Arisztotelész személy
Idézetek
A ti kultúrátokban a testi kontaktus, még az érintés is, elítélendő dolog. Ne tagadd, a Nyugat civilizációja az ókori görögöktől, Arisztotelésztől, Platóntól ered. Platón találta ki a plátói szerelmet, Arisztotelész pedig azt írja a Nikomakhoszi etikában, hogy a tapintás érzéke számunkra szégyen, vagyis számotokra az, mert valójában a szerelem felfedezés, beavatás, forradalom, nem pedig szégyen. Át kell hát értékelned e civilizáció fogalmait a saját használatodra. Választhatsz, vagy bűn, szégyen, csalódás, aztán kétségbe ejt a beteljesületlen szerelem, elvesztegetett életed; vagy az átélés teljessége, tiéd a művészet és Beba, túl jón és rosszon. Nincs más választásod. Túl terhelt a civilizáció, így a mostani tudatállapotodban nem tudod magad maradéktalanul átadni a szerelem átélésének. A civilizáció hazug hablaty, a szerelem – néma igazság. Vagy elpusztítod a szerelmedet azzal, hogy megpróbálsz helyet találni neki a hipokrízis civilizált világában, vagy az értelmedet pusztítod el, hogy be tudd fogadni ezt az érzést. Épp csak megérintetted Bebát, az ideálodat, a szerelmedet, máris úgy érezted, bemocskoltad ezzel a világgal. Ezért szeretnéd szökéssel, szégyennel büntetni magad.
– Tehát vagy Beba és csakis Beba meg a művészet, vagy a zavartalan létezés. […]
– Rendben van. Barátként azt tanácsolom, próbáld kívülről, távolabbról nézni a gyötrelmeidet! Távolodj olyan messzire, hogy már ne is lásd. Ez egy ideális recept a megoldhatatlan problémákra.
Vannak könyvek, amelyeket könnyebb recenzeálni, magyarázni, hangosan kommentálni, mint egyszerűen olvasni, mert csak a jegyzetekre támaszkodva lehet eltévelyedés nélkül követni a gondolatmenetüket, levonni az óhatatlanul szükséges következtetéseket, meglátni a megfelelő összefüggéseket. Ezért van az, hogy az olyan könyveknek, mint Arisztotelész Metafiziká-ja, vagy A tiszta ész kritikája, több a kommentátoruk, mint az olvasójuk, több a szakértőjük, mint a kedvelőjük.
125. oldal, A cogito interrutpus (Európa, 2002)
Véleményem szerint Alexandroszba Arisztotelész oltotta be az orvostudomány szeretetét; Alexandrosz ugyanis nemcsak elméletileg foglalkozott az orvostudománnyal, hanem segített is barátain, amikor megbetegedtek, s gyógyszereket és étrendet írt elő nekik, amint ez kitűnik leveleiből. Természetes hajlamot érzett a tudományok és az irodalom iránt. Mivel pedig az Iliászt katonai útikönyvnek tartotta és nevezte, magával vitte annak Arisztotelész magyarázataival kísért kiadását, ezért nevezik ezt narthéx-kiadásnak;* és tőrével együtt mindig a párnája alatt tartotta, amint Onészikritosz elbeszéli. Midőn Ázsia belső tartományaiban nemigen jutott hozzá könyvekhez, Harpaloszt kérte meg rá, hogy küldjön neki, így aztán elküldte Philisztosz könyveit, Euripidész, Szophoklész és Aiszkhülosz sok tragédiáját, Telesztész és Philoxenosz költeményeit.
* A narthéx henger alakú gyógyszeres doboz. Alexandrosz az Íliász tekercseit egy Dareiosz tulajdonából származó, díszes narthéxban őrizte.
535. oldal, Első kötet, Alexandrosz (Osiris, 2005)
→ |
---|
Az arisztotelészi hagyomány szerint a Világegyetemet kormányzó összes törvény pusztán gondolati úton feltárható, megfigyeléssel fölösleges ellenőrizni azt. Így egészen Galilei színre lépéséig senki se vesződött azzal, hogy megnézze: tényleg különböző sebességgel esnek-e a különböző súlyú testek. Állítólag Galilei úgy bizonyította be Arisztotelész tanításának hibás voltát, hogy súlyokat ejtett le a pisai ferde toronyból. Csaknem teljesen bizonyos, hogy ez a történet csak mese, bár Galilei tényleg elvégzett egy ezzel egyenértékű kísérletet: különböző súlyú golyókat gurított le egy sima lejtőn. A helyzet hasonló a nehéz testek szabadeséséhez, de a kisebb sebességek miatt könnyebben lehet megfigyeléseket végezni.
30. oldal, 2. fejezet - Tér és idő (Akkord, 2004)
Arisztotelész ugyanis úgy vélte, hogy a világon minden négy „elemből” épül fel, nevezetesen tűzből, földből, levegőből és vízből. Ez az elgondolás hosszú időn keresztül sokkal népszerűbbnek bizonyult. Miközben az atomok gondolata Krisztus születése idején feledésbe merült, Arisztotelész négy elemét ezer éven keresztül elfogadták.
John Gribbin: Schrödinger macskája 90% Kvantumfizika és valóság
„Bár nagyon különböző módokon, de Linné és Cuvier voltak az isteneim. A jó öreg Arisztotelészhez képest viszont csupán iskolás fiúk voltak.”
Charles Darwin
61. oldal
A filozófia nagykönyve 90% Minden, amit tudni érdemes
Konsztandínosz Kaváfisz: Megtehették volna
Otthontalan szegénység fenyeget már.
Ez a végzetes város, Antiochia,
elemésztette minden pénzemet:
ez a végzetes város, ahol olyan drága az élet.
De fiatal vagyok, egészségem kitűnő.
A görög nyelvet mesterien bírom
(töviről hegyire ismerem Platont és Arisztotelészt,
és a szónokokat meg költőket, aki csak eszedbe juthat).
Vannak fogalmaim a katonai ügyekről
s a zsoldos vezérek között barátaim.
A közigazgatásba is egy kissé behatoltam.
Tavaly fél évig éltem Alexandriában,
tudok egyet és mást (és ez hasznos tudás)
egyről-másról, ami ott van:
a „Kártevő” nézeteiről, aljasságairól, satöbbi.
Úgy tekintettem tehát, mindenképpen illetékes
vagyok, szolgálni ezt az államot,
drága hazámat, Szíriát.
Bármilyen állásba tesznek, igyekszem
hasznára lenni hazámnak. Szándékom ez.
Ha viszont meggátolnak mesterkedéseikkel –
hiszen ismerjük a buzgalmakat, kár beszélni róla –
ha meggátolnak, mit tehetek arról?
Akkor Szavinaszhoz fordulok először,
és ha ez a tökfej nem tud megbecsülni,
megyek ellenfeléhez, a Kosorrúhoz.
És ha az a hülye sem fogad fel,
egyenesen Hürkanoszhoz megyek.
Csak kellek egyiküknek hármuk közül.
Választásom egykedvűsége miatt pedig
lelkiismeretem háborítatlan:
mindhárman egyaránt ártanak Szíriának.
De, tönkrement ember, mit tehetek erről?
Én, szerencsétlen, csak átvergődni szeretnék.
Megtehették volna a mindenható istenek,
hogy gondoskodnak egy negyedikről, aki tisztességes.
Én boldogan szegődtem volna hozzá.
A bátorság minden más erény előtt áll, mert ez az összes többi erény előfeltétele. [Arisztotelész]
123. oldal
Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás 88% Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?
Vigyázat! Felnőtt tartalom.
Post coitum omne animal triste est.* Arisztotelész. Csak ennyit tennék hozzá: Et autem ante est. Szabéliusz**.
*Közösülés után minden élőlény szomorú. (lat.)
**Egyébiránt előtte is. Szavelij. (lat.)
163. oldal, 6. fejezet - Gyenyiszovszkij köz 24.