Bardo személy
Idézetek
– Menten meghalok… – motyogta Bardo.
A lány elnevette magát.
– Hoppá, te lennél az a szőke, jóképű angyal, aki nekem való?
– Ne mondd, hogy hallottad, amit mondtam….
– Mindenki hallotta. Tőletek zeng a Mennyország.
Az angyalok összenéztek.
– De jó értelemben vagy rosszban? – kérdezte Ramodiel.
– Mit súg a szíved?
– Hogy egyre nagyobb szarban vagyunk.
248. oldal
Az angyalok megálltak, és némán olvasták végig a borostyánnal befutott sírkövekbe vésett neveket: Gabriel, Sophiel, Elijah, Bardo, Ramodiel, Lamachael, Ariel, Uriel.
[…]
– Még sosem volt saját sírom, de szavamra, barátom, igazán tetszik! Nahát, angyalszárny is van rajta!
24. oldal
– Ezt komolyan mondod?
– Semmit sem mond komolyan – szólt a Bardo mellett fekvő Sophiel, és elhúzódott a szőke angyaltól, amikor az játékosan elkapta.
– Elfenekellek, ha rossz híremet kelted!
– Ez nem rossz hír, ez az igazság. Erik, ne hallgass rá!
– Hercegnőm, aludj inkább, mert még be talállak dobni a vízbe.
Sophiel kuncogott, majd hirtelen letépte Bardoról a takaróját.
– No, most véged van! – hördült fel a szőke angyal, és a lány felé kapott, ám az elgördült mellőle, és a hajó vége felé kúszott. Bardo azonban gyorsabb volt nála, elkapta a lábát és magához rántotta. Az angyallány annyira nevetett, hogy védekezni sem tudott, ám amikor a nagydarab angyal a karjába vette, és a hajó oldalánál a víz fölé emelte, elhallgatott. – Szóval? Milyen is vagyok? – kérdezte lassan.
– Édes, mint a bor, vidám, mint a táncot járó pipafüstkarikák és vonzó, mint Thor, Odin szépséges, szőke királyi sarja.
– Óóó. Pedig esküszöm, be akartalak dobni…
– Utána repültél volna – dörmögte a hajó végéből Elijah.
– Csodaszép az a lány. Nálatok minden nő gyönyörű – sóhajtott fel Erik. – Nem bánnám, ha valamelyik végre belém szeretne…
– Azt lesheted – heherészett Bardo. – Sophiel Elijaht szereti, a pöttöm lány kezelhetetlen, Muriel pedig azt sem tudja, mi a szerelem.
– Akkor kettejüknél még van esélyem…