Bardo személy

…Találtunk egy remek fogadót, imádni fogod!
-Fogadót? Itt?
-Na, jó, kicsit túloztam. Egy düledező romot, ahol szobák is vannak. Patkányokkal és halott személyzettel. Elbűvölő..

112. oldal

– Sellők? – vonta fel a szemöldökét a Sötét Angyal, és megdörzsölte borostás állát.
– Gyilkos sellők – helyesbített Szilaj.
– Nos, ez igazán bájosan hangzik – dörmögött Bardo. – Nem úgy van, hogy csak énekelnek és szerelmeskedni szeretnének? – vigyorodott el kajánul. – Azt csak túlélnénk valahogy!
[…]
– A sellők vérszomjasak. Ha nem tudják behálózni és szeretkezésre bírni az áldozatukat, dühöngő óriásmurénákká válnak, és darabokra szaggatják a tóba tévedőket.
– És ha azok szeretkeznek velük? – próbálkozott tovább Bardo, mire Machiel kuncogni kezdett.
– A szeretkezés után ugyanúgy széttépik alkalmi szeretőiket.
[…]
– Elmebeteg szajhák – morgott a szőke angyal. – Már nincs is kedvem hozzájuk.

– Ugyan, tesó. Tudod, hogy én minden nőt szeretek – vigyorodott el a szőke angyal. – Elképzelhetetlennek tartom, hogy valaha is lecövekeljek egyetlen mellett.
– Ezt én is így gondoltam, most mégis nevetségesen hangzik. Ha tucatjával ostromolnának, akkor sem kellenének.
Bardo felröhögött.
– Hát, én bírom az ostromot.

32. oldal

– Én nem bánok semmit. Nem sajnálom azokat, akiket megöltem.
Sophiel szomorkásan elmosolyodott.
– Nem baj. Idővel talán majd másképp fogod látni a dolgokat.
– Csalódtál bennem?
– Nem. Harcosnak születtél, harcosként élsz. Természetes, hogy így gondolkozol. Idővel majd tisztábban látod dolgokat, és könyörületesebb leszel. Sosem késő jobbá válni.
– Vigyázz, barátom – szólt közbe vigyorogva Bardo, miközben barátságosan vállon veregette a vikinget –, mert a végén azon kapod magad, hogy terítőket hímzel a nőkkel, és kekszet sütögetsz a fogadóban…

85-86. oldal

38. oldal, 2. fejezet - Szent Kereszt rejtekén

– Átlátsz a ködön? – lökte vállon Bardo barátságosan, és a szemében komisz fény csillant.
– Nem – sóhajtott fel Elijah. – Flammeustól kaptam valamit, ami segít a tájékozódásban.
Azzal a köpenye zsebéből előhúzott egy fura, rövid szárú kanalat.
– Ez valami vicc? – szólt közbe rosszallóan Ramodiel. – Egy kanállal fogunk tájékozódni?

– Szerelmes beléd a szerencsétlen, nem tehet róla.
– Ennyi idő alatt igazán elfelejthetett volna.
– Elijah, a nők másképp működnek, mint mi. A szerelmük pedig, ha nem teljesülhet be, gyűlöletbe csap át.

– Miért hagytad, hogy felkeljen? – Ariel mérges volt.
– Mert aztán neki pont meg lehet mondani, hogy mit tehet, és mit nem! – hőbörgött Bardo.