Arsène Lupin személy
Idézetek
On leur objectait qu’à l’heure du vol, Rozaine — c’était démontré — se promenait sur le pont. À quoi ils ripostaient :
— Est-ce qu’un homme de la trempe d’Arsène Lupin a besoin d’assister au vol qu’il commet ?
Arsène Lupin! Az elfoghatatlan, akinek a tetteiről az újságok hónapok óta írnak! A titokzatos gonosztevő, akivel a vén Ganimard, a legjobb francia detektív hihetetlen kalandokon át harcol életre-halálra. Az elmés ifjú, aki csak kastélyokban és előkelő szalonokban végzi tevékenységét, s aki egy éjjel, miután betört Schormann báróhoz, üres kézzel távozott, otthagyva névjegyét ezzel a szöveggel: Arsène Lupin, úri betörő visszajön, ha majd a műtárgyak valódiak lesznek!
7. oldal, Arsène Lupin letartóztatása
– Az ördögbe is! – morogta Ganimard. – Meg vagyok döbbenve, nem értek semmit.
– És remélem, lemond róla, hogy a szerencsétlen Lupint gyanúsítsa? – kérdezte nevetve Dudouis úr.
Ganimard töprengett egy darabig, majd határozott hangon kijelentette:
– Pontosan akkor gyanúsítom Arsène Lupin-t, amikor nem értek semmit.
57. oldal, Első rész: A szőke hölgy – 2. A kék gyémánt
– Hát olyannak ismer, mint aki csak úgy meghal? Így meghalni, csak azért, mert egy fiatal hölgy hátba lő? Maga tényleg tévesen ítél meg engem! Mintha bizony hajlandó lennék elfogadni egy ilyen végzetet…
101. oldal, 4. Szemtől szemben
Arsène Lupin, le fantaisiste gentleman qui n’opère que dans les châteaux et les salons, et qui, une nuit, où il avait pénétré chez le baron Schormann, en était parti les mains vides et avait laissé sa carte, ornée de cette formule : « Arsène Lupin, gentleman-cambrioleur, reviendra quand les meubles seront authentiques ».
[…] váratlanul kinyílt a szekrényajtó, és egy sovány arcú fiú bukkant elő.
A másik kedves barát, akivel azon a nyáron ismerkedtem meg.
Arsène Lupinnek hívták, mint a híres úri betörőt. Csakhogy azokban az időkben még nem kezdődött meg nemzetközi tolvajkarrierje.
10. oldal
– Tudjátok, mi jutott eszembe? – kérdeztem, miután merengésem végére értem. – Ha valaki bántaná valamelyikőtöket, azt hiszem, én is ráuszítanék egy gyilkos törpét.
– Én nem! – felelte szűkszavúan Arsène.
– Nem?
– Nem: én saját kezűleg állnék bosszút.
– És te, Sherlock, mit tennél?
A barátunk még mindig a nyugodt vizű Temzét bámulta, aztán megfordult és előbb Lupinre nézett, aztán rám.
– Nem igazán tudom, mit tennék – felelte végül. – Mert nekünk, hármunknak tulajdonképpen nem árthat más, csak mi magunk.
247. oldal, 20. fejezet - A folyó partján (Manó Könyvek, 2016)
