!

Aritomo személy

Tan Twan Eng: Az Esti ködök kertje

Idézetek

>!
diosmonty

– A szerzetesek véstek oda imádságokat. A lapátok a kerék minden fordulatával belepréselődnek a vízbe, rányomva a szent igéket a tükrére – mondta. – Gondoljon csak bele… valaha ezeket az imádságokat a hegyi templomból egész a tengerig vitte magával a víz, áldást hozva mindenkire, aki mellett elúsztak.

149. oldal, Nyolcadik fejezet (Tarandus, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo · Jugiri
>!
Sli SP

Sakkei. Aritomo sosem tudott ellenállni a késztetésnek, hogy minden munkájában alkalmazza a képek kölcsönzésének elveit, és most felötlik bennem, hogy talán az életének is szerves részévé tette a módszert. Márpedig ha ez történt, nem jött-e el vajon az az idő, amikor már képtelen volt megkülönböztetni, hogy mi valódi, és mi csupán tükörkép az életében?

162. oldal, Kilencedik fejezet (Tarandus, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo
>!
fowler P

A felhők fölött, egy hegyen élt egyszer egy férfi, aki hajdan a japán császár kertésze volt.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo
>!
shadowhunter1975 P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

A férfi felemelte íját, megfeszítette rajta a húrt, karjait ellentétes irányban kitárva egészen addig a pontig, amíg szinte lebegni látszott közvetlenül a padlódeszkák fölött. Ott állt felajzott íjjal, s a tökéletes békesség kifejezése áradt el arcán. Az idő megállt: nem létezett kezdet, sem vég.
A férfi útjára küldte a nyílvesszőt. Az íjhúr éles pendüléssel hasított a levegőbe. Az íjász nem mozdult, csak állt kinyújtott karral az íját markolva, amelynek középpontját továbbra is szemmagasságban tartotta. Egy hosszú pillanatig meredt a céltáblára, mielőtt leengedte az íjat. A nyílvessző a közepétől jóval arrébb fúródott bele.
Felmentem a három alacsony lépcsőfokon az emelvényre, a csillogó ciprusfa padlódeszkák nyikorogtak a lábam alatt.
– Nakamura úr? -kérdeztem. – Nakamura Aritomo? Úgy volt, hogy egy későbbi időpontban találkozunk….
– Vegye le a cipőjét! – parancsolt rám a férfi. – Így behurcolja magával a világ gondjait.

69. oldal, Negyedik fejezet (Tarandus, 2015)

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo · íjászat
>!
shadowhunter1975 P

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Amikor rajtam volt a tetoválás, híre ment, és a többi horosi kezdte hozzám utasítani az ügyfeleit…. azokat, akik el akarták adni a horimonójukat.
– Szeretném látni – mondom, tudatában lévén modortalanságomnak.
Tacudzsi hüvelykujjával megtapogatja a gödröcskét nyakkendője csomóján. Elhatározásra jut, és leszedi az ezüst mandzsettagombot bal csuklójáról. Nekilát felhajtani az ingujját, mozdulatai oly precízek, hogy minden hajtás egyforma szélesnek tűnik: nagyjából négycentisek. A könyökéhez érve feltűrt ingujját feltolja válláig, s elém tárul a felkarja köré fonódó tetoválás. Leszállok az asztalról, és közelebb hajolok, hogy tüzetesebben is szemrevételezzem. Szürke felhőkkel borított háttér előtt két daru kergetőzik hurokalakzatban, majdnem elkapva egymást.
– A művész remekül megragadta a madarakat – jegyzem meg.
– Ez a kép nincs olyan jó, mint az a tetoválás, amit Aritomo szenszei rakott a barátomra.
– A felesége mit szólt hozzá, amikor ezzel tért haza? – kérdezem.
– Sosem házasodtam meg. – Tacudzsi végigsimít kezével az egyik darun. – Ahogyan maga sem.
Elsiklom az utolsó megjegyzése felett, s inkább a karján pompázó színeket kezdem tanulmányozni.
– Amit Aritomóról mondott nekem… hogy tetoválóművész volt – fogok bele mondandómba. – Ha ez nyilvánosságra kerülne, tönkretenné a hírnevét.
– Inkább halhatatlanná tenné a nevét.
– A kertek, amelyeket tervezett, már így is halhatatlanná tették – igazítom helyre.
Tacudzsi az iméntihez hasonló, kimért mozdulatokkal tűri le az ingujját.
– A kertek idővel megváltoznak, Töoh bírónő. Eredeti tervrajzuk eltűnik; eltörli a szél és az eső. A kertek, amelyeket Aritomo szenszei épített, már ma sem léteznek eredeti formájukban – fűzi hozzá, helyére illesztve a mandzsettagombját.
– De egy tetoválás? Az örökké fennmarad.
„A leghalványabb tinta is túléli az emberek emlékezetét. ” – A semmiből eszembe ötlik a régi kínai közmondás, és azon tűnődöm, vajon hol hallhattam.

158-159. oldal, Kilencedik fejezet (Tarandus, 2015)

>!
Sli SP

Olyanok vagyunk, mint két éjszakai lepke a gyertya körül, gondoltam magamban, amint egyre közelebb és közelebb keringenek a lánghoz, várván, hogy melyikük szárnya fog először tüzet.

273-274. oldal, Tizennegyedik fejezet (Tarandus, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo · Töoh Jün-ling
Hirdetés
>!
Lynn P

– Az a kislány, aki hajdan Kiotó kertjeiben kószált a nővérével – szólalt meg Aritomo, úgy fürkészve a tekintetem, mintha egy tó fenekére ejtett kavicsot keresne –, vajon az a kislány ott él még Önben? Időbe telt, mire képes voltam megszólalni, de még akkor is erőtlennek és érdesnek hallottam a hangom. – Olyan sok minden történt azzal a kislánnyal. Aritomo továbbra is fogva tartotta a tekintetem. – De azért még ott van – mondta aztán a saját kérdésére felelve. – Mélyen legbelül az a kislány még mindig ott rejtőzik.

Hatodik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo · Kiotó · Töoh Jün-ling
>!
lostandfound

– Jün-hung egyszer azt mondta nekem, hogy a kertépítés inkább szellemi, mint testi erőt igényel.
– Ön szemlátomást mindkettőben bővelkedik – mondta Aritomo.

127. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo · Töoh Jün-ling
>!
danlin

– De hát azt mondtad, hogy felhagytál a tetoválómesterséggel!
– Az utóbbi időben újra érzem, hogy hívogat. – Aritomo begörbítette az ujjait. Az ízületei most duzzadtabbnak látszottak, mint korábban észrevettem. – A fájdalom egyre rosszabb. Készíteni akarok egy horimonót, Jün-ling! Sosem volt rá alkalmam. Vagy a megfelelő személyt nem találtam meg.

390. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo · tetoválás · Töoh Jün-ling
>!
Kkatja P

     A legtöbb tetoválómester a fametszetek készítésében is jártas… lényegében ugyanazok a készségek kellenek mindkettőhöz. A horosik gyakran merítenek ihletet a Szuikodenből is.
     – Mi a tetoválás menete?
    Aritomo letette az ukijo-e metszetet az íróasztalára.
     – A tetoválás folyamata a szudzsival kezdődik vagyis a körvonalak felrajzolásával, amihez ecsetet használnak – magyarázta, miközben olyan könnyedén húzogatta ujjait a metszeten, ahogyan a szitakötő siklik a tavon. – Ezután a körvonalakat beletetoválják a bőrbe, mielőtt kezdetét venné a következő szakasz, a bokasi… a rajzolatok kitöltése festékkel. A bokasi elvégzésének két módja van. Ahol az ember sötétebb színeket akar felvinni, több tűt használ, és egyenletes mélységben juttatja be a tintát az ügyfél bőrébe, ilyesfajta tűtartással – Aritomo összecsippentette az ujjait, mintha madárfaj-árnyékot akarna vetni a kezével, és függőleges vonalban csipdesni kezdte a csuklómat. – Jóval nehezebb olyan árnyalt hatást kelteni, amilyet itt látsz – mutatott az ukijo-e nyomat sarkában lévő kaméliaszirmokra. – Ilyenkor a tintát különböző mélységekben kell bevinni a bőrbe. Kevesebb tűre van szükség, és ferdeszögben kell beszúrni őket a bőr alá.
    A vontatott, tárgyilagos magyarázat egészen elringatott.
     – A horimonót keretbe szokták foglalni – folytatta Aritomo –, másként beleolvad a környező bőrbe, és létrejön az akebono mikiri, a „hajnalhasadás” minta.

391-392. oldal, Huszadik fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Aritomo · tetoválás
1 hozzászólás