Arisztotelész személy

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei
Márai Sándor: Füves könyv
George Orwell: 1984
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Tatiosz: Mosolygó történelem
Alfred Jarry: A szuperhím
Umberto Eco: Az új középkor
Henry Fielding: Tom Jones I-II.
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré
A. S. Byatt: Mindenem
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története
Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Simone de Beauvoir: A második nem
Mircea Eliade: Az örök visszatérés mítosza
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
John Gribbin: Schrödinger macskája
Alison Gopnik – Patricia K. Kuhl – Andrew N. Meltzoff: Bölcsek a bölcsőben
Ádám György: A rejtőzködő elme
Láng György: Primavera
Donna Tartt: A titkos történet
John D. Barrow: A semmi könyve
Joseph Heller: Képzeljétek el
Arthur Schopenhauer: Életbölcsesség
Bill Green – Ben Peskoe – Scott Shuffitt – Will Russell: A nagy Lebowski-könyv
Benedek István: Az értelem dicsérete
Hédervári Péter: Üstököskutatás az űrkorszakban
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Nicolas J. Saunders: Állatszellemek
Popper Péter: Van ott valaki?
Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana
Eszenyi Miklós: Férfi a férfival, nő a nővel
Szinák János: Kutyák 2.
Jacques Le Goff: Az értelmiség a középkorban
Mario Vargas Llosa: A lehetetlen kísértése
Fritjof Capra: Leonardo és a tudomány
Nyíri Tamás: Alapvető etika
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Montaigne: A tapasztalásról
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Hans Backe: Kalandozások a fizika birodalmában
Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába
Walter Nigg: A misztika három csillaga
Turay Alfréd: Az ember és a kozmosz
Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli: A tévelygésből kivezető út
Ananda Kentish Coomaraswamy: Idő és örökkévalóság
Nagy Bandó András: Isten bikiniben
Örkény István: Négyeskönyv
P. G. Wodehouse: Golfőrültek
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Völgyesi Ferenc: Minden a lélek
André Kostolany: Több mint pénz és mohó vágy
Alain de Botton: A filozófia vigasza
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Arthur Schopenhauer: A nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere
Jack Holland: Nőgyűlölet
Maimonidész: A tévelygők útmutatója
Kerstin Gier: Zafírkék
Vas István: Hét tenger éneke
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Voltaire: Kisregények
Heller Ágnes: Általános etika
Murakami Haruki: 1Q84
Schirilla György: Vegetáriánuskönyv
Nádor Zsófia (szerk.): Ahogy úgy ringatják a csípejüket, szemüket a földre szegezve
Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei
Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás
Elaine N. Aron: Szuperérzékeny gyerekek
David Gemmell: Makedónia oroszlánja
Beth Revis: Across the Universe – Túl a végtelenen
Wilhelm Bölsche: A természettudomány fejlődésének története I-II.
Karikó Sándor (szerk.): Az alkalmazott filozófia esélyei
Péterfy Gergely: Kitömött barbár
Feldmár András: Életunalom, élettér, életkedv
Roman Krznaric: Hogyan találjuk meg a nekünk való munkát?
David Gemmell: A Sötét Herceg
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Jhumpa Lahiri: Mélyföld
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Andrej Nikolaidis: Mimesis / Fiam
Caius Plinius Secundus: Természetrajz VII-VIII
Thomas Piketty: A tőke a 21. században
Jacek Dukaj: Más dalok
Rob Thomas – Jennifer Graham: Az ezer dolláros bikinivonal
Svante Arrhenius: A világegyetem élete
Janey Downshire – Naella Grew: Kezelési útmutató kamaszokhoz
Steven Weinberg: A világ megismerése
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Plutarkhosz: Nagy Sándor és Iulius Caesar
Cselenyák Imre: Atilla, Isten ostora
Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
Horváth Gergely: Jézus és a rock and roll
Kaszás György: Kreativitássuli
A filozófia nagykönyve
Sylvia Löhken: A csend öröme
Bogdan Suceavă: Istoria lacunelor
Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története
Richard Stoneman: Alexander the Great
Elisabeth Lukas: Mondj búcsút a kiégésnek!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.
Grigorij Szluzsitel: Egy moszkvai kandúr feljegyzései
Patrik Svensson: Tenger a tengerben
Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők
Papp Miklós: A Papp válaszol
Szondy Máté: Tudatos változás
Walter Tevis: A vezércsel
Kevin Roose: Jövőbiztos
Ella Frank: Edible
Matt Haig: Éjfél Könyvtár
Kertész István: Nagy Sándor, a hódító
Anthony Doerr: Felhőkakukkvár
Pogátsa Zoltán: A globális elit
Arturo Leyte: Heidegger
Diák-adomák
Edward Gibbon: The History of the Decline and Fall of the Roman Empire
Thomas Habinek (szerk.): Ancient Rhetoric
Christine Garwood: Flat Earth
!

Arisztotelész mellszobra (Lüszipposz művének római másolata)


Idézetek

metahari P>!

A ti kultúrátokban a testi kontaktus, még az érintés is, elítélendő dolog. Ne tagadd, a Nyugat civilizációja az ókori görögöktől, Arisztotelésztől, Platóntól ered. Platón találta ki a plátói szerelmet, Arisztotelész pedig azt írja a Nikomakhoszi etikában, hogy a tapintás érzéke számunkra szégyen, vagyis számotokra az, mert valójában a szerelem felfedezés, beavatás, forradalom, nem pedig szégyen. Át kell hát értékelned e civilizáció fogalmait a saját használatodra. Választhatsz, vagy bűn, szégyen, csalódás, aztán kétségbe ejt a beteljesületlen szerelem, elvesztegetett életed; vagy az átélés teljessége, tiéd a művészet és Beba, túl jón és rosszon. Nincs más választásod. Túl terhelt a civilizáció, így a mostani tudatállapotodban nem tudod magad maradéktalanul átadni a szerelem átélésének. A civilizáció hazug hablaty, a szerelem – néma igazság. Vagy elpusztítod a szerelmedet azzal, hogy megpróbálsz helyet találni neki a hipokrízis civilizált világában, vagy az értelmedet pusztítod el, hogy be tudd fogadni ezt az érzést. Épp csak megérintetted Bebát, az ideálodat, a szerelmedet, máris úgy érezted, bemocskoltad ezzel a világgal. Ezért szeretnéd szökéssel, szégyennel büntetni magad.
– Tehát vagy Beba és csakis Beba meg a művészet, vagy a zavartalan létezés. […]
– Rendben van. Barátként azt tanácsolom, próbáld kívülről, távolabbról nézni a gyötrelmeidet! Távolodj olyan messzire, hogy már ne is lásd. Ez egy ideális recept a megoldhatatlan problémákra.

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · Platón
2 hozzászólás
Carmilla >!

Vannak könyvek, amelyeket könnyebb recenzeálni, magyarázni, hangosan kommentálni, mint egyszerűen olvasni, mert csak a jegyzetekre támaszkodva lehet eltévelyedés nélkül követni a gondolatmenetüket, levonni az óhatatlanul szükséges következtetéseket, meglátni a megfelelő összefüggéseket. Ezért van az, hogy az olyan könyveknek, mint Arisztotelész Metafiziká-ja, vagy A tiszta ész kritikája, több a kommentátoruk, mint az olvasójuk, több a szakértőjük, mint a kedvelőjük.

125. oldal, A cogito interrutpus (Európa, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · könyv
Lélle P>!

Véleményem szerint Alexandroszba Arisztotelész oltotta be az orvostudomány szeretetét; Alexandrosz ugyanis nemcsak elméletileg foglalkozott az orvostudománnyal, hanem segített is barátain, amikor megbetegedtek, s gyógyszereket és étrendet írt elő nekik, amint ez kitűnik leveleiből. Természetes hajlamot érzett a tudományok és az irodalom iránt. Mivel pedig az Iliászt katonai útikönyvnek tartotta és nevezte, magával vitte annak Arisztotelész magyarázataival kísért kiadását, ezért nevezik ezt narthéx-kiadásnak;* és tőrével együtt mindig a párnája alatt tartotta, amint Onészikritosz elbeszéli. Midőn Ázsia belső tartományaiban nemigen jutott hozzá könyvekhez, Harpaloszt kérte meg rá, hogy küldjön neki, így aztán elküldte Philisztosz könyveit, Euripidész, Szophoklész és Aiszkhülosz sok tragédiáját, Telesztész és Philoxenosz költeményeit.

* A narthéx henger alakú gyógyszeres doboz. Alexandrosz az Íliász tekercseit egy Dareiosz tulajdonából származó, díszes narthéxban őrizte.

535. oldal, Első kötet, Alexandrosz (Osiris, 2005)

Lélle P>!

Az a beszéd járja, hogy amikor valami senkiházinak pénzt adott, és ezért megvádolták, ezt mondta: „Nem az embernek adtam, hanem annak, ami benne emberi.”

214. oldal, I. kötet - Arisztotelész (Jel, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · emberek
dokijano>!

    Az arisztotelészi hagyomány szerint a Világegyetemet kormányzó összes törvény pusztán gondolati úton feltárható, megfigyeléssel fölösleges ellenőrizni azt. Így egészen Galilei színre lépéséig senki se vesződött azzal, hogy megnézze: tényleg különböző sebességgel esnek-e a különböző súlyú testek. Állítólag Galilei úgy bizonyította be Arisztotelész tanításának hibás voltát, hogy súlyokat ejtett le a pisai ferde toronyból. Csaknem teljesen bizonyos, hogy ez a történet csak mese, bár Galilei tényleg elvégzett egy ezzel egyenértékű kísérletet: különböző súlyú golyókat gurított le egy sima lejtőn. A helyzet hasonló a nehéz testek szabadeséséhez, de a kisebb sebességek miatt könnyebben lehet megfigyeléseket végezni.

30. oldal, 2. fejezet - Tér és idő (Akkord, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · Galileo Galilei
just_aGirl P>!

Arisztotelész ugyanis úgy vélte, hogy a világon minden négy „elemből” épül fel, nevezetesen tűzből, földből, levegőből és vízből. Ez az elgondolás hosszú időn keresztül sokkal népszerűbbnek bizonyult. Miközben az atomok gondolata Krisztus születése idején feledésbe merült, Arisztotelész négy elemét ezer éven keresztül elfogadták.

John Gribbin: Schrödinger macskája Kvantumfizika és valóság

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
Dora P>!

„Bár nagyon különböző módokon, de Linné és Cuvier voltak az isteneim. A jó öreg Arisztotelészhez képest viszont csupán iskolás fiúk voltak.”

Charles Darwin

61. oldal

A filozófia nagykönyve Minden, amit tudni érdemes

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · Carl von Linné · Georges Cuvier
Nazanszkij >!

Konsztandínosz Kaváfisz: Megtehették volna

Otthontalan szegénység fenyeget már.
Ez a végzetes város, Antiochia,
elemésztette minden pénzemet:
ez a végzetes város, ahol olyan drága az élet.

De fiatal vagyok, egészségem kitűnő.
A görög nyelvet mesterien bírom
(töviről hegyire ismerem Platont és Arisztotelészt,
és a szónokokat meg költőket, aki csak eszedbe juthat).
Vannak fogalmaim a katonai ügyekről
s a zsoldos vezérek között barátaim.
A közigazgatásba is egy kissé behatoltam.
Tavaly fél évig éltem Alexandriában,
tudok egyet és mást (és ez hasznos tudás)
egyről-másról, ami ott van:
a „Kártevő” nézeteiről, aljasságairól, satöbbi.

Úgy tekintettem tehát, mindenképpen illetékes
vagyok, szolgálni ezt az államot,
drága hazámat, Szíriát.

Bármilyen állásba tesznek, igyekszem
hasznára lenni hazámnak. Szándékom ez.
Ha viszont meggátolnak mesterkedéseikkel –
hiszen ismerjük a buzgalmakat, kár beszélni róla –
ha meggátolnak, mit tehetek arról?

Akkor Szavinaszhoz fordulok először,
és ha ez a tökfej nem tud megbecsülni,
megyek ellenfeléhez, a Kosorrúhoz.
És ha az a hülye sem fogad fel,
egyenesen Hürkanoszhoz megyek.
Csak kellek egyiküknek hármuk közül.

Választásom egykedvűsége miatt pedig
lelkiismeretem háborítatlan:
mindhárman egyaránt ártanak Szíriának.

De, tönkrement ember, mit tehetek erről?
Én, szerencsétlen, csak átvergődni szeretnék.
Megtehették volna a mindenható istenek,
hogy gondoskodnak egy negyedikről, aki tisztességes.
Én boldogan szegődtem volna hozzá.

Kapcsolódó szócikkek: Alexandria · Arisztotelész · Platón · Szíria
gjudit8>!

A bátorság minden más erény előtt áll, mert ez az összes többi erény előfeltétele. [Arisztotelész]

123. oldal

Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket?

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · bátorság · erény
esztie>!

Vigyázat! Felnőtt tartalom.

Post coitum omne animal triste est.* Arisztotelész. Csak ennyit tennék hozzá: Et autem ante est. Szabéliusz**.

*Közösülés után minden élőlény szomorú. (lat.)
**Egyébiránt előtte is. Szavelij. (lat.)

163. oldal, 6. fejezet - Gyenyiszovszkij köz 24.

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész