Arya Stark személy
Idézetek
– Nézd a címert a köpenyén! – mondta Jon.
Arya odanézett. A herceg párnázott köpenyét hímzett pajzs díszítette. A kézimunka tagadhatatlanul lenyűgöző volt. A címer középen ketté volt választva, egyik oldalán a királyi ház koronás szarvasát, a másikon a Lannisterek oroszlánját ábrázolta.
– A Lannisterek büszkék – szögezte le Jon. – Az ember azt gondolná, a királyi címernek elegendőnek kellene lennie, de nem. A herceg anyja házát becsületben a királyéval egyenrangúvá teszi.
– A nő is fontos! – tiltakozott Arya.
Jon kuncogott.
– Talán neked is ezt kéne tenned, húgocskám. Házasítsd össze Tullyt és Starkot a címereden!
– Egy farkas amint halat tart a szájában? – A lánynak nevetnie kellett. – Az ostobán nézne ki. Amellett ha egy lány nem küzdhet, minek neki címer?
Jon megvonta a vállát.
– A lányoknak jár a címer, de a kard nem. A fattyúknak jár a kard, de a címer nem. Nem én találtam ki a szabályokat kicsi húgom.
86. oldal
Álmában nem kislány volt, hanem farkas, hatalmas és erős, s amikor előbukkant a fák közül, és mély, dübörgő morgással kivicsorította a fogát, tisztán érezte ember és ló félelmének átható bűzét.
62. oldal
Ez nem volt igazságos. Sansának megvolt mindene. Két évvel idősebb volt nála, és lehet, hogy mire Arya megszületett, már nem maradt semmi előnyös tulajdonság, amit örökölhetett volna. Gyakran érezte így.
81. oldal
A félelem mélyebbre hatol, mint a penge, suttogta egy halk hang. Aryának hirtelen eszébe jutott Deres kriptája. Az sokkal félelmetesebb ennél a helynél, bizonygatta magának. Kislány volt még, amikor először látta. A bátyja, Robb vitte le őket: őt, Sansát és a kicsi Brant, aki nem volt még nagyobb, mint most Rickon. Csak egy gyertyát vittek magukkal és Bran szemei akkorák lettek, mint két csészealj, ahogy a Tél királyainak szobrait bámulta a farkasokkal a lábuknál és a vaskarddal az ölükben.
Robb levitte őket egészen a végéig, túl Nagyapán, Brandonon és Lyannán, hogy megmutassa nekik saját sírjukat. Sansa folyton a rövidke gyertyára pillantott. Rettegett tőle, hogy elalszik. Öreg Nan azt mondta neki, hogy odalent pókok vannak és akkora patkányok, mint egy kutya. Robb csak mosolygott ezen.
– Vannak rosszabb dolgok is a pókoknál, meg a patkányoknál – suttogta. – Ez az a hely, ahol a halottak járnak.
Ekkor hallották meg a hangot. Hosszú volt, mély és hátborzongató. A kis Bran ijedten kapaszkodott Arya kezébe.
Amikor a kísértet sápadtan és vér után nyöszörögve kilépett a nyitott sírból, Sansa visítva a lépcső felé iramodott. Bran pedig zokogva karolta át Robb lábát. Arya a helyén maradt és nagyot rúgott a szellembe. Csak Jon volt az, tetőtől-talpig bekenve liszttel.
– Te hülye! – mondta neki a lány. – Megijeszted a kicsit!
Jon és Robb azonban csak nevettek és nevettek és nemsokára velük nevetett Bran és Arya is. Arya elmosolyodott az emléken és ettől kezdve a sötétség nem tartogatott több rettegést számára.
A szív hazudik és a fej megtréfál, de a szem az igazat látja.
578. oldal
Senki sem látta őt, és ő sem látott senkit, csak egy szürke és fekete macskát, amint az Istenerdő falának a tetején lopakodott. A macska megállt és ráfújt. Ettől eszébe jutott a Vörös Torony, az apja és Syrio Forel.
– El tudnálak kapni, ha akarnálak – mondta neki halkan –, de mennem kell, macska.
A macska megint fújt, majd elszaladt.
873. oldal
Not everyone who spoke you friendly was really your friend.
178. oldal
Segítsetek nekem, ti régi istenek. […] Csináljatok belőlem vízitáncost és farkast, hogy soha többé ne kelljen félnem!