Badacsony helyszín
A Badacsony a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, amely a Balaton két öble között magasodik. A nagyjából kör alakú hegy kerülete 11 km. Oldalát 280 méteres magasságig – szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas – különféle laza üledékek borítják, efelett szürke bazaltsziklák és kőfolyások bukkannak elő az erdő sűrűjéből.
Keletkezéstörténete a medence többi tanúhegyével közös: a kb. 11 millió évvel ezelőtt beltengerré záródó és kiédesedő Pannon-tenger lerakódott üledéke felett mintegy 4,5 millió évvel ezelőtt megindult vulkanikus tevékenység alkotta bazaltalakzatokból alakultak e hegyeink, amikor az őket körülvevő üledéket az erózió elhordta.
A vulkanikus eredet alapvetően befolyásolja a hegy növényvilágát, ugyanis a napsütéstől jobban felmelegedő sötétebb kőzetek miatt mikroklímája – főleg a délies kitettségű meredek sziklafalakon – környezetéénél enyhébb, így intrazonális társulásoknak, szubmediterrán fajoknak is kedvez. Emellett a hegyoldal elváló, és kőfolyásokban, kőtengerekben elterülő bazalttörmelékén különféle törmeléklejtő-társulások telepedtek meg. Az élőhelyek ezen változatossága a növényzet kimagasló fajgazdagságát eredményezte.
A hegyről páratlan a panoráma a Balaton déli partján fekvő Fonyódra, illetve észak felé a Tapolcai-medencére, emellett turisztikai jelentőségét emeli hagyományos borvidéke és a Balaton partjának közelsége. A hegyen áthalad az Országos Kéktúra Balaton-felvidéki szakasza és a Balaton-felvidéki Kéktúra, a hegyen Kuruc-út néven tematikus tanösvény vezet.
Idézetek
A badacsonyi kilátóhoz vezető tanösvényen
ötödmagunkkal a házasságról beszélgettünk,
attól tartok, kicsit meg is sértődtél, amikor
állóvízhez hasonlítottam, pedig alattunk,
ameddig a szem ellát, fenségesen
és hétköznapin terült el a Balaton,
partján termékeny borvidék és tanúhegyek.
(első mondat)
Elfutott a színház barna-fehér kockatömbje előtt, majd keresztül a zölden pompázó kastélyparkon. Orrát megcsapta a bódító virágillat, ahogy elhaladt a kastély odalában húzódó rózsakert mellett, amiről egyes források szerint a város a nevét kapta. Egy másik hiedelem szerint viszont a Badacsonyban található bazalttömbről nevezték el Rózsakőt. Ben még a legendát is ismerte, ami a sziklához kapcsolódik: „Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek.”
5. fejezet
Örök téma
Az alkonyi nap köszörűkövén
szikrázik még a Badacsony, de már
közel a perc, melynek vezényszavára
a környék fecskéi seregbe gyűlnek
s elkezdődik a gyönyörű gyakorlat.
Nem lepkét, legyet, szúnyogot kutatnak
a lég repedéseiben: az ősi
huzalt keresik, mit két óriás csőr
tart kifeszítve hegyek, tengerek
s a csillagok porában matató
emberi értelem fölött.
S elindulnak. Miként százezer éve.
Miként tavaly. A boldogtalanok,
kiknek hazát, s eleséget a
nyár ad csupán, kik csuszamló szelekben,
déli tűzvészben és a záporok
szögesdrótjai között menekülnek
a véreres szemű évszak elől.
Nem így a táj. A tó s fák radarja
ha jelzi is már a messzi telet,
most vetkezik, öltözik igazán csak
kert és hegyoldal, most próbálja föl
a színeket, miket lábukhoz hordott
kétszáz s nehány hajnal és alkonyat –
s egy ág se int a távozók után.
S hogy ők visszanéznek-e csak egyszer is?
Ki tudja azt.
362. oldal
Zelk Zoltán: Este a kútban Versek 1925–1963
Balatonvidéki kirándulásainak egyik legszebb és legnépszerűbb célpontja Badacsony. A dolgozók tízezrei keresik fel évente. A nyári idényben valósággal ontják a vonatok és a hajók a sok-sok kirándulót. Badacsony varázsát az is indokolja, hogy a Balatonvidék legmagasabb hegye, közvetlenül a tó partján fekszik és kitűnő sétaútjai vannak. No meg, valljuk be, az is, hogy itt terem a híres „badacsonyi” sokféle kitűnő fajtája.
Előszó
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Tyihihú, rókaprém
más is kurva, nemcsak én.
Nem, Laci. Nem mindenki.
Voltak köztes lények,
voltak igazak is,
meg olyanok is,
akiknek igazuk akaródzott lenni,
igazhatnékuk volt.
Nem, Laci, én nem akartam,
amire te
rámentél,
a józsefattilai sínre.
Odakecmeregni sem. És ha végez
velem szívelégtelenség, tüdővizeny,
vesezsugor, hererák, felfekvés,
hadd ne folytassam – – –
Laci, a Badacsony is
lávatakonyból lett.
Örülök, hogy már nem élsz.
És a drága Margit sem.
J. F. még megvan,
szívós fajta, minden rendsz…
Naívitásod örökre hiányzik.
Hogy ennyire ál. Hogy ilyen naív.
Mintha az ablakon át tükörbe.
N. L. emlékére
Szerencsés múltja, virágzó jelene, ragyogó jövendője van Balatonföldvárnak.
De csak úgy, ha a magyar társadalom egykor egyetlen nemzeti társadalommá alakul át. Ha osztályok, rendek, rangok, felekezetek, pártok, birtokterületek darabokra nem tördelik szét.
Balatonföldvár főrendi fürdő, Siófok zsidó fürdő, Almádi polgári fürdő, Kenese hivatalnokfürdő, Balatonfüred hol papi, hol zsidó fürdő, Badacsony nemesi fürdő, Keszthely vegyes fürdő. És így tovább.
Mi ennek az oka?
Bizonyosan a Balaton vize. Sokan vannak, akik azt hiszik, hogy ez a víz különbséget keres is, talál is, tesz is a különböző rendű, rangú, osztályú és felekezetű emberek bőre között.
Csodálatos tájképi szépség például a Lesence völgye, különösen két állópontról. Az egyik pont ott van, ahol a Keszthelyről napkelet felé vezető út Balatongyörök mellett derékszögben északra fordul. Itt meg kell állani minden ép szemű és ép lelkű emberi lénynek. 1854-ben láttam először ezt a képet. Agyam szédült az első pillanatban, úgy elragadt a vidék művészi bája és fensége. Hátam mögött a Sárkány-erdő a szentmihályhegyi remete kápolnájától föl Sümegig, de ezt e látópontról nem látom. Hanem előttem a szigligeti mély öböl romokban andalgó egykor híres várával; szemközt bezárja a látás határát a méltóságos Badacsony hegye, attól mindig észak felé s mindenütt a látás határán a gulácsi és káptalantóti csúcsok és Csobánc várának hatalmas tömegű bérce, amint dicső hagyományainak ragyogó fényéből felénk világol. A háttérben, a Lesence-völgy északi végén szintén bezárul a kép, Dobos rengetegére alig pillanthatunk, szemünk, lelkünk, minden érzésünk megakad Szent György hegyén, mely ott nyújtózik a látás határán, mint óriássá nőtt hím oroszlán, s mögötte Haláp őskori tűzhányója szépen, simán, módosan, mint nőstény oroszlán, aki bozontos hímjét hallgatag nézi, s közeléből nem távozik. E határok közt középen a völgy folyóival, ereivel, patakjaival, csatornáival s ragyogó jegenyefasoraival – szántók, mezők, hatalmas pázsitok, malmok, tanyák s a legelőkön nyüzsgő gulyák és juhnyájak. A tornyok és falvak s hajlék díszítette szőlők a hegyek oldalán és lábain mindenütt a látás határain, a ragyogó kép szélein.
Nem úgy volt ez régen Balatonfüreden! Amikor még a Balatonnak ez volt egyetlen fürdőhelye.
Negyedszázad előtt még nem volt Siófok, nem volt Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód. Mind e gyönyörű fürdőhelyek sivatag partok voltak, s idegen közönséget nem ismertek. Egy-két úriember szegényes deszkaviskóban ugyan mindenütt fürdött, s négy-öt vasárnapon a közeli falvak lakossága oda vonult kocsikon egyszer megfürödni: de aztán ebből állott az egész.
Holt tenger volt a Balaton, s még zarándokok se látogatták. Csak Balatonfüred állott és Keszthely, s kissé távolabb a Hévíz. Ez se régóta.
Negyedszázad előtt még nem volt Siófok, nem volt Kenese, Almádi, Alsóörs, Fülöp, Badacsony, Balatonföldvár, Boglár, Fonyód. Mind e gyönyörű fürdőhelyek sivatag partok voltak, s idegen közönséget nem ismertek.
Az előszó 2. mondata magától Eötvös Károlytól.
Eötvös Károly: Eötvös Károly balatoni utazásai Válogatás Eötvös Károly Utazás a Balaton körül és A balatoni utazás vége című műveiből