Arisztotelész személy

Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei
Márai Sándor: Füves könyv
Tatiosz: Mosolygó történelem
Umberto Eco: Az új középkor
Henry Fielding: Tom Jones I-II.
Manuela Gretkowska: Metafizikai kabaré
A. S. Byatt: Mindenem
Stephen Hawking: Az idő rövid története
Erich Fromm: Az Önmagáért való Ember
John Gribbin: Schrödinger macskája
Ádám György: A rejtőzködő elme
Láng György: Primavera
Joseph Heller: Képzeljétek el
Bill Green – Ben Peskoe – Scott Shuffitt – Will Russell: A nagy Lebowski-könyv
Benedek István: Az értelem dicsérete
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Hamvas Béla (szerk.): Anthologia humana
Nyíri Tamás: Alapvető etika
Montaigne: A tapasztalásról
Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Ananda Kentish Coomaraswamy: Idő és örökkévalóság
Örkény István: Négyeskönyv
Paul Feyerabend: A módszer ellen
Völgyesi Ferenc: Minden a lélek
Alain de Botton: A filozófia vigasza
Erich Fromm: Utak egy egészséges társadalom felé
Marcus Tullius Cicero: Tusculumi eszmecsere
Kerstin Gier: Zafírkék
Vas István: Hét tenger éneke
George Gordon Noël Byron: Byron válogatott művei I-II.
Murakami Haruki: 1Q84
Heller Ágnes: Az érzelmek elmélete
Schirilla György: Vegetáriánuskönyv
Nádor Zsófia (szerk.): Ahogy úgy ringatják a csípejüket, szemüket a földre szegezve
Polgár Ernő: A kultúrák eredete és ősképei
Sue Hadfield – Gill Hasson: Asszertivitás
Péterfy Gergely: Kitömött barbár
Feldmár András: Életunalom, élettér, életkedv
Roman Krznaric: Hogyan találjuk meg a nekünk való munkát?
David Gemmell: A Sötét Herceg
Afonso Cruz: Kokoschka babája
Jhumpa Lahiri: Mélyföld
Caius Plinius Secundus: Természetrajz VII-VIII
Thomas Piketty: A tőke a 21. században
Jacek Dukaj: Más dalok
Rob Thomas – Jennifer Graham: Az ezer dolláros bikinivonal
Steven Weinberg: A világ megismerése
Plutarkhosz: Nagy Sándor és Iulius Caesar
Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása
Ruby Wax: Mindfulness-kalauz
Kaszás György: Kreativitássuli
A filozófia nagykönyve
Bogdan Suceavă: Istoria lacunelor
Richard Stoneman: Alexander the Great
Diana Gabaldon: A lángoló kereszt 1-2.
Blake Crouch: Hamis emlékek
Grigorij Szluzsitel: Egy moszkvai kandúr feljegyzései
Caroline Criado Perez: Láthatatlan nők
Papp Miklós: A Papp válaszol

Idézetek

BZsofi P>!

Ha csak teheted, élj mindig úgy, hogy az emberi szellem kristályba fagyott remekműveinek egyikét mindennap megszemléld, s ha néhány pillanatra is! Ne múljon el egyetlen napod, hogy nem olvastál néhány sort Seneca, Tolsztoj, Cervantes, Arisztotelész, a Szentírás, Rilke vagy Marcus Aurelius könyveiből. Mindennap hallgass néhány ütem zenét, ha másképp nem lehet, szólaltasd meg a zenedobozon Bach, Beethoven, Gluck vagy Mozart valamely tételét. Ne múljon el nap, hogy nem nézegetted néhány percen át valamilyen jó nyomat tükrében Brueghel, vagy Dürer, vagy Michelangelo valamelyik festményét vagy rajzát. Mindezt oly könnyű megszerezni, s oly könnyű megtalálni a félórát, mely a remekművekhez szükséges! S oly könnyű megtölteni lelked az emberi tökéletesség boldog összhangjával! Gazdag vagy, akármilyen nyomorult is vagy. Az emberi szellem teljessége a tiéd is. Élj vele, mindennap, ahogy lélegzik az ember.

107

Márai Sándor: Füves könyv Gyógyító gondolatok

Szelén P>!

Seneca szerint az egyetlen tulajdonunk az elménk – minden mást ajándékba kaptunk.

Epikurosz azt állította, hogy a boldogságnak mindössze három lényegi összetevője van: a barátság, a szabadság (amikor senki tulajdona nem vagyunk) és a górcső alá vett élet. Minél több hiányzik ezekből, annál jobban vágyunk a hatalomra és pénzre, és az mindig boldogtalansághoz vezet.

Arisztotelész azt írta, hogy a boldogság a célok célja.

Nietzsche kijelentette, hogy a nagy boldogságot nagy szenvedés előzi meg.

Dr. Seuss arra intett bennünket, hogy ne sírjunk, ha valami véget ért, inkább mosolyogjunk, amiért megtörtént.

Kurt Vonnegut egyik regényében ezt írta: „Önöket is arra biztatom, hogy vegyék észre, mikor boldogok, és kiáltsanak fel, mormolják a bajszuk alatt, vagy legalább magukban jegyezzék meg: »Ha ez nem kellemes, akkor nem tudom, mi lehetne az!«”

Abraham Lincoln szerint a legtöbb ember olyan boldog, amilyen boldognak képzeli magát.

Buddha ismert mondása: „Az élet szenvedés.” (Imádom ezt a pasast.)

Ismeretlen személy: „Ha azt hiszed, a napsütés tesz boldoggá, sosem táncoltál még esőben.” (Ez az ember nyilván sosem volt még depressziós.)

XIV. dalai láma: „A boldogságot nem készen kapjuk – tetteinkből fakad.”

39-40. oldal, Miért vagyunk agyonhajszoltak? - A boldogság hajszolása (HVG Könyvek, 2016)

Ruby Wax: Mindfulness-kalauz Tudatos jelenlét az agyonhajszolt elmének

Noro >!

– Tudod, mi a boldogság Arisztotelész szerint? A ránk jellemző természet szerint viselkedni. Irigylem azokat az embereket, akik ilyen jól ismerik a természetüket.

424. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · boldogság · önismeret
Chöpp >!

Mert én például nem érzem azt, hogy nekem feltétlenül kényelemben kellene élnem.
    – Már Arisztotelész is azt mondta, hogy ha a kényelmes és a jó egy és ugyanaz lenne, sokkal könnyebb lenne az élet. Néha a kényelmes nem jó, és néha az, ami jó, rettenetesen kellemetlen. A kettő nem ugyanaz.

39. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · kényelem
Sli P>!

Például Arisztotelész szerint a tehetséges emberek mindig melankolikus testalkatúak, ezért engem sem zavar, hogy magam is lassúbb természetű vagyok.

51. oldal, Első könyv - A halál megvetéséről (Allprint, 2004)

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · melankólia · tehetség
Frank_Spielmann I>!

– És ez az idézet hogy jött most ide?
– Arról van szó benne tudniillik, hogy a dolgok végeredménye a jó. Vagyis a jó a dolgok konzekvenciája. A kétkedést hagyjuk holnapra – magyarázta Komacu. – Ez itt a lényeg.
– És mit mond Arisztotelész a holokausztról?

293. oldal

Murakami Haruki: 1Q84 Ezerkülöncszáznyolcvannégy

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · holokauszt
2 hozzászólás
Bea_Könyvutca P>!

A lenyűgöző teljesítmény nem zárja ki akár a tévedést sem. Kevesen tudják például, hogy Arisztotelész, a tudomány egyik leghatalmasabb gondolkodója azt írta, hogy a nőknek kevesebb foguk van, mint a férfiaknak. Ezt abból állapította meg, hogy megszámolta a lovak fogait, külön a kancákét és külön a ménekét, és azt látta, hogy az utóbbiaknak több foga volt. Arisztotelész, a hétköznapi ember, tehát az emberiség fejlődését meghatározó műveket hozott létre, felnevelte Nagy Sándort, s mindeközben soha, egyetlenegyszer sem nézett bele a felesége szájába.

46. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész · fog · következtetés · · Nagy Sándor · nők · tévedés
Véda P>!

Arisztotelész tanítása szerint egy ember sohasem tudja biztosan megmondani, vajon lesz-e másnap tengeri csata.

183. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
vargarockzsolt P>!

Elképzelem, miként csoportosíthatta Arisztotelész a gyümölcsöket: minden gyümölcs három csoport valamelyikébe tartozik – léteznek almák és narancsok, továbbá olyan gyümölcsök, amelyek sem almák, sem narancsok.

39. oldal

Steven Weinberg: A világ megismerése Hogyan alakult ki a modern természettudomány

Kapcsolódó szócikkek: Arisztotelész
1 hozzászólás
alexxy>!

Cselekményleírást tartalmazó szöveg

Mr. Whitman Shakespeare-t idézte, legalábbis feltételeztem, mivel Mr. Whitman valóságos megszállottja volt Shakespeare-nek. – „S ó, lásd, szerelmünk mennyi kéjt adott, hogy üdvem így pokollá válhatott?” Ó, de hiszen semmi okod elpirulni, Gwendolyn.
Dühösen meredtem rá. Hülye Mókus! Ha tényleg elpirultam, az még előzőleg történt, és egészen biztosan nem őmiatta. Ráadásul nem is értettem az idézetet – ugyanúgy lehetett bók, mint ahogyan sértés.
Ekkor azonban váratlan támogatást kaptam Gideontól. – „A beképzelt ember túl nagyra becsüli magát önnön értékéhez képest” – fordult barátságos arccal Mr. Whitman felé. – Arisztotelész.