Arthur Dent személy
Idézetek
– Igyál – mondta Ford.- Három korsóval kell végezned.
– Három korsóval? – kérdezte Arthur. – Ebédidőben?
A Ford mellett űlő ember vigyorgott, és boldogan bólogatott. Ford nem törődöttvele.
– Az idő illúzió – jegyezte meg. – Az ebédidő kétszeresen az.
– Vhrrr… – mondta Arthur. Felnyitotta a szemét. -Sötét van – mondta.
– Valóban – mondta Ford Prefect –, sötét van.
– Nincs fény – mondta Arthur. – Sötét van, nincs fény.
Ez Ford szerint egyike volt a legérthetetlenebb emberi dolgoknak: az a szokás, hogy a legnyilvánvalóbb dolgokat leszögezik és ismételgetik, például: „ Szép napunk van ”, vagy „ Maga nagyon magas ”, vagy „ Ó, kedvesem, harminc láb mélyre zuhantál, jól vagy? ” A jelenség magyarázatára Ford kidolgozott egy elméletet. Eszerint az emberi lények szája összenő, ha nem járatják. Néhány hónapi megfigyelés és megfontolás eredményeképp elvetette ezt az elméletet, és újabbal állt elő. Eszerint ha az emberek nem járatják a szájukat, akkor az agyuk kezd dolgozni. Később elvetette ezt az elméletet is a benne rejlő rosszindulatú cinizmus miatt, és úgy döntött, hogy alapvetően kedveli az emberi lényeket. Továbbra is borzasztóan zavarta viszont azoknak a dolgoknak a rettentően nagy száma, amelyekről az embereknek fogalmuk se volt.
Zaphod nem tudott aludni. Ő is szerette volna, ha tudja, miről nem engedi önmagát gondolkodni. Ameddig csak vissza tudott emlékezni, mindig volt egy olyan érzése, hogy nincs egészen jelen. Az esetek többségében félretolta ezt a gondolatot és nem törődött vele, Ford Prefect és Arthur Dent hirtelen megérkezése azonban felzaklatta. Az eseménysor mintha rendszert alkotott volna, melyet nem tudott áttekinteni.
107. oldal
Szlartibartfaszt biztosította őt, hogy igen, teljes biztonságban vannak, és hogy igencsak tanulságos és nem kevésbé szívszaggató lesz az egész. Ford és Arthur úgy döntöttek, hogy akkor megnyugodnak és megszakad a szívük.
Kimerülten pihegve feküdt a nedves levegőben, és próbálta nyomogatni magát, hogy megtudja, hol sérült meg. Akárhol megérintette magát, fájdalmat érzett. Egy idő után rájött, azért van így, mert a keze fáj.
369. oldal
– Nem tudja valaki véletlenül, mi az, hogy teleport? […] Lehet, hogy nem alkalmas a pillanat rá, csak azért kérdezem, mert eszembe jutott, hogy nemrég emlegettétek, és az előbb itt azt olvastam…
– Hol? – kérdezte Ford Prefect csendesen.
– Hát csak itt. Ide van írva mindjárt az alá, hogy mentési, a fölé, hogy rendszer, és a mellé, hogy üzemen kívül.
– Vhrrr… – mondta Arthur. Felnyitotta a szemét. – Sötét van – mondta.
– Valóban – mondta Ford Prefect –, sötét van.
– Nincs fény – mondta Arthur. – Sötét van, nincs fény.
Ez Ford szerint egyike volt a legérthetetlenebb emberi dolgoknak: az a szokás, hogy a legnyilvánvalóbb dolgokat leszögezik és ismételgetik, például: „Szép napunk van”, vagy „Maga nagyon magas”, vagy „Ó, kedvesem, harminc láb mélyre zuhantál, jól vagy?” A jelenség magyarázatára Ford kidolgozott egy elméletet. Eszerint az emberi lények szája összenő, ha nem járatják. Néhány hónapi megfigyelés és megfontolás eredményeképp elvetette ezt az elméletet, és újabbal állt elő. Eszerint ha az emberek nem járatják a szájukat, akkor az agyuk kezd dolgozni. Később elvetette ezt az elméletet is a benne rejlő rosszindulatú cinizmus miatt, és úgy döntött, hogy alapvetően kedveli az emberi lényeket. Továbbra is borzasztóan zavarta viszont azoknak a dolgoknak a rettentően nagy száma, amelyekről az embereknek fogalmuk se volt.
– Úgy van – egyezett bele. – Nincs fény.