Beatrice Prior (Tris) személy
1 hozzászólásIdézetek
Miközben a tájat bámulom, arra gondolok, hogy ez, ha más nem is, cáfolhatatlan bizonyíték arra, amit a szüleim istene mond – az, hogy a mi világunk olyan kiterjedt, hogy teljesen kicsúszott a kezünkből az irányítása, és hogy nem lehetünk olyan hatalmasak mint hisszük.
166. oldal
“How’d you get in?” she says in her low, clear voice.
“I’m Tobias Eaton,” I say, and she laughs.
“Right. I keep forgetting.”
– Nagyon jó tortánk volt – mondom Calebnek.
– Nekünk szénsavas üdítőnk volt – mondja ő.
– Na jó, de volt nálatok olyan szakadék, ahonnan egy föld alatti folyóra látni? – kérdi Marlene, a szemöldökét rángatva. – Vagy olyan helyiség, ahol egyszerre szembesülhettél az összes rémálmoddal?
– Nem – feleli Caleb. – És, őszintén szólva, elég jól ki is bírtam nélküle.
– Pu-hány – énekli Marlene.
– Az összes rémálmoddal? – kérdi Caleb, felcsillanó szemmel. – Az meg hogyan működik? Úgy értem, számítógép generálja a rémálmokat, vagy az ember agya?
– Te jóságos ég! – Lynn a kezeibe temeti az arcát. – Kezdődik.
181. oldal, 17. fejezet (Ciceró, 2013)
Nem ez az első alkalom az életemben, amikor örülök annak, hogy kicsi és jelentéktelen vagyok. Nem vonzom magamra az emberek tekintetét.
71. oldal, 7. fejezet; Ciceró (2013)
Leengedem a fegyvert. Érzem, micsoda erő rejlik abban, ha az ember képes uralni egy tárgyat, amely ilyen nagy rombolásra képes – vagy egyáltalán uralni valamit és pont.
– Csak…hadd hozzalak rendbe, oké?
Néhány másodpercig keresgél a táskájában, azután előhúz egy kis dobozt. Különböző méretű tubusok és tégelyek vannak benne. Felismerem, hogy ez egy sminkkészlet.
– Tisztázzunk valamit! Eljöttél a bátrak központjából, hogy felkészülj a háborúra és…magaddal hoztad a sminktáskádat?
352. oldal
– Micsoda érettségre vall úgy lelépni, hogy a tiéd legyen az utolsó szó.
– Ahogyan az is, hogy gyanúsnak találod valakinek a tervét, csak mert egy csinos lány az illető. Szerintem kvittek vagyunk.
239. oldal
Tudom, hogy nem akarok meghalni, és az én esetemben ez is valami – több, mint amit néhány héttel ezelőtt elmondhattam volna magamról.
124. oldal