Beatrice Prior (Tris) személy
1 hozzászólásIdézetek
De látom már, eljön az idő, amikor nem lesz szükség erre. Lenullázzuk, majd újraindítjuk az emberek memóriáját a központban, és azután közösen újra felépítjük ezt a helyet. Akkor talán rájövünk, hogy a csendes pillanatokban is jól érezhetjük magunkat, nem csak a zajosakban.
Már nagyon várom.
256. oldal
– Nem kellene takargatnod a sebhelyedet – mondom neki. – Sokkal jobban áll, ha hátrafogod a hajad.
Tobias valósággal ledob. A földet éréstől kissé megfájdul a vállam, de tetszik, ahogyan a lábam dobban a padlón. Elnevetem magam, de sem Johanna, sem Tobias nem nevet velem. Furcsa.
58. oldal
Közvetlenül az édesanyám halála után belekapaszkodtam a tudatba, hogy Elfajzott vagyok. Mintha egy felém nyúló kéz lenne, amely meg akar menteni. Szükségem volt erre a szóra, hogy megmondja nekem, ki is vagyok, amikor minden más szertehullott körülöttem. Csakhogy most már azon tűnődőm, szükségem van-e még rá. És egyáltalán: valóban szükségünk van-e valaha is ezekre a szavakra. „Bátor”, „Művelt”, „Elfajzott”, „Hűséges”, vagy lehetnénk-e csak barátok, szeretők vagy testvérek, akiket inkább a döntéseink, a szeretet és a hűség határoz meg, amely egymáshoz fűz bennünket?
Azt kívánom, bárcsak sírhatnékom lenne, mert a könnyek valamiféle megkönnyebbülést hozhatnának számomra, de nem érzek így.
25. oldal
– De akár frigid is maradhatsz -jegyzi meg Will, zöld szemében pajzán csillogással.- Tudod. Ha akarod.
Christina hozzá akar vágni egy zsömlét, Will azonban elkapja és beleharap.
– Ne gonoszkodj már vele – kéri Christina. – A frigiditás a vérében van. Ahogy neked is az ,hogy mindig mindenről tudsz.
– Nem vagyok frigid! – kiáltok fel.
79-80. oldal
Épp kezdtem úgy érezni, hogy találtam egy helyet, ahol maradhatok – egy helyet, amely nem túlságosan ingatag, erkölcstelen vagy zsarnoki, és ahol úgy érezhetem, ide tartozom. Azt gondolná az ember, mostanra már rájöttem: ilyen hely nem létezik.