aszkézis fogalom
Idézetek
A keresztény vallásban ténylegesen kifejlődtek az aszkézis bizonyos abnormális formái, amelyek alapvető tartalma egyfajta mazochizmus, a mégis-sóvárgott dolgokról való szenvedélyes és fájdalmas lemondás volt – a cél világos elképzelése és bármiféle „technikai" szándék nélkül.
59. oldal
A katolikus aszkétika pedig sohasem tanított bennünket arra, hogy azon az alapon utasítsuk vissza a föld javait, mintha azok a gonosztól valók volnának. Ellenkezőleg, mi vagyunk a gonoszok. Az étel Isten adománya, a bor Isten áldása, azonban az emberek állatokká lesznek, gondolkodás nélkül falnak és isznak, úgy, hogy az Ég leggyönyörűbb ajándéka, az értelem is elhomályosodik.
Az aszkézis olyan, mint egy palást: az anyagát arroganciából, a bélését irigységből szőtték és a melankólia fonalával varrták (Rabbi Nahum). Baal Shem, az alapító másként közelít – Ő azért tekinti vesztett poziciónak az önsanyargatást, mert a test gyötrése egyben a lélek gyötrése is… És tudhatunk-e, vajon képesek lehetünk-e sanyarú lélekkel szeretni?
57. oldal
Hankiss Ágnes: Csak az élet (scientia profana)
Lawrence aszkéta. S ez az, ami benne fontos. Aszkézis görögül tudatos és begyakorlott fegyelmet jelent. Van szellemi, van lelki, van munkaaszkézis, van a szeretetnek aszkézise, aszerint, hogy ki hol fegyelmezi magát tudatosan: munkában, gondolkozásban, szellemben, morálban. Minden aszkézis a jóga egy eleme: állandó és tudatos gyakorlat.
93. oldal
Az nem baj, ha szóba hozza a Rádió, hogy a szerelem nálunk nem elég kulturált. A baj az, hogy ugyanez a Rádió nem tanít lemondásra, aszkézisre, amely minden szellemi lényegű valóságnak szülőanyja. A hedonista életszemlélet a megsemmisülésbe rohasztja az egyént, míg az aszkézis – materiális alapokon is – a magasba emel.
174. oldal, Levelek A szerelmi élet kultúrája című műsorról (Medicina, 1982)
[A gnosztikus tanító Baszilidész] Egy hihetetlenül bonyolult ezoterikus rendszert dolgozott ki. Eszerint a földet 365 égbolt veszi körül (azért épp ennyi, mert 365 nap van egy évben). A 365 égbolt urát Abraxasnak vagy Abrasaxnak hívják, amely név a görög számmisztika szerint 365-öt tesz ki. A legalsó égboltot lakó angyalok – akik teljesen jelentéktelen alakok az égi hierarchiában – formálták meg a földet, és mindent, ami azon található. Az angyalok vezetője az, akit sokan az Ószövetség Isteneként tisztelnek.
Krisztus azért szállt alá, hogy kiszabadítson minket visszatetsző és lealacsonyító szolgaságunkból, és mint Baszilidész folytatja, Krisztus valójában nem szenvedett a keresztfán, hanem helyet cserélt Cirenei Simonnal (Lukács szerint ő segített Krisztusnak vinni a keresztet), majd félreállt, és kigúnyolta az esztelen sokaságot, amely hitt a világ valóságosságában – miközben szerencsétlen Simon meghalt helyette. Baszilidész azt hangoztatta, hogy bárki, aki továbbra is ragaszkodik Krisztus kereszthalálához, az még mindig a világ alacsonyabb rendű urainak a szolgaságában vergődik.
A többi gnosztikushoz hasonlóan Baszilidész sem tartotta sokra a testet. Már egészen korán, Tamás evangéliumában is felfedezhetjük ezt a tendenciát, amikor Jézus így szól: »Nyomorult az a test, mely másik testen függ, és a lélek, mely e kettőtől függ.« (Tamás evangéliuma, 87) A gnosztikusok általánosan hitték, hogy az anyagi világ csak hitvány alkotás, így az emberi testet is lenézték. A legtöbbjüket ez a felfogás vezette el az aszkézishez. Lemondtak a húsevésről és tartózkodtak a nemi élettől, hogy kiirtsák magukból a testi vágyakat. De néhányan – Baszilidészt is beleértve – éppenséggel az ellenkező konklúzióra jutottak: mivel a test jobbára értéktelen, alig lényeges, hogy mi történik vele.[…]
Baszilidész személye némi rokonságot mutat a sztoikusokkal. A sztoicizmus hajdani filozófiai iskolája arra buzdította a tagjait, hogy filozófiai értelemben vett szenvtelenséggel viseltessenek az élet iránt. Néhány gnosztikus még ennél is tovább ment, és az antinomizmus szószólójaként lépett fel. Ez a teória lényegében azt állítja, hogy a szabályok nem számítanak. Mert ha egy olyan illúzióvilágban élünk, amelyet egy másodrangú isten teremtett, akkor bármit megengedhetünk magunknak, ami jólesik.
45-46. oldal, 1. fejezet - Kik voltak a gnosztikusok?