Bakacsinerdő helyszín

J. R. R. Tolkien: A hobbit
J. R. R. Tolkien: A szilmarilok

Idézetek

jancsibohi P>!

Amikor az első árnyak megjelentek a Bakacsinerdőben, akkor jelentek meg Középföldén az istarok is, akiket az emberek varázslóknak neveztek. Akkoriban senki sem tudta, honnan jöttek, csupán Círdan Szürkerévben, s ő is csak Elrondnak és Galadrielnak árulta el, hogy a tengeren túlról. Ám később a tündék beszélni kezdték, hogy a Nyugat Urai küldték őket, hogy szembeszálljanak Sauron hatalmával, ha ismét fölbukkan, s hogy a tündéket meg az embereket és minden élőt, aki jót akar, hősi tettekre buzdítsák. Öreg, ám friss emberek alakjában jöttek, és az évek során alig változtak, csak lassan öregedtek, pedig nagy gondok nyugodtak a vállaikon; nagy volt a bölcsességük s a szellemük és a kezük hatalma. Sokat jártak a tündék és az emberek között, de tanácskoztak állatokkal és madarakkal is, és Középfölde népei sok nevet adtak nekik, mert az igazi nevüket nem árulták el. Közülük a legjelesebbekre a tündék a Mithrandir és a Curunír nevet adták, de az északi emberek Gandalf és Saruman néven ismerték őket. Curunír volt az idősebb, s ő érkezett először, utána pedig Mithrandir és Radagast, aztán a többi istarok, akik középfölde keleti vidékeire mentek, s nem szerepelnek ezekben a regékben. Radagast az állatok és a madarak barátja volt, Curunír pedig főként az emberek között forgott, ékesen beszélt, s járatos volt mindenfajta mívességben. Mithrandir állt legközelebb Elrondhoz és a tündékhez. Sokat kóborolt északon és nyugaton, de sehol sem telepedett meg; Curunír pedig bejárta keletet, s miután visszatért, Orthanc csúcsán lakott, Vasudvard gyűrűjében, amelyet a númenóriak raktak hatalmuk fénykorában.

392. oldal, A gyűrűkről és a harmadkorról (Európa, 2012)

Életveszélyes_és_Tilos>!

A Bakacsin-erdőben, néhány mérföldnyire annak keleti szélétől, egy nagy barlangban lakott ebben az időben a legnagyobb királyuk.

167. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bakacsinerdő · Thranduil