!

autizmus fogalom

Benedek István: Aranyketrec
Philip K. Dick: Időugrás a Marson
Donna Williams: Léttelenül
Oliver Sacks: A férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
Christopher Stevens – Nicola Stevens: Egy kisfiú
Elizabeth Moon: A sötét sebessége
Jodi Picoult: Házirend
Norman Doidge: A változó agy
Arthur Fleischmann – Carly Fleischmann: Carly hangja
Kristine Barnett: A szikra
Naoki Higashida: Hát ezért ugrálok
Graeme Simsion: A Rosie projekt
John Elder Robison: Nézz a szemembe, fiam!
Háy János: Hozott lélek
Cecilie Enger: Anyám ajándékai
Rupert Isaacson: Lóháton
Nádas Péter: Világló részletek
Keith Stuart: Kockafiú
Andrew Solomon: Alma a fájától
Daniel Tammet: Kék napon születtem
Robin Cook: Génhiba

Idézetek

>!
Lunemorte MP

Az autista gyerek külön szégyennek számított, mivel a pszichológusok úgy vélték, az állapot a szülők defektusának, általában skizofrén hajlamának eredménye. A tízéves Manfred Steiner még életében egy szót sem szólt. Lábujjhegyen szaladgálva kerülgette az embereket, mintha tárgyak, éles és veszélyes dolgok volnának.

Kapcsolódó szócikkek: autizmus · skizofrénia
>!
stippistop MP

Később kezdtem rájönni, hogy másképp fogom fel az információkat, mint a körülöttem lévő normális gyerekek. Mindig nehezemre esett megérteni, hogy mit mondanak az emberek. Már kisgyerekként is csak egy-két szót értettem egy mondatból, amit valaki mondott nekem. Most már tudom, hogy nem a szavakat nem értettem, hanem az agyam nem tudott közvetlenül a beszélgetésre fókuszálni. Hadd bontsam részleteire neked, hogy kialakuljon a kép a fejedben, mint a CSI-ban, és a többi tévéműsorban. Képzeld el magad egy kávézóban, ahol szemben ül veled egy másik ember. Ő beszélni kezd, és te képes vagy közvetlenül arra figyelni, amit ő mond. Nekem ez így nem megy. Ha a nő, aki letörli az asztalunkat, erőteljes parfümöt visel, akkor az én fókuszom elmozdul. Aztán a mögöttünk lévő asztalnál elhangzó beszélgetés kerül képbe a bal vállam felett. A bal mandzsettám belső oldalát elkezdem le és fel magamhoz dörzsölni. Felfigyelek a kávéfőző suhogó és fütyülő hangjára, amint az más, körülöttem lévő hanggal keveredik. Teljesen lefoglal a látvány, ahogy a kávézó ajtaja kinyílik és becsukódik. Közben már elvesztettem a beszélgetés fonalát, a velem szemben ülő mondandójának nagy részét. Aztán még több illat jön, még magával ragadóbb vizuális információ a kávézóból, még több hanghatás ér, miközben a többi ember beszélget, és aztán azt a szót hallom meg véletlenszerűen, amit a velem szemben ülő mond.

407. oldal

Kapcsolódó szócikkek: autizmus
>!
Shea

(…) az autista gyermek mellett az élet szüntelen versenyfutás az idővel, hogy még többet, még többet, még többet tegyünk.

59. oldal

Kristine Barnett: A szikra Egy anya története a zseninevelésről

Kapcsolódó szócikkek: autizmus · gyermek · idő
>!
gumicukor

Az autizmus darabokra törte az életünket – és családot kovácsolt a szilánkokból.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: autizmus
>!
chhaya

Jacob a hungarocell-golyókkal töltött takaró alá bújik.
– Anyu – szól ki a rejtekéből –, összegyűrte a papírt.
– Tudom, kicsim.
– De ki kell simogatnunk!
– Nem a mi papírunk, hanem az ügyészé. Most már úgy marad.
– De összegyűrte – ismétli Jacob. – Ki kell simogatnunk.

Kapcsolódó szócikkek: autizmus
>!
lzoltán IP

     Annak idején arra gondolt, talán, mert tényleg létezik autizmus. A skizofrénia gyermekkori megnyilvánulása, márpedig a skizofrénia igen gyakori betegség, előbb-utóbb szinte minden családban felbukkan. Egyszerűen azt jelenti, hogy az ember nem tudja kiélni a társadalom által beleplántált ösztönöket. A valóság, amitől a skizofrén elszakad – vagy eleve benne sem volt – az interperszonális élet valósága, az adott kultúráé az adott értékekkel; nem biológiai élet, vagy az örökölt élet bármely formája, hanem tanult élet. Minden részletét azoktól kell elsajátítani, akik körülvesznek, szülőktől és tanároktól, általában utat mutató személyektől… bárkitől, akivel az ember korai évei alatt kapcsolatba kerül.

68. oldal, Öt (Agave Könyvek, 2006)

Kapcsolódó szócikkek: autizmus · skizofrénia
Hirdetés
>!
Kkatja P

    Ami velük történt, emlékeztet valamelyest arra a kezelésre, amely Nadiára, a tüneményes rajztehetséggel megáldott autista gyerekre méretett. Ő szintén annak a terápiás előírásnak lett az áldozata, amely szerint „meg kell találni a benne rejlő, más irányú lehetőségek maximalizálásának módját”. A végeredmény az lett, hogy Nadia elkezdett beszélni – és nem rajzolt soha többé. Nigel Dennis megjegyzi: „Itt állunk egy zsenivel, akiből kivonták a zsenialitást, és akinek nem maradt semmije, csak a mindenre kiterjedő fogyatékossága. Mégis, hogyan kellene vélekednünk egy ilyen különös gyógymódról?”

289. oldal Az ikrek

Kapcsolódó szócikkek: autizmus · gyógyítás · zsenialitás
>!
Khimaira

Olyan autisztikus gyermek művészek, mint Nadia, elméletben nincsenek is. (…) vajon a világ hány Nadiáját veszik semmire vagy hagyják figyelmen kívül, miközben jelentős műveiket összegyűrik és a szemétbe dobják, vagy hányszor fordul elő, hogy az ilyen gyerekeket Joséhoz hasonlóan, egyszerűen merő figyelmetlenségből csodabogárként, elszigetelt, méltánylásra, érdeklődésre nem méltó tehetségként kezelnek? Ám az autisztikus művész vagy (hogy kevésbé emelkedetten fogalmazzunk) az autisztikus képzelőerő korántsem ritkaság. (…)
Az autisztikus emberek, természetüknél fogva, ritkán fogékonyak a külső befolyásra. „Sorsuk” az elszigeteltség, és ennélfogva az eredetiség. „Látásmódjuk” – ha egyáltalán megnyilvánul – belülről fakad, és őseredetinek tűnik. Amint egyre többet látok belőlük, úgy vélem, hogy valami különös, eredeti, teljességgel befelé forduló, a többitől eltérő, furcsa fajként élnek közöttünk.

314. oldal (Az autista művész)

Kapcsolódó szócikkek: autizmus · eredetiség · művész
>!
balagesh IP

Anya ellenben néhány éve sokkal inkább attól félt, ami ezeknek a fiúknak nem adatott meg. Hogy senki sem hallotta meg a szülők segítségkérését, amiért a fiaik nem járhattak iskolába, hogy nem akadt megfelelő otthon a számukra, hogy nem voltak autista gyerekekhez értő szakemberek, akik hittek volna abban, hogy ők is képesek megtanulni valamit. De ami a leginkább felháborította, az némelyik szakember azon kijelentése volt, hogy az autizmus a hideg és elutasító anyák bűne. Hogy egész egyszerűen az anyák tehetnek a gyermekük autizmusáról, mert képtelenek számukra melegséget és meghittséget nyújtani. A dolgozó anyákra ez különösen nagy teherként nehezedett.

118. oldal (15)

Kapcsolódó szócikkek: autizmus
>!
ptagi P

Sir Herbert Oakleyról, a 19. századi edinburghi zenetanárról jegyezték fel, hogy amikor egyszer elvitték egy vidéki birtokra, malacvisítást hallott, mire azonnal felkiáltott:
– Gisz! – Valaki a zongorához rohant: valóban gisz volt.
Hasonlóan spontán és számomra óhatatlanul komikusnak tűnő módon tapasztaltam magam is először az ikrek „természetes” képességét és „természetes” működését. Egy doboz gyufa leesett az asztalukról, és a tartalma kiszóródott a földre.
– 111? – kiáltottak fel mindketten egyszerre …

Kapcsolódó szócikkek: autizmus