átváltozás, metamorfózis szómagyarázat
A metamorfózis a latin közvetítésével a görög nyelvből (μεταμόρφωσις (μετα-, meta-, változás + μορφή, morfé, forma) átvett szavunk. Jelentése: átalakulás egyik formából a másikba, átváltozás, alakváltoztatás, formaváltoztatás.
Bővebben itt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Metamorf%C3%B3zis_%28egy%…
Idézetek
10.
Ez a porszem a varázsló.
Mikor más megváltozik
ő átbucskázik fején: virág
illan. Ez a maghéj a varázsló.
küszöbön él, űzetik, ő bucskáz
fején át: virág illan. Ez nem fagy
– madárhideg, áttörve önmagán
bucskáz: virág illan. Gyűrű
a keze szárán – hangyanászhoz
pusmogás: virág illan.
30. oldal, Mesék a vándorlás korából
Kovács Gáborján: Ószirmi költészet Hexerich von Kelchblatt gyűjtéséből
Metamorfózis
Csontjairól a húst az utolsó cafatig
Letisztogatta rég szorgos férgek serege.
Mindez semmi ahhoz képest, mit képzelet, s idő művelt alakjával. Aki volt, végleg elveszett.
[39.]
[…] Így hát énekelni és táncolni kezdtek [Vadász és Jaguárszarvas].
Az Alvilágiak mind összegyűltek.
Leültek, nézték, ők pedig mindent eltáncoltak, a menyét, a kuvik, a tatu táncát.
És a nagyúr így szólt hozzájuk:
– Áldozzátok fel a kutyámat, és keltsétek újra életre – mondta nekik.
– Jól van – mondták.
Feláldozták a kutyát, és életre keltették.
És a kutya, amikor újra életre keltették, igazán boldog volt.
Élvezettel csóválta a farkát, mikor életre keltették.
Ekkor a nagyúr így szólt hozzájuk:
– Most égessétek fel a házamat.
Ekkor felgyújtották a nagyúr házát.
Valamennyi úr ott ült a házban, de nem égett le.
A ház egyszerre ismét ép lett.
Egyetlen tárgy sem pusztult el Egyhalál házában.
És ámuldozott minden úr. Bármit táncoltak, minden nagyon tetszett nekik.
Ezután a nagyúr így szólt hozzájuk:
– Most öljetek meg egy embert, áldozzátok fel, de ne engedjétek meghalni – mondta nekik.
– Jól van – felelték.
Fogtak egy embert, feláldozták, szívét azonnal kitépték és az urak elé tették, azok pedig, Egyhalál és Héthalál, csodálták őket.
Ezután egy pillanat alatt életre keltették az embert, és annak szíve megtelt örömmel, mikor életre kelt.
Az urak pedig el voltak bűvölve.
– Most pedig áldozzátok fel magatokat, hadd lássuk.
– Valóban nagyon élvezzük táncaitokat – ismételgették az urak.
– Jól van, urak – felelték.
És feláldozták magukat. Jaguárszarvas feláldozta Vadászt.
Minden részét kiszedte, levágta karját és lábát.
Feje elvált és odébb gurult.
Kitépte a melléből a szívét, és az széthasadt.
Az Alvilág urai megmámorosodtak a látványtól.
De ekkor csak Jaguárszarvas tudott táncolni.
– Kelj fel – mondta, és Vadász abban a pillanatban életre kelt.
Nagyon boldogok voltak, és boldogok voltak az urak is, mert a mutatvány sikerült.
[40.]
És ekkor Vadász és Jaguárszarvas táncaitól vágyakozással és kétségbeeséssel telt meg a szívük.
És Egyhalál és Héthalál parancsot adott:
– Velünk tegyétek meg! Minket áldozzatok fel! – mondták.
– Minket áldozzatok fel, ugyanúgy – mondta Egyhalál és Héthalál Vadásznak és Jaguárszarvasnak.
– Jól van. Életre keltünk. Ti nem a Halál vagytok? Szórakoztatunk titeket, és tudjuk, hogy ti vagytok az általatok nemzett gyerekek uralkodói – mondták az uraknak.
Előbb Egyhalált áldozták fel, aki az Alvilág uralkodója és az urak ura volt.
És amikor Egyhalál halott volt, Héthalál következett.
De nem keltették őket életre.
Az Alvilágiak pedig elmenekültek.
Ott látták halott uraikat. Az ifjak pedig lyukakat fúrtak beléjük, míg csak telis-tele nem lettek lyukakkal.
Pusztán azért, hogy megalázzák őket.
Egy pillanat alatt megölték az egyik uralkodót és nem keltették újra életre.
A másik nagyúr pedig mélyen meghajolt, amikor a táncosok elé járult.
Nem egyezett bele és nem törődött bele.
– Könyörüljetek rajtam – mondta, mikor magához tért.
Végül összes fiaikat és nemzett gyermekeiket egy nagy szakadékba küldték.
Egyetlen tömegként préselődtek össze a keskeny szakadékban, ahová összezsúfolták őket.
És hangyák tömegével találkoztak ott, hangyák valóságos áradatával.
Így aztán kijöttek onnan. Meghajoltak, és mind megadták magukat.
Megalázkodtak, és adófizetővé lettek.
Így győzték le az alvilág urait.
Igazi csoda volt, és csak átváltozásukkal tudták az ifjak ezt véghezvinni.
Ekkor az ifjak megnevezték magukat.
És kikiáltották diadalukat az Alvilág népei előtt.
82-85. oldal (Helikon, 1984)
Popol Vuh 98% A maja-kicse indiánok szent könyve
6.
Átváltozni vajon mit jelent? Istenből állatba,
kitérőt sem téve az emberi élet felé. Átváltozni,
testet cserélni, és mit még, vajon tiszta öröm,
ahogy megszabadulni a fogságból, egy halálos
betegségből nem egyértelműen az? Vissza lehet-e
térni ilyen felszabadulás után az élethez? Másik
testbe lépni, egy állatéba, kitérőt sem téve az emberi
élet felé: hogyan és mitől terem ott egy ember
kezében a fejsze, hirtelen, mint egy villámcsapás,
hogy a beléfagyott tengert feltörje? Kitalál egy istent,
aki rinocérosszá változott? Vagy talál magának
egy rinocéroszt, hogy benne istenét lássa?
12. oldal
– Hej – sóhajtott a legidősebb varjú –, most még nem mehetünk veled, amíg az átok alól fel nem szabadulunk. Eredj haza te magad, édes húgom, s mondd meg az édesanyánknak, hogyha a hüvelykujját felhasítja, s kifolyó piros vérével tizenkét inget s gatyát varr nekünk, csak úgy szabadulhatunk fel az átok alól, akkor ismét fiúkká változunk. Mondd meg azt is, hogy amíg varr, senkinek egy szót se szóljon, máskülönben kárba megy keserves-kínos munkája.
64. oldal, A tizenkét varjú
Hát itt a megoldás.
Itt a megoldás, amitől megváltozhat végre minden.
Ez lehet az én metamorfózis-történetem, mint Ovidius vagy Kafka Átváltozásai, vagy mint Hans Christian Andersen Rút kiskacsája, vagy a Hamupipőke (aminek Rhodipisz volt az eredeti címe, és Görögországban íródott Kr. e. 1-ben, hogy egész pontos legyek). Én lehetnék a jól ismert hernyó, aki pillangóvá változik; az ebihal, akiből béka lesz. Vagy a lárva, ami szitakötővé változik (bár ez csak egy fél metamorfózis, de – szerintem – akkor is érdemes megemlíteni).
A modellkedéstől átváltozhatok. És akkor már nem Harriet Manners lennék, a stréber geek. Akit mindenki utál, mellőz, megaláz. Hanem… valaki más. Valaki egész más. Valaki menő.
22. fejezet
