Atticus O’Sullivan személy
Idézetek
– Szóval, mi történik, ha megjelensz ott, Leif? Talán minden déli vámpír tudja, hogy nézel ki, és a koporsóik belsejét a te posztereid borítják? Sivcsizni kezdenek és autogramot kérnek?
– Hogyan? Mit mondtál? Mit kezdenek el csinálni?
– Azt mondtam, sivcsizni.
– Ismeretlen előttem ez az ige.
93. oldal, 8. fejezet
Felejtsd el! Inkább figyelj! Ha megissza a teát, egészen biztosan előrukkol valamivel. Azt akarja, hogy a szerződésünk végleg megköttessen, mielőtt kiböki.
„Akkor add vissza a csekkjét, és küldd haza! Nem vagyunk társak a boszorkányjátékaiban! Ezeknek csak te kellesz, meg a kiskutyád!”
Tudtam, hogy nem szabadna megnézned az Óz, a csodák csodáját.
„Toto nem érdemelte meg azt a traumát. Olyan aprócska volt.”
95. oldal, 8. fejezet
– Mi az a PR-os?
– Olyasmi, mint a vén görög szofisták, akik addig játszottak a szavakkal, amíg el nem hitted, hogy a fent az lent van. A PR-osokat azért fizetik, hogy elhitessék az emberrel, hogy egy rakás szar a talajtermékenységre fordított befektetés. Professzionális hazudozók.
– Á! – Manannan arckifejezése megvilágosodott. – Politikusok?
– Nem, okosabbak, és kevésbé pitiánerek. Ők adnak tanácsot a politikusoknak.
64. oldal
– Hé, haver, van orvosi marihuánád?
– Nincs, sajnálom. – Ezek az alakok mindig megtalálnak.
– Nem nekem kellenne, esküszöm, hanem a nagyanyámnak.
– Talán majd a jövő héten.
– Tényleg?
– Nem.
146. oldal
– Áruld el, kérlek, mi vett rá, hogy meglátogass egy öreg druidát, aki oly régóta bujkál a földön?
– Aenghus Óg tudja, hogy itt vagy.
– Hallottam már róla – feleltem nyugodt hangon. – Morrigantől.
– Ah, meglátogatott? A Fir Bolgok is úton vannak.
– Tudom.
Flidais felkapta a fejét. Csodálkozott, milyen nyugodt vagyok.
– Talán arról is hallottál, hogy Bres hamarosan ideér?
Ez volt az a pillanat, amikor a turmixomat a virágágyásba köptem, mire Oberon riadtan nézett rám.
– Nem, úgy látom, ezt még nem hallottad.
41-42. oldal, 4. fejezet
– Hajlandó lennél erre megesküdni is? – kérdezte Leif.
– Haver, tőlem még a kisujjunkat is összefűzhetjük!
– Tessék?
– Esküszöm. Csak gyere el értem a denevérmobiloddal!
Leif tiltakozva a telefonba fújt:
– Soha nem változom denevérré, ahogy egyik vámpír sem. Mr. Stoker agymenése néha határozottan fárasztóvá kezd válni.
– Ha ezt túléljük, Leif, esküszöm, kapsz tőlem néhány rohadt képregényt!
253. oldal, 22. fejezet
„Ha itt mindenki álneveken futkos, nekem is sürgősen kell egy” – gondolkozott hangosan Oberon. […]
„Engem Tökkelröttyentőként mutass be, Atticus! De el ne röhögd!”
42. oldal
Akkor verjük be a szunyát! Ez az utolsó éjszakánk itt – mondtam, amikor becsuktam a vámpír után az ajtót.
„Benne vagyok! megnézhetünk még egy utolsó filmet előtte?”
Rendben haver. Mi legyen az?
„Szerintem a Testvérbosszú, mert abban az írek győznek. És a macska is csúnyán végzi… Ez a film pozitív visszacsatolás a világképemnek, és megerősítve érzem magam tőle.”
97. oldal 8. fejezet