Arisztotelész személy

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei
Márai Sándor: Füves könyv
George Orwell: 1984
Murakami Haruki: Kafka a tengerparton
Tatiosz: Mosolygó történelem
Alfred Jarry: A szuperhím
Umberto Eco: Az új középkor
Henry Fielding: Tom Jones I-II.
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré
A. S. Byatt: Mindenem
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Luciano de Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története
Michel Houellebecq: Elemi részecskék
Simone de Beauvoir: A második nem
Mircea Eliade: Az örök visszatérés mítosza
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
John Gribbin: Schrödinger macskája
Alison Gopnik – Patricia K. Kuhl – Andrew N. Meltzoff: Bölcsek a bölcsőben
Ádám György: A rejtőzködő elme
Láng György: Primavera
Donna Tartt: A titkos történet
John D. Barrow: A semmi könyve
Joseph Heller: Képzeljétek el
Arthur Schopenhauer: Életbölcsesség
Bill Green – Ben Peskoe – Scott Shuffitt – Will Russell: A nagy Lebowski-könyv
Benedek István: Az értelem dicsérete
Hédervári Péter: Üstököskutatás az űrkorszakban
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Nicolas J. Saunders: Állatszellemek
Popper Péter: Van ott valaki?
Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana
Eszenyi Miklós: Férfi a férfival, nő a nővel
Szinák János: Kutyák 2.
Jacques Le Goff: Az értelmiség a középkorban
Mario Vargas Llosa: A lehetetlen kísértése
Fritjof Capra: Leonardo és a tudomány
Nyíri Tamás: Alapvető etika
Oswald Spengler: A nyugat alkonya I-II.
Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor I-II.
Montaigne: A tapasztalásról
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Hans Backe: Kalandozások a fizika birodalmában
Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába
Walter Nigg: A misztika három csillaga
Turay Alfréd: Az ember és a kozmosz
Muhammad ibn Muhammad al-Gazáli: A tévelygésből kivezető út
Ananda Kentish Coomaraswamy: Idő és örökkévalóság
Nagy Bandó András: Isten bikiniben
Örkény István: Négyeskönyv
P. G. Wodehouse: Golfőrültek
Mark Logue – Peter Conradi: A király beszéde
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Völgyesi Ferenc: Minden a lélek
André Kostolany: Több mint pénz és mohó vágy
Alain de Botton: A filozófia vigasza
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Arthur Schopenhauer: A nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere
Jack Holland: Nőgyűlölet
Maimonidész: A tévelygők útmutatója
Kerstin Gier: Zafírkék
Vas István: Hét tenger éneke
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Voltaire: Kisregények
Heller Ágnes: Általános etika
Murakami Haruki: 1Q84
Schirilla György: Vegetáriánuskönyv
Nádor Zsófia (szerk.): Ahogy úgy ringatják a csípejüket, szemüket a földre szegezve
Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei
Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás
Elaine N. Aron: Szuperérzékeny gyerekek
David Gemmell: Makedónia oroszlánja
Beth Revis: Across the Universe – Túl a végtelenen
Wilhelm Bölsche: A természettudomány fejlődésének története I-II.
Karikó Sándor (szerk.): Az alkalmazott filozófia esélyei
Péterfy Gergely: Kitömött barbár
Feldmár András: Életunalom, élettér, életkedv
Roman Krznaric: Hogyan találjuk meg a nekünk való munkát?
David Gemmell: A Sötét Herceg
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Jhumpa Lahiri: Mélyföld
Esko Valtaoja: Mindentudó kézikönyv
Andrej Nikolaidis: Mimesis / Fiam
Caius Plinius Secundus: Természetrajz VII-VIII
Thomas Piketty: A tőke a 21. században
Jacek Dukaj: Más dalok
Rob Thomas – Jennifer Graham: Az ezer dolláros bikinivonal
Svante Arrhenius: A világegyetem élete
Janey Downshire – Naella Grew: Kezelési útmutató kamaszokhoz
Steven Weinberg: A világ megismerése
Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima
Plutarkhosz: Nagy Sándor és Iulius Caesar
Cselenyák Imre: Atilla, Isten ostora
Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
Horváth Gergely: Jézus és a rock and roll
Kaszás György: Kreativitássuli
A filozófia nagykönyve
Sylvia Löhken: A csend öröme
Bogdan Suceavă: Istoria lacunelor
Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás rövid története
Richard Stoneman: Alexander the Great
Elisabeth Lukas: Mondj búcsút a kiégésnek!
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.
Grigorij Szluzsitel: Egy moszkvai kandúr feljegyzései
Patrik Svensson: Tenger a tengerben
Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők
Papp Miklós: A Papp válaszol
Szondy Máté: Tudatos változás
Walter Tevis: A vezércsel
Kevin Roose: Jövőbiztos
Ella Frank: Edible
Matt Haig: Éjfél Könyvtár
Kertész István: Nagy Sándor, a hódító
Anthony Doerr: Felhőkakukkvár
Pogátsa Zoltán: A globális elit
Arturo Leyte: Heidegger
Diák-adomák
Edward Gibbon: The History of the Decline and Fall of the Roman Empire
Thomas Habinek (szerk.): Ancient Rhetoric
Christine Garwood: Flat Earth
!

Arisztotelész mellszobra (Lüszipposz művének római másolata)


Idézetek

Chöpp >!

Arisztotelész a kör középpontjához hasonlította a jóságot: gonoszak sokféleképpen tudunk lenni, így a hasonlat, ám a jóság egyféle, oszthatatlan.

205. oldal A jó, a rossz és a Gonosz

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · jóság
Chöpp >!

Arisztotelész az időszámításunk előtti negyedik században azt írta, hogy a boldog élet kulcsa az erényeknek megfelelő viselkedés (a filozófus olvasóktól elnézést kérek a leegyszerűsítés miatt).

153. oldal

Szondy Máté: Tudatos változás Hogyan formáljuk át önmagunkat és szokásainkat a mindfulness segítségével?

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
katy_swartz>!

Arisztotelész, a görög filozófus már időszámításunk előtt 340-ben két kitűnő érvet tudott felhozni A mennyekről c. könyvében amellett, hogy a Föld gömbölyű és nem lapos. Először is felismerte a holdfogyatkozás okát: azt, hogy ilyenkor a Föld a Nap és a Hold közé kerül.

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · filozófus
Morpheus>!

A normák nem állandóak, és attól sem lesznek szilárdabbak, ha összekapcsoljuk őket egy adott nézőponttal. Arisztotelész szemében a tudás minőségi természetű volt, és megfigyeléseken alapult. Ma mennyiségben mérik, és elméletek képviselik a tudást, legalábbis vezető természettudósaink szerint. Hogy kinek van igaza? Ez attól függ, hogy történetesen milyen információk élveznek előjogokat, ami viszont az információt fölhasználó kultúra, vagy „kulturális vezetők” döntésén múlik.

538. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · információ · kultúra · tudás
Carmilla >!

Platón egyik tanítványa dicséretet várt a mestertől hosszú előadásáért. A filozófus azonban nem neki, hanem Arisztotelésznek nyújtotta át az almát elismerése jutalmául.
     – Hogyan? Hát nem az én mindenre kiterjedő okfejtésem ér a legtöbbet? – kérdezte Platóntól dicséretre szomjas tanítványa.
     – Az almát ma Arisztotelész kapja – mondotta Platón –, az ő szava akkor is többet ér, amikor hallgat.

20. oldal, Platón almája (Kassák, 2000)

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · Platón
Lélle P>!

Én inkább lennék magamnak értője, mint Cicerónak. A magam megtapasztalása is elég lehetne, hogy bölccsé váljak tőle, ha jó diák volnék. Aki emlékezetében tartja elmúlt haragja tombolását, és hogy meddig ragadta el ez a láz, jobban látja e szenvedély rútságát, mint Aristotelesből, és igazabb gyűlölettel viseltetik iránta. Aki emlékezetébe idézi a bajokat, amelyek érték, amelyek fenyegették, ama csekély okokat, amelyek egyik állapotból a másikba vitték, felkészül a jövendő változásokra és állapotának felismerésére. Caesar életéből sem meríthetünk több példát, mint a magunkéból; akár császáré, akár paraszté, az élet így is, úgy is alá van rendelve minden emberi eshetőségnek. Elég, ha nyitva tartjuk a fülünket: mindent elmondunk magunknak, amire a leginkább szükségünk van.

21-22. oldal (Európa, 1983)

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · bölcs · élet · Marcus Tullius Cicero · önismeret
Lélle P>!

Amikor értesült felőle, hogy valaki szidalmazza, azt mondta: „Távollétemben akár korbácsolhat is.”

213. oldal, I. kötet - Arisztotelész (Jel, 2005)

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
Belle_Maundrell >!

– Sosem olvastál Horatiustól semmit? Vagy Arisztotelésztől?
– Nem. Nem lehetünk mindannyian műveltek. És nem is igazán érdekelt Arisztotelész munkássága, miután megtudtam, hogy ő a nőket valahová a férgek szintje alá sorolta be, amikor az élőlényeket osztályozta.

I. kötet, 21. oldal, Első rész: In Medias Res - 1. Boldog az ara, kire a nap süt

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · Claire Randall · Jamie Fraser
1 hozzászólás
Gothic I>!

Pedig a jól működő univerzumokban, sőt, olvasásra alkalmas elbeszélésekben alig tizennyolc éves gimnazisták nem kapnak stroke-ot a ballagásuk után fél nappal.
Ha Arisztotelész még élne, és azt mondanám neki, hogy tragédiát kívánok írni egy tizennyolc éves lányról, aki stroke-ot kapott a ballagása után másfél nappal, és várhatóan meghal még nyár vége előtt, akkor elküldene Nagy Sándor után elefántot keresni.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
aled>!

Már Arisztotelész a tudomány mint racionális forma és az életben felhasználható gyakorlatiasság nyomatékosításának kapcsán figyelmeztet az etikai-elméleti és a gyakorlati cselekvés összefüggéseire: „…az ember azzal válik igazságossá, hogy igazságosan cselekszik, józanná azzal, hogy józanul cselekszik; csakhogy ilyen tevékenység nélkül senki sem hiheti azt, hogy egyszer (erkölcsileg) jó lesz. És mégis az emberek többsége nem cselekszik így, hanem az elmélet felé fut abban a hitben, hogy filozofálással erényessé válik. Olyan betegekként viselkednek, akik figyelmesen hallgatják az orvost, de abból, amit előírt nekik, semmit sem tartanak be. Tehát ha ezek testileg nem lesznek jól, és ha így fogják kezeltetni magukat, akkor azok sem lesznek jól lelkileg, ha így fognak filozofálni.”

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész