Arisztotelész személy
Idézetek
Arisztotelész az időszámításunk előtti negyedik században azt írta, hogy a boldog élet kulcsa az erényeknek megfelelő viselkedés (a filozófus olvasóktól elnézést kérek a leegyszerűsítés miatt).
153. oldal
Szondy Máté: Tudatos változás 78% Hogyan formáljuk át önmagunkat és szokásainkat a mindfulness segítségével?
Arisztotelész, a görög filozófus már időszámításunk előtt 340-ben két kitűnő érvet tudott felhozni A mennyekről c. könyvében amellett, hogy a Föld gömbölyű és nem lapos. Először is felismerte a holdfogyatkozás okát: azt, hogy ilyenkor a Föld a Nap és a Hold közé kerül.
A normák nem állandóak, és attól sem lesznek szilárdabbak, ha összekapcsoljuk őket egy adott nézőponttal. Arisztotelész szemében a tudás minőségi természetű volt, és megfigyeléseken alapult. Ma mennyiségben mérik, és elméletek képviselik a tudást, legalábbis vezető természettudósaink szerint. Hogy kinek van igaza? Ez attól függ, hogy történetesen milyen információk élveznek előjogokat, ami viszont az információt fölhasználó kultúra, vagy „kulturális vezetők” döntésén múlik.
538. oldal
Platón egyik tanítványa dicséretet várt a mestertől hosszú előadásáért. A filozófus azonban nem neki, hanem Arisztotelésznek nyújtotta át az almát elismerése jutalmául.
– Hogyan? Hát nem az én mindenre kiterjedő okfejtésem ér a legtöbbet? – kérdezte Platóntól dicséretre szomjas tanítványa.
– Az almát ma Arisztotelész kapja – mondotta Platón –, az ő szava akkor is többet ér, amikor hallgat.
20. oldal, Platón almája (Kassák, 2000)
Én inkább lennék magamnak értője, mint Cicerónak. A magam megtapasztalása is elég lehetne, hogy bölccsé váljak tőle, ha jó diák volnék. Aki emlékezetében tartja elmúlt haragja tombolását, és hogy meddig ragadta el ez a láz, jobban látja e szenvedély rútságát, mint Aristotelesből, és igazabb gyűlölettel viseltetik iránta. Aki emlékezetébe idézi a bajokat, amelyek érték, amelyek fenyegették, ama csekély okokat, amelyek egyik állapotból a másikba vitték, felkészül a jövendő változásokra és állapotának felismerésére. Caesar életéből sem meríthetünk több példát, mint a magunkéból; akár császáré, akár paraszté, az élet így is, úgy is alá van rendelve minden emberi eshetőségnek. Elég, ha nyitva tartjuk a fülünket: mindent elmondunk magunknak, amire a leginkább szükségünk van.
21-22. oldal (Európa, 1983)
– Sosem olvastál Horatiustól semmit? Vagy Arisztotelésztől?
– Nem. Nem lehetünk mindannyian műveltek. És nem is igazán érdekelt Arisztotelész munkássága, miután megtudtam, hogy ő a nőket valahová a férgek szintje alá sorolta be, amikor az élőlényeket osztályozta.
I. kötet, 21. oldal, Első rész: In Medias Res - 1. Boldog az ara, kire a nap süt
Pedig a jól működő univerzumokban, sőt, olvasásra alkalmas elbeszélésekben alig tizennyolc éves gimnazisták nem kapnak stroke-ot a ballagásuk után fél nappal.
Ha Arisztotelész még élne, és azt mondanám neki, hogy tragédiát kívánok írni egy tizennyolc éves lányról, aki stroke-ot kapott a ballagása után másfél nappal, és várhatóan meghal még nyár vége előtt, akkor elküldene Nagy Sándor után elefántot keresni.
11. oldal
Már Arisztotelész a tudomány mint racionális forma és az életben felhasználható gyakorlatiasság nyomatékosításának kapcsán figyelmeztet az etikai-elméleti és a gyakorlati cselekvés összefüggéseire: „…az ember azzal válik igazságossá, hogy igazságosan cselekszik, józanná azzal, hogy józanul cselekszik; csakhogy ilyen tevékenység nélkül senki sem hiheti azt, hogy egyszer (erkölcsileg) jó lesz. És mégis az emberek többsége nem cselekszik így, hanem az elmélet felé fut abban a hitben, hogy filozofálással erényessé válik. Olyan betegekként viselkednek, akik figyelmesen hallgatják az orvost, de abból, amit előírt nekik, semmit sem tartanak be. Tehát ha ezek testileg nem lesznek jól, és ha így fogják kezeltetni magukat, akkor azok sem lesznek jól lelkileg, ha így fognak filozofálni.”