Atráskó személy
Idézetek
Minden jó mesében eljön egy pillanat, amikor a hősnek fel kell kutatnia valamit. Iván cárevics az örök ifjúság almájáért indul útnak, Bilbo a törpék csapatának kíséretében a sárkány kincseit akarja meglelni. Harry Potter a Titkok Kamráját keresi. Atraskó Fantázia határait kutatja.
Ezek a kalandok, amelyek annyira elszórakoztatják a tétlen közönséget, magának az útra kényszerítettnek egyáltalán nincsenek kedvére! Iván szívesebben töltené az időt a szénapadláson egy pirospozsgás cselédlánnyal. Bilbo rágyújtana a hobbitok illatos dohányával megtömött pipájára.; Harry Potter kamaszkomplexusait szublimálva söprűn röpködne; Atrasko pedig bíbor bölényekre vadászna. De megkapták a parancsot: a cár atyuska kiűzi udvarából, a zord törpék szőrös lábánál fogva elrángatják, a gonosz baziliszkusz bekúszik az odújába, a Semmi módszeresen pusztítja Fantáziát. A hősnek nincs más választása, így hát útra kel.
193. oldal
– De hát mi történt veletek? – érdeklődött Atráskó.
– A megsemmisülés egyre jobban terjed – nyögte az első –, állandóan növekszik és napról napra több lesz – már amennyire a semmiről azt mondhatjuk, hogy több. Mindenki még idejében elmenekült a Zengerdőből, de mi nem akartuk az otthonunkat elhagyni. Álmunkban lepett meg a baj, és ezt tette velünk, amit most magad előtt látsz.
– Nagyon fáj? – kérdezte Atráskó.
– Nem – válaszolt a másik kéregrém, a lyukas mellű –, az ember nem érez semmit. Csak éppen hiányzik valamije. És minden nap többje hiányzik annak, akit a baj megtámadott. Hamarosan nem marad belőlünk semmi.
3. fejezet - A vénséges Morla
– Miért vagy olyan gonosz? – kérdezte Atráskó.
– Nektek volt saját világotok – mondta Gomor sötéten –, de nekem nem.
153. oldal
Végül ide vetődtem… Nem sikerült teljesítenem a feladatot… De neki sem sikerült, mert Fantázia tönkremegy! A fiú neve egyébként Atráskó.
Gomor felemelte a fejét. A fiú egy lépést tett hátrafelé és kiegyenesedett.
– Én vagyok – mondta –, én vagyok Atráskó.
Rángás futott végig a farkasember lesoványodott testén.
Megismétlődve mind erősebbé és erősebbé vált. Ezután rekedt köhögésféle tört fel a torkából, egyre hangosabban és zörgőbb lett és olyan ordítássá fokozódott, hogy a házak falai visszhangoztak tőle. A farkasember nevetett!
A legszörnyűbb hang volt, amit Atráskó valaha is hallott és soha többé nem hallott ehhez hasonlót.
154. oldal