Basa személy

Megtanulta azt is, hogyan kell elkerülnie az ember útját, akit nem ismert ugyan, de félt tőle.

38. oldal

Arra nem emlékezett, mi történt, miért is kellett árkon-bokron keresztül átverekedni magukat, mert csak loholt riadtan szülei nyomában, és ennek a menekülésnek minden pillanata élénken tudatába vésődött.
Basának hívták, és atyja és anyja féltő gonddal, nagy alapossággal okították az elvadult kutyák rideg és kegyetlen életére.
Mert, emberi fogalom szerint, úgy mondanánk, kóbor ebek voltak, számkivetettek, üldözöttek és megbélyegzettek.

9. oldal

Zavarta társainak ottléte, kedve szerint magára hagyta volna őket, és mégsem tette, önmagának sem tudta megmagyarázni, miért. Az egymagában töltött évek morddá tették, sosem gondolt vele, hogy bármit is szégyellene megcselekedni, és itt mégsem talált önmagában annyi erőt, hogy elzavarja a két esetlent maga mellől. Pedig zavarják a nyugalmát, és mégis kedvesek. Kedvesek? Igen, bár a szót Basa nem értette ( nem is kereste értelmét ), a vonzalom és fűződés lánca beburkolta, odabilincselte őt Pletykához és Csahoshoz.

45. oldal