Ausztria helyszín

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Szerb Antal: A Pendragon-legenda
Stefan Zweig: Sakknovella
Faludy György: Jegyzetek a kor margójára
Kertész Imre: A száműzött nyelv
Thomas Bernhard: Önéletrajzi írások
Moldova György: Bűn az élet…
Marcello D'Orta: Én, reméljük, megúszom
Wil Huygen – Rien Poortvliet: A manók
Konrad Lorenz: Mentsétek meg a reményt
Moldova György: Árnyék az égen
Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz
Brigitte Hamann: Bécs és Hitler
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata
Brigitte Hamann: Erzsébet királyné
Joseph Goebbels: Napló
Bolesław Prus: A bábu
Patrick Germain: Károly és Zita
Stefan Zweig: A tegnap világa
Jules Verne: Várkastély a Kárpátokban
Thomas Bernhard: Kioltás
George R. R. Martin: Fevre Dream
A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája
Palotás Emil: Kelet-Európa története a 20. század első felében
Honvári János (szerk.): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig
Louis James: Miért nem bírjuk az osztrákokat?
Bács Gyula: Jugoszlávia
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Thomas Bernhard: A színházcsináló
Thomas Bernhard: Egy gyerek megindul
Ember Mária: Bécs
Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció
Kovács Péter: A Hunyadiak kora
Ormos Mária: Padovától Trianonig – 1918–1920
Otto Skorzeny: Kommandós vállalkozásaim
Lénárd Sándor: Apám
Ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás
Vadász Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem – 1789–1914
Sarah Khan: A csokoládé kis könyve
Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora
Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I-III.
Sereg András: Jogod van hozzá!
Gergely András: Magyarország története (1790-1918)
Jude Watson: A síron túl
Ormos Mária: Civitas fidelissima
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés
Szincsák Tibor: 66 szállóige a történelemből
Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv
Alekszandr Szergejevics Puskin: Alekszandr Puskin válogatott költői művei
Tusor András – Sahin-Tóth Gyula: Gasztronómia
Rátóti Benő – Tolnay László: A világ országai
Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?!
Révai Gábor: A kisközösségekről
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
Böszörményi Ede: Az öngyilkosság múltja és jelene
Madas Edit (szerk.): Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez – középkor
Miloš Crnjanski: Örökös vándorlás
Piotr S. Wandycz: A szabadság ára
Bihari Péter: 1914 – A nagy háború száz éve
Andrzej Paczkowski: Fél évszázad Lengyelország történetéből
Koroda Miklós: Kossuth breviárium
Gregor Mayer: A nagy összeesküvés
Timothy Snyder: A vörös herceg
Hernádi Gyula – Gerhard Tötschinger: Bécs Budapest / Wien Budapest 2000
Giedra Radvilavičiūtė: Ma éjjel a falnál alszom
Johannes Sachslehner: Összeomlás
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Pogátsa Zoltán: Magyarország politikai gazdaságtana
Sabatina James: Apám a halálomat akarja
Benkes Mihály – Borsányi György (szerk.): Történelem IV.
Puzsér Róbert – Farkas Attila Márton: Apu azért iszik, mert te sírsz!
Kis-Benedek József: Dzsihadizmus, radikalizmus, terrorizmus
Bánkuti András (szerk.): Az év fotói 2001 / Pictures of the Year 2001
Polgár Ernő: A Szent István parki fák
Svetislav Basara: A merénylet angyala
Anne C. Voorhoeve: Lilly átmegy a falon
Rosa Liksom: Ideglenes
Edith Kneifl: Haláltánc harangszóra
Németh István: A porosz mítosz
Hubert Klimko-Dobrzaniecki: Magány
Egry Gábor (szerk.): Kérdések és válaszok 1918–1919-ről
Alfred Schirokauer: Kis királyok
Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság
Christine Leunens: Cellába zárva
Bán Mór: Vihartépte zászlaink
Afonso Cruz: Festő a mosogató alatt
Dévényi Anna (szerk.) – Forgó András (szerk.) – Gőzsy Zoltán (szerk.): Az abszolutizmus kora
Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma
Steve Berry: A Kaiser hálója
Robert Menasse: The Capital
Miklya Luzsányi Mónika: Mohács özvegye

Idézetek

fióka P>!

Ausztriában Stefan Zweig óta nem változott az időjárás […].

189. oldal, A hőmérséklet Celsiusban, minden más Linzben

Kapcsolódó szócikkek: Ausztria · időjárás · Stefan Zweig
tgorsy>!

Egyelőre még mindig szerencsét kívánhatunk önmagunknak. 1928 és 1989 között, megszakításokkal, 45 év alatt mintegy 24-25 országban jártam, többnyire Nyugaton, és hosszú esztendőket töltöttem Ausztriában, Német- és Franciaországban, Máltán, Angliában, az USA-ban és Kanadában. 1950 óta, mikor a rothadás mindenüvé beütött, nem láttam országot, ahol a nevelés liberális szelleme – a kommunista uralom ellenére – ennyire életben maradt, mint minálunk. Ezen még a szemét tankönyvek sem tudtak változtatni, sem azok a tanárok és akadémikusok, akik eladták magukat.
Sok orvos-, tanár-, mérnök- és biológusnövendéket ismerek. Azt hiszem, egyetlen sincs közöttük, aki a telefonkönyv mellett legfeljebb az Everyman’s Library féltucat, soha ki nem nyitott díszpéldányát tartaná könyvtárában, mint az angliai vagy amerikai orvosok. A kiváló orosz-angol színdarabíró, színész, humanitárius és tréfamester Peter Ustinov írta: „Arra vagyunk ítélve, hogy szellemünk börtönében töltsük el életünket. Bútorozzuk be tehát, tegyük lakályossá szellemünket, amennyire csak lehet.” Örülök, hogy még a közepes nevelésű magyar is pontosan tudja, hogy e szavak mit jelentenek, és örüljünk, hogy – talán a csehekkel és lengyelekkel együtt – még itt tartunk.
A jövendőtől én is nagyon félek, ha már nem is látom meg. A bunkófejű nacionalizmus uszítani tud, verekedni, esetleg gyilkolni is, de a magyarság nevelésügyi gyarapodásához még semmiben sem járult hozzá. A másik oldalon viszont a nyugati pedagógia közeleg és ez a XX. század végén azt jelenti, hogy egy jól bebútorozott villa sokkal többet ér, mint egy jól bebútorozott emberi szellem.

Szellemi bútorok

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Ausztria · Franciaország · Kanada · Málta
6 hozzászólás
JustABookishSoul P>!

A mai napig Németország viseli a háborúért a bűntudatot; de az az igazság, hogy mi voltunk a fenevad hátsó lába, nem pedig a fehér nyúl a szájában. Egy másik népszerű vicc így szólt: Miért olyan erős Ausztria? Mert elhiteti a világgal, hogy Beethoven osztrák volt, Hitler pedig német.

164. oldal

Christine Leunens: Cellába zárva Az eltitkolt béke rabja

Kapcsolódó szócikkek: Ausztria
dorkarolyi>!

– Mondja, uram – kérdezte útközben, kissé zavartan. – Ön ugyebár egy gaz német?
– Nem. Magyar vagyok.
– Magyar?
– Magyar.
– Az mi? az egy nemzet? vagy Maga most kigúnyolja tudatlanságomat?
– Szó sincs róla. Becsületszavamra nemzet.
– És hol laknak azok a magyarok?
– Magyarországban. Ausztria, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia közt.
– Ugyan, kérem… Ezeket az országokat Shakespeare találta ki.
És hatalmas nevetésbe tört ki.

24. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ausztria · Csehszlovákia · Jugoszlávia · Románia
Cneajna P>!

A pereknek elsőként Hollandia vetett véget, aztán Anglia, majd Franciaország és Ausztria után Magyarország, végül Lengyelország, Svájc, Németország is betiltotta a boszorkánypereket. Az egyik legutolsó európai per Lengyelországban, Poznan hercegségben 1793-ban zajlott (bár 1776-tól törvény tiltotta). Feltűnően sokáig tartott a boszorkányüldözés Mexikóban, ahol még 1877-ben is zajlott égetés. A világtól elzártabb területeken, pl. frank Svájcban a XX. század közepéig éltek boszorkányok és az emberek hittek a varázslásaikban.
Szélsőséges esetek még a XX. század második felében is előfordultak, pl. 1976-ban Frankföldön egy Anneliese Michel nevű diáklányból két lelkészével űzette ki a püspök az ördögöket, jelesül Lucifert, Nérót, Hitlert, Júdást és Káint. Később a lelkészeket gondatlanságból elkövetett emberölés vádjával bíróság elé állították.

63. oldal

Zubánics László – Vargáné Katona Mária: Boszorkányok pedig nincsenek?! (A kárpátaljai néphit és a történelmi valóság találkozása)

Kapcsolódó szócikkek: 1793 · 1877 · 1976 · Anglia · Ausztria · Franciaország · Hollandia · Lengyelország · Mexikó · Németország · Svájc
pável>!

Távoli történelmi perspektívából nézve hozzátehetjük, hogy Franz Kafka volt az egyetlen jelentős külföldi, aki ezekben az években Ausztriába jött. Amikor megérkezett, a többi menekültnél is elveszettebb lett. Lengyel zsidó családját a német zsidók lenézték. A csehek is lenézték, mint prágai németet. Már csak meghalni jött Ausztriába, egy szomorú kórházat választott, épp Klosterneuburg mellett. Senki sem vette észre, hogy meghalt.

IV. Bécs

Kapcsolódó szócikkek: Ausztria · Franz Kafka · Klosterneuburg · zsidók
Carmilla >!

Széchenyi István egy londoni sétáján felfigyelt arra, hogy a rendőr az utcán heverő részeghez is bizonyos tisztelettel közeledik, egyszóval: az angol polgárnak jogai vannak. Az élmény ezt a gondolatsort indította el benne: „Lehetsz akármilyen gazdag, Ausztriában semmit sem ér, mert csupán az összeköttetések és megvesztegetések biztosítanak számodra előnyöket. Ebből a szempontból a legszegényebb angol adófizető is emberhez méltóbb életet él, mert nem előnyöket hajkurász, hanem jogai vannak… Az állam akkor jó, ha észre sem veszed, hogy van.”

22. oldal, 1.3 Az emberi jogok (Magyar Közlöny, 2008)

Sereg András: Jogod van hozzá! Állampolgári ismeretek érettségizőknek

Kapcsolódó szócikkek: állam · Ausztria · Széchenyi István
1 hozzászólás
Nazanszkij >!

– Nem lesz háború.
– Hát akkor Ausztria minek fegyverkezik?
– A hatvan millió forintra gondolsz? Be akarja kebelezni Boszniát és Hercegovinát.
Ignacy úr szembogara kitágul.
– Ausztria akarja bekebelezni? – kérdezte. – De minek?
– Minek? – nevetett Wokulski. – Azért, mert Törökország nem akadályozhatja meg benne.
– És Anglia?
– Anglia megkapja az ellenértéket.
– Törökország rovására?
– Természetesen, mindig így van, ha két erős összevész, akkor mindig a harmadik, a gyenge húzza a rövidebbet.
– És az igazság? – kiáltotta Ignacy.
– Az igazság az, hogy az erősek növekednek és szaporodnak, a gyengék meg elpusztulnak. Ha nem így volna, a világ valóságos aggokházává változna, ez pedig igazán nem lenne igazság.

I. kötet, 4. Hazatérés, 37-38. oldal, Kriterion Könyvkiadó, București, 1988

Kapcsolódó szócikkek: Anglia · Ausztria · Bosznia-Hercegovina · Törökország
westh>!

A mi környékünkön a legtöbb erdei manó Csehországban, Szlovákiában, Ausztriában, Romániában él – 100 hektáronként maximum 10 fő – , de Magyarországon is vannak néhányan Kismaros és Zebegény fölött a hegyekben, valamint a Balatontól délnyugatra, szintén a hegyek között.

10. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Ausztria · Csehország · Románia · Szlovákia · Zebegény
5 hozzászólás
Cicu>!

Németországban és Ausztriában a húsvéti díszítéseknek sokkal nagyobb a hagyománya, mint nálunk, s a kirakatok is látványosabbak. Számos olyan eszközt, dísztárgyat árulnak, amely az otthoni ünnep fényét is emelheti. Ilyenek a kis háncskoszorúk, amelyek fali díszként vagy nyuszifészekként szolgálhatnak, a papírmasé, üveg-, műanyag tojások a nálunk is kapható csokoládétojások mellett.

Napjaink húsvétja

Kapcsolódó szócikkek: Ausztria · Németország
3 hozzászólás