekem.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer · Nick Mattock
>!
Cicu

– Nincs elég izgalom az életedben? – kérdeztem, a cinizmus átsütött a szavaimon. – Szép is lehet, nem akarsz cserélni?

115. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer
>!
Cicu

– Csak te vagy képes sértegetve dicsérni – csóváltam a fejem.
– Ez ösztönös tehetség. Születni kell rá.
– Vagy úgy – húztam fel az orrom, mire kaptam egy valódi, bár kissé még vérszegény mosolyt.

150. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer · Nick Mattock
>!
Cicu

A kalóz és katona gyermeke. Szinte, mint egy huszadrangú szerelmes regény címe. Kivéve, hogy a valóságban semmi sem olyan rózsaszín, mint a könyvekben. Megdöbbentett, mennyire el voltam foglalva azzal, hogy a saját életemen siránkozzak, miközben itt volt Mabel, akinek tényleg lett volna oka sajnáltatnia magát, mégis mintha minden lepergett volna róla. Élte az életét, és láthatóan nem bánkódott olyasmi miatt, amin nem tudott változtatni.

187. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer · Mabel
>!
Cicu

– Eljön majd az idő, mikor megtanulod értékelni az antik dolgokat – mondta, mint egy vén matróna, és előkapott egy csavarhúzót.
– Az antik dolgokkal semmi bajom, ha múzeumban látom őket – jegyeztem meg, miközben munkához láttam. – De egy hajó belsejében semmi keresnivalója olyasminek, amit legalább húsz évvel ezelőtt kivontak a forgalomból.

190. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer · Mabel
>!
Cicu

– Valami álruhás hercegnő vagy, csak elfelejtetted említeni?
Erre hangosan felnevettem.
– Nem, csak a kapitányunk kissé túlzottan paranoiás.

192. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer · Mabel
>!
Cicu

A reggeli napfény az arcomba világított. Morogva elfordultam, és a fejemre húztam a takarót.

227. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer
>!
Cicu

– Most először állok a saját lábamon. És tetszik.

230. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Becky Dwyer
1 hozzászólás